Másképp látja a színeket, ha szomorú

A tizedik Doktor szomorúan tekint végig az eső által tönkre vágott veteményesen.

Ha szomorúak vagyunk, a kék és a sárga színtengelyen elhelyezkedő árnyalatokat teljesen máshogy látjuk, mint derűs hangulatban – derült ki egy friss kutatásból. A jelenségnek valószínűleg a szervezet dopaminszintjéhez is köze lehet.

Kiderült: nem véletlenül illetik a levert, rossz közérzetű embert angolul „blue”, azaz kék jelzővel – a hangulatunk, kiváltképp a szomorúságunk tényleg befolyásolhatja azt, hogyan látjuk a színeket. A Rochesteri Egyetem kutatója, Christopher Thorstenson azt vizsgálta, hogy a közérzetünk pontosan milyen hatást gyakorol a színlátásunkra, és érdekes összefüggésekre bukkant.

A kék-zöld színskála tartományában komoly eltérések mutatkoztak, ha a kísérleti alanyok szomorú filmrészletet néztek Forrás: Origo

A kék-zöld tengelyen tapasztalták a változásokat

A kutató 127 egyetemistának vetített le véletlenszerűen kiválasztott filmrészleteket, természetesen mindegyik különböző hangulatreakciót váltott ki az alanyokból. Ezután 48 halványan színezett táblát mutatott nekik, és feljegyezte, hogy vörösnek, sárgának, kéknek vagy zöldnek látják-e azokat. A filmrészleteknek nem nem voltak hatása az alanyok színérzékelésén a vörös-zöld tengelyen,

komoly eltérések mutatkoztak azonban a kék és sárga közötti árnyalatokban

akkor, ha szomorú klipeket nézték meg. A diákok ugyanis nehezebben azonosították be az ide tartozó színeket, mint azok, akik vidám filmrészletet láttak.

Két kísérletet is végeztek

Thorstenson a kísérlet eredményeinek igazolása végett készített még egy tanulmányt, ezúttal 130 alany segítségével. Összehasonlította, hogyan látják a színeket egy szomorú és egy semleges tesztfilm megtekintése után. A kísérlet során világossá vált, hogy csak a szomorúság módosítja a színlátásunkat, az öröm és lelkesedés kevésbé játszik szerepet a jelenségben. Thorstenson mindkét tanulmányát a Psychological Science tudományos folyóiratban publikálta.

127, majd 130 egyetemista részvételével zajlott a kutatás, amely során megállapították, hogy csak a szomorúság befolyásolja a színérzékelést, a jókedv nem Forrás: Thinkstock

Meglepően pontos eredmények születtek

A második kísérlet megerősítette Thorstenson feltevését, miszerint csak a szomorúság, és csak a kék-zöld skála közötti árnyalatok érzékelése között lép fel változás. Az is biztossá vált, hogy nem csupán az egyes alanyok lustasága és kedvetlensége miatt mutatkozott eltérés a különböző színlátásokban, hiszen a vörös-zöld skálán egyáltalán nem tapasztalt változásokat.

Mi is meglepődtünk, milyen pontos eredményeket kaptunk, hiszen csak a kék-zöld tengelyen tapasztaltunk változásokat

– írta egy sajtóközleményben Thorstenson.

A dopaminszinthez lehet köze

A jelenségnek valószínűleg elég sok köze van a dopaminszint csökkenéséhez, amelyről régóta tudjuk, hogy a szervezetünk jutalmazási rendszerében játszik nagy szerepet. A dopamint szokás boldogsághormonnak is nevezni azért, mert

az érzelmi életért felelős agyterületen felszabadulása elégedettségérzetet, boldogságot vált ki.

A neurotranszmitternek a retina munkájában is része van. A szomorú filmek hatására az alanyok szervezetében a dopaminszint lecsökkent, és ez valamilyen szinten módosította a színlátást – a pontos hatások kivizsgálásához azonban további kutatásra lesz szükség.