Bennünk és testünk felületén egyaránt sokmilliárd mikroorganizmus él, ezeket nevezzük gyűjtőnéven emberi mikrobiomnak. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a minket körülvevő apró élőlények alapvetően három forrásból származhatnak: a levegőben lévő porból, a ruházatból és az emberi kibocsátásból (például légzésből) – írták a kutatók a szeptember 22-én megjelentetett publikációban.
A vizsgálat során a tiszta ruházatba öltöztetett résztvevőket egyesével egy sterilizált, légszűrőkkel felszerelt szobába terelték néhány órára. A szűrőkkel a levegőben sodródó mikrobákat „fogták be”. A begyűjtött mikroorganizmusok genetikai állományát végül feltérképezték, így derítve fényt a mikrobaközösség összetételére.
Összesen két kísérletet végeztek. Az egyik során egy terembe egymás után három embert ültettek több órára, egy másik helyiséget pedig teljesen szabadon hagytak. Egy idő után a két terem levegőjének baktériumtartalmából meg tudták egyértelműen állapítani, melyikben tartózkodott ember és melyikben nem. A tudósok azonban azt vették észre, hogy az egyes személyeket körülölelő mikroorganizmus-közösség könnyen megkülönböztethető egymástól, így egy második kísérletet is elvégeztek.
Arra voltak kíváncsiak, hogy akárcsak az ujjlenyomat, használható-e a „mikrobafelhő” egy személy azonosítására.
A második kísérletben nyolc embert kértek meg arra, hogy egy szobában üljenek 90 percet. „Arra számítottunk, hogy emberi mikrobákat mutathatunk ki a levegőben, arra azonban nem, hogy azonosítani tudjuk majd az egyes személyeket a mikrobiális „felhőjükből” vett minta alapján – mondta a Live Science tudományos hírportálnak James Meadow, az Oregoni Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A talált mikrobák többsége tipikusan az emberekhez köthető baktériumok közül került ki
– az emberi szájüregben élő Streptococcus, a bőrön megtalálható Propionibacterium és Corynebacterium, sőt nőknél a hüvelyi baktériumflóra képviselői is előfordultak a „felhőben”. Ezen mikroorganizmusok koncentrációja a különböző személyek esetében eltért egymástól.
Habár a felfedezés azt sugallja, hogy kriminalisztikailag alkalmazható tudás birtokába kerültünk, fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi módszer tömegben, nagyobb zárt térben, vagy lebegő szennyezőanyagok jelenlétében nem produkál pontos eredményeket. A kutatást a PeerJ szakfolyóiratban publikálták.