Nagy veszélyben a tundra élővilága

Az észak-európai tundrát, így Norvégia területét is fokozottan érinti a felmelegedés gyorsulása - a növények szenvedő alanyok és elősegítőik is a jelenségnek

Gyorsul a felmelegedés az északi-sarkvidéki tundrán, mert a növekvő növényzet maga is erősíti a változást - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Legerősebben a tundra északi-sarkvidéki szélén élő cserjék és bokrok növekednek - mondta hétfőn Martin Wilmking, a Greifswaldi Egyetem ökológusa, a nemzetközi kutatócsoport tagja.

A növények gyarapodása az eddig véltnél jelentősebben fokozza a felmelegedést

- írták a kutatók a Nature Climate Change szaklap friss számában.

Észak-Amerika megúszhatja

A bozót gyorsabb növekedését leginkább Északnyugat-Oroszországban és Európa más tundrás vidékein tapasztalták, Észak-Amerikában nem volt annyira jelentős.

Az észak-amerikai (így a képen látható alaszkai) tundra kevésbé veszélyeztetett, mint az Észak-Oroszország és Európa területén fekvő Forrás: AFP/Frans Lanting

A hőmérsékleten kívül más tényezők is jelen vannak

Az Edinburghi Egyetem vezetésével zajlott vizsgálatban kilenc ország északi-sarkköri tundráján 37 helyen gyűjtöttek cserje- és bokormintákat. Ezen kívül kiértékelték az 1950 és 2010 között mért időjárási és környezeti adatokat. A cserjék és bokrok gyarapodásához a hőmérsékleten kívül a talaj nedvességtartalma és más paraméterek is hozzájárultak.

Az észak-európai tundrát, így Norvégia területét is fokozottan érinti a felmelegedés gyorsulása - a növények szenvedő alanyok és elősegítőik is a jelenségnek Forrás: Flickr / Billy Lindblom

Gyorsítja a növényzet is

A kutatók szerint ez volt az egyik legátfogóbb munka az északi-sarkköri tundra vegetációjának változásairól.

Az eredmények igazolták, hogy a növényzet növekedése nemcsak következménye a klímaváltozásnak, de fel is gyorsítja azt.

Hóhegyek, mint szigetelőanyagok

A magasabb cserjék körül olyan hóhegyek alakulnak ki, melyek a tartósan fagyott talajon (permafroszt) szigetelőanyagként viselkednek. Így télen a magasabb hó alatt kevésbé fagy át a talaj, mintha kevesebb hó borítaná, tehát gyorsabb a permafroszt felolvadása. A talaj olvadása ahhoz vezethet, hogy a benne tárolt szénből még több szén-dioxid és metán jut a légkörbe - közölte Wilmking.