Miért nem szól az italautomata, hogy ne csapkodjuk a pénzt?

Mikor van az, hogy hiába csapkodjuk földhöz a pénzt?

Lehet falhoz vágni vagy melegíteni, de néha nem az érmével van a baj, hanem inkább a géppel. A pénzfelismerés nem csak az italautomatákban lényeges, a látáskárosultak számára is fontos egy olyan eljárás, amely képes azonosítani helyettük a papírpénzt.

Örvényáram után jön a kávé

Az italautomatákban néhány évtizeddel ezelőtt még mechanikus érzékelők figyelték és válogatták az érméket méret és tömeg szerint. Ezeket át lehetett vágni: egy szemfüles ezermester könnyen esztergálhatott olyan álérmét, amelyet a gép zokszó nélkül elfogadott. Manapság ez már nem lehetséges, különböző mérési eljárások kombinációja miatt csak azt fogja elfogadni az automata, amelyik valóban forgalomban lévő pénz. Vagy még azt sem.

A madzagos és a szigetelőszalagos módszerek ellen is védve vannak már az automaták (a kép illusztráció) Forrás: AFP/Paul J. Richards

Az érmék visszadobásának egyik fő oka a koszolódás. Az egyik legprecízebb válogatási eljárás ugyanis nem méret vagy tömeg alapján dönt, hanem az érmék fémes adottságait használja ki. A bedobott fémpénz két elektromágneses tekercs között halad át, ennek következtében örvényáramot kelt – különböző érmék különböző fémekből állnak (hazánkban főként réz, nikkel és cink), más méretűek és alakúak, ezek mind befolyásolják az örvényáramot, így precízen elkülöníthetők.

A kosz a probléma

Probléma akkor adódhat, ha a fémpénz koszos. A kosz idővel a gépben is lerakódik, és rontja a méréseket, esetleg gátolja az érme útját. Ha tiszta az érme útja, a koszos pénz még akkor is okozhat hibás jelet a tekercsek között: az elektronika nem tudja azonosítani, és végül visszadobja.

Két módszer működik ennek kiküszöbölésére. Egyrészt égetéssel eltávolítható a gyúlékony szennyeződések egy része, de ez nem túl praktikus módszer. A pénzérme földhöz csapása nagyobb eséllyel működhet – de kizárólag a több részből álló érméken, mint a száz- és a kétszáz forintos.

A becsapódáskor fellépő nagy erőhatás miatt a két rész közötti laza illesztésben felhalmozódott szennyeződések kipréselődhetnek az érméből. A tiszta érmék így nagyobb eséllyel fognak jól vizsgázni az érzékelő elektromágneses tekercsek között, de ez a módszer sem működik minden esetben.

Hiába csapkodjuk a pénzt, ha a gép nem tud visszaadni

Előfordulhat, hogy a gép egyszerűen nem tud visszaadni: ekkor a kétszázast akárhányszor is vágjuk a földhöz, lehetetlen vele vásárolni. Ez akkor történhet, ha az automata kifogyott abból az érméből, amit vissza kéne adnia. Egy 190 Ft-os terméknél nem tudunk kétszázassal fizetni, ha a gépnek nincs tízese – ekkor érdemes inkább pontos értéket bedobni, akkor is, ha erre az automata nem hívja fel külön a figyelmet.

Kanadában már polimerpénz van, kifutóban a papír, de a speciális eszköz mindkettőt felismeri Forrás: AFP/Nicholas Kamm

Megoldások gyengén látóknak

Elektromágneses érzékelést nem csak érméknél használnak: a papírpénzekben található fémtartalmú festékek mágneses tulajdonságai segítenek nemcsak az italautomatákban, de a vakok és gyengén látók számára kifejlesztett speciális eszközökben is.

A Bank of Canada az ügyfelei részére ingyen biztosít pénzfelismerő eszközt, amely felismeri a bankjegyeket, és hangosan felolvassa vagy vibrálással jelzi a pénz értékét. Léteznek már mobilapplikációk is, amelyek az okostelefonok kameráját és képfelismerő módszerek kombinációját alkalmazzák – ezek legnagyobb előnye, hogy különböző országok bankjegyeivel is működhetnek.