A halál sötét szárnyai Ukrajna felett

2015.01.24. 15:03

2014 volt a Malysia Airlines történetének legfeketébb éve. Úgy tűnik, a maláj légitársaság még sokáig nem heveri ki azt a sokkot, amit az évtized két legrejtélyesebb légi katasztrófája okozott. A március 8-án eltűnt MH 370-es járat valahol az Indiai-óceán feneketlen mélységeiben őrzi titkát, de a július 17-én Ukrajna felett lelőtt MH 17-es járattal kapcsolatos kérdések is válaszra várnak. Fatális tévedés, vagy előre megfontolt bűntett, légvédelmi rakéta, vagy vadászgép okozta 298 ember halálát? Mindez egyelőre még ugyanúgy talány, mint e szörnyű tragédia felelőseinek személye. Csokorba szedtük a leginkább elgondolkodtató tényeket és a legfrissebb adatokat az elmúlt évek legaljasabb légi katasztrófájáról.

Felhőtlen vakációnak indult

2014. július 17. ragyogóan napsütéses késő délelőttjén, az amszterdami Schiphol nemzetközi repülőtér beszállófolyosóján kitűnő hangulat uralkodott a Malaysia Airlines MH 17-es járatának ajtaja felé siető utasok között. Sokan nyári vakációra, egy nagyobb csoport pedig Melbourne-be, a 20. Nemzetközi AIDS-konferenciára készült. Az utazás izgalma szülte jókedvében egy fiatalember még mielőtt magával sodorta volna a beszállófolyosón hömpölygő tömeg, megállt egy pillanatra, és telefonjával megörökítette a hatalmas Boeing 777-est. „Csak ha eltűnne!” - ezt a viccesnek szánt kísérőszöveget kanyarította a Facebookra sebtében feltöltött kép mellé, a márciusban nyom nélkül elveszett másik maláj Boeingre utalva.

"Csak ha eltűnne!"- ezzel a felirattal posztolta ki egy fiatalember ezt a beszállás közben készített fotót Facebook oldalára. Ismerve a tragikus végkifejletet, van ebben valami hátborzongatóForrás: wikimedia.org

A hatalmas gép, fedélzetén 283 utassal és 15 főnyi személyzettel közép-európai nyári időszámítás szerint 12:30-kor emelkedett el az amszterdami reptér betonjáról. Kuala Lumpur volt a célállomás, de a Boeing olyan útra indult, amely utasai számára az örökkévalóságba vezetett…

Viharfellegek a napsütéses égbolton

Az MH 17-es Amszterdam – Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járata az L 980-as repülés irányon (a köznyelvben légifolyosón), az Európa és Ázsia közötti egyik legforgalmasabb útvonalon repült célállomása felé. A gép Németország, majd Lengyelország felett átrepülve lépett be az ukrán légtérbe. 2014 nyárelőn kiéleződött a polgárháborús konfliktus a Donyecki Népköztársaságnak nevezett, Ukrajnától elszakadni kívánó szeparatista erők és Kijev között. Donyeck és Luhanszk térségében június elején jelentek meg először a hatékony légvédelmi fegyverek.

BUK-2 önjáró légvédelmi rendszer. Vitatott, hogy a donyecki szakadároknak van-e ebből a típusból komplett, működőképes egységükForrás: wikimedia.org

Ezek zömében önjáró légvédelmi gépágyúk, illetve vállról indítható rakéták, olyan harceszközök, melyek 2-3000 méteres célmagasságig hatékonyak. 2014 július elején érkeztek az első hírek arról, hogy ismeretlen forrásból származó komolyabb hatóerejű légvédelmi rakéták tűntek fel a szakadár erők által uralt területen. Július 17-ig a donyecki szeparatista erők összesen 10 ukrán repülőeszközt, többnyire forgószárnyasokat (helikoptereket) semmisítettek meg, de június 14-én lelőttek egy Il-76 típusú négyhajtóműves katonai szállítógépet is. Ez utóbbi volt a legnagyobb ukrán gép addig, amely veszteséglistára került.

Vigyázat, veszélyes légtér!

Július 17-én az L 980-as irányvonal a térségben eszkalálódó konfliktus ellenére még bevett útvonalnak számított. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) április 3-án közzétett állásfoglalásában a Krím feletti légtér elkerülését javasolta, de egyéb ukrajnai légterekkel kapcsolatosan nem fogalmazott meg aggályokat.

Hasonlóan járt el az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala is, amely áprilisban megtiltotta az amerikai légitársaságok gépeinek a szimferopoli körzet feletti átrepülést (ez gyakorlatilag a Krím feletti térség zárlatát jelentette), az egyéb ukrajnai légterekkel kapcsolatosan csak a biztonsági helyzet fokozott tanulmányozását javasolta.

A Malysia Airlines tragikus véget ért 9M-MRD lajstromjelű Boeing 777-200 típusú gépéről készített korábbi felvételForrás: wikimedia.org

Július elejére, a donyecki konfliktus eszkalálódása miatt az L 980-as útvonal napi átlag 300 gépes forgalma 100 utasszállító gépre csökkent, de az irányvonal elkerülésére még ekkor sem született kifejezett ajánlás. Néhány nagy légitársaság, mint például a Qantas, a British Airways, vagy a Korean Air a fokozott biztonságot szem előtt tartva, ekkor már nem ezt az útvonalat repülte.  

2014. július 1-én Porosenko ukrán államelnök elrendelte a donyecki orosz erők elleni hadművelet felújítását. Ukrajna keleti részén 7 900 méteres repülési magasság alatt légtérzárat rendeltek el, az átlag 10 500 méter utazómagasságon repülő gépeket azonban nem érintette ez a korlátozás.

A végzet helyszíne. Műholdas fotómontázs a maláj Boeing becsapódásának körzetéről, valamint az orosz hatóságok által közzétett szatellit felvételről, amelyen a Boeing és az állítólagos vadászgép kinagyított képe is láthatóForrás: Google Earth

A Malaysia Airlines több más légitársasághoz hasonlóan 2014 július elején még nem látta indokoltnak az útvonal módosítást. A hatalmas Boeing 777-es a délutáni napsütésben ezért (egy darabig) a szokásos irányvonalon suhant az ukrajnai égbolton. Már nem sok volt hátra, hogy elhagyja Ukrajnát, és belépjen az orosz légtérbe.

A halál fekete fellege az ukrajnai mezőkön

Grabovo község késődélutáni álmos nyári hangulatát 16:20-kor a falu határában lévő mezőről magasba törő lángok és sötét füstfelleg látványa oszlatta szét. Szürreális borzalomként, roncsdarabok, holttestek és poggyászok záporoztak alá a felhőtlen égből. Perceken belül a határt füstölgő roncsok, ropogva égő kerozinszőnyeg, és szanaszét szóródott holttestek tömege borította el.

A becsapódás után szanaszét heverő holttestek és roncsmaradványok borították be a mezőtForrás: india.com

Néhány áldozat maradványa a felismerhetetlenségig összeégett, de jó néhányan még holtukban is úgy néztek ki, mintha csak elszunnyadtak volna.  Egy, az ülésébe bekötve lezuhant fiatal nő szemében az érthetetlen döbbenet utolsó pillanatát merevítette ki a halál…

Az egyik szerencsétlenül járt fiatal halott nő szemében az érthetetlen döbbenetet merevítette ki a halálForrás: ibtimes.com

Hamarosan dzsipeken és teherautókon a katasztrófa helyszínére érkeztek a szakadár erők egységei, és hermetikusan lezárták a területet, sem ukrán hatósági embereket, sem pedig a mentőszolgálatot nem engedték a roncsok közelébe.

Kezdődik  az egymásra mutogatási hadművelet

 Noha  július 17-én a kora esti órákban hivatalosan még semmit sem lehetett tudni az MH 17-es járat lezuhanásának okáról, Anton Herscsenko, az ukrán belügyminisztérium  szóvivője  kijevi titkosszolgálati forrásokra hivatkozva már néhány órával a katasztrófa után bejelentette, hogy a maláj gépet a donyecki szakadárok lőtték le.

A roncsmező részlete. Az előtérben az egyik Rolls-Royce Trent 800-as hajtómű kompresszorlapátjai láthatókForrás: rt.com

 Röviddel ezután az ukrán kormányfő sietve finomította ezt a bejelentést azzal, miszerint „nem zárható ki” hogy lelőtték az utasszállítót. Az Interfax orosz hírügynökség – ukrán forrásokra hivatkozva – pedig már azt is tudni vélte, hogy a gépet egy önjáró BUK típusú légvédelmi rakétarendszerrel semmisítették meg. Még aznap éjjel bejelentették Kijevben, hogy a donyecki térséget teljes légtérzár alá helyezik. Három nappal a katasztrófa előtt az ukrán hatóságok a korábbi 7 900 méterről 9 800 méteres magasságra emelték a korlátozott légtérzárlat határát. A maláj Boeing 10 050 méteren repült, amikor végzetes találat érte.

Sok bába között…

Egyetlen ami kétségtelen tény, hogy az MH 17-es járatot lelőtték. Hogy mivel, kik, és miért, a késlekedve megindult nemzetközi vizsgálat nyomán sem derült ki. A háttérben húzódó nagyhatalmi érdekek miatt kérdéses is, hogy erre a közeljövőben választ kapunk-e, de számos olyan információ és tény látott napvilágot, ami bizonyos konklúziókat megalapozhat.  A korábbi és legfrissebb információk, illetve némi saját oknyomozás alapján közreadjuk a perdöntőnek tartott tényeket, a végső konklúzió levonását pedig Önre bízzuk, tisztelt olvasó.

Az elmúlt évek egyik legaljasabb incidense 298 emberéletet követeltForrás: firstpost.com

Az eddig leggyakrabban körbejárt kérdés mellett, azaz, hogy légvédelmi rakéta, vagy mint 2014 őszétől egyre gyakrabban felmerült, vadászgép lőtte- e le a gépet, elsikkadni látszik az az egyáltalán nem közömbös másik alapkérdés, hogy az MH 17 miért tért le északra a repülési irányától? A Malaysia Airlines közleménye szerint az MH 17-es járat az ukrán légi irányítók utasítására csökkentette repülési magasságát 10 660 méterről, 10 50 méterre, és instrukcióikat követve tért ki északi irányba is.

A becsapódás körzete kinagyított műholdfelvételen. Jól látszik a kiömlött és elégett kerozin nyomaForrás: AFP

 Egészen július 17-ig az L 980-as irányvonal az Azovi-tenger felett, Bergyanszk vonalában haladt, jóval délebbre Donyecktől.  Az MH 17 azonban ettől eltérve, július 17-én Donyeck felett repült el, majd miután 17:15-kor megtörtént az utolsó kapcsolatfelvétel, a  szeparatisták által uralt területen a gép lezuhant.

A levegőben nincs össze-vissza bolyongás

Az utasszállító fedélzeti számítógépébe beprogramozott irányvonaltól két esetben lehet eltérni: a gépparancsnok kérésére, és a földi irányítás jóváhagyásával, illetve a légi irányítás utasítására.  Valamilyen rendkívüli eseményt (például műszaki meghibásodást) kivéve, az utasszállítók kapitányai leggyakrabban kedvezőtlen időjárási körülmények miatt szoktak útvonal módosítást kérni. Mindez az MH 17 esetében kizárható, hiszen a gép Ukrajna felett felhőtlen időben, tökéletes repülési viszonyok között repült.  

Az MH 17 járat lelőtt Boeing 777-es gépének egyik roncsdarabja a mezőnForrás: ibtimes.com

A légi irányítók forgalmi okokból szintén utasíthatják a gépparancsnokot az útvonal megváltoztatására, de semmi olyan adat nem látott eddig napvilágot, amely arra utalna, hogy az amúgy is jelentősen lecsökkent forgalmú L 980-as irányvonalon forgalmi zavar indokolta volna a maláj gép irányváltását. Márpedig tény, hogy az irányváltással a Boeing 777 mélyen a szakadárok uralta terület fölé került.

A BUK sztori kérdőjelei

Barack Obama amerikai elnök, Joe Biden alelnök jelenlétében már július 18-án bejelentette, hogy a maláj gépet nagy hatósugarú légvédelmi rakétával lőtték le. Az elnök elmondta, a CIA bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy szakadárok indították a rakétát, és a tragédiáért Oroszországot is felelősnek tartja. (Ezeket az állított bizonyítékokat azonban még nem tették közzé.) Zicherman István Oroszországban élő katonai és biztonságpolitikai szakértőnek az az ezzel kapcsolatos álláspontja, hogy a szakadáros BUK sztori „Előre legyártott dezinformáció.”  

A BUK-1 egységbemérő és irányító rendszere. Ez a haditechnika magas szintű képzettséget feltételez, a BUK nem a bozótharcosok fegyvereForrás: wikimedia.org

A szakértő szerint az orosz hatóságok azonnal felajánlották az összes birtokukban lévő műholdfelvételt, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy orosz területről nem történhetett semmilyen rakétaindítás. Azóta is csend van ebben a kérdésben…  Az ukrán hírszerzés még a katasztrófa napján olyan hangfelvételt mutatott be, amelyen – állítólag - a donyecki szakadárok beszélgetését rögzítették arról, hogy lelőttek egy polgári utasszállítót.

Az Iljusin Il-76 típusú gép volt a legnagyobb, amit a donyecki szakadárok július 17 előtt lelőttek. A kéthajtóműves Boeing 777-t nem lehet összetéveszteni ezzel a típussal, mindenesetre vitatott, hogy a maláj gépet kik lőtték leForrás: wikimedia.org

Az ehhez kapcsolódó hivatalos ukrán kommentár szerint a gépet tévedésből lőhették le, mert az MH 17 járattal egy időben és irányban repült egy ukrán IL 76-os is, és ezzel téveszthették össze a maláj utasszállítót. Noha a „szakadárok lőtték le” állítás további és meggyőzőbb bizonyítékokat is igényelne, különösen gyakori hangoztatása miatt nézzük meg először a BUK, majd a tévedés kérdéskörét.

Amikor senkinek sem hiányzik a sóvárgott fegyver

 A BUK-1 (NATO kódneve: Gadfly) önjáró légvédelmi rendszer hatótávolsága 3 – 24 ezer méter, így alkalmas az utasszállító gépek repülési magasságának elérésére.  Mind az ukrán, mind pedig az orosz haderő rendszerben tartja ezt a szovjet időkben kifejlesztett, és 1979-ben hadrendbe állított haditechnikát. Az első kérdés; rendelkezhettek-e 2014 júliusában működőképes BUK-al a szakadárok? Bizonyított tény, hogy a meglévő hordozható Igla, illetve Szterla-10 kis hatósugarú típusokon kívül birtokukba juthatott BUK rendszer is.  A felkelők 2014 június 29-én ugyanis elfoglalták az A-1402 ukrán légvédelmi ezred laktanyáját, amely egység rendelkezett  BUK típussal. 

A BUK-1 radarirányító állásaForrás: wikimedia.org

Az egyetlen szépséghiba, hogy maga az ukrán főügyész jelentette be, miszerint a laktanya kiürítése előtt vagy megsemmisítették, vagy pedig működésképtelenné tették a hátrahagyott eszközöket, így működőképes BUK nem kerülhetett a szeparatisták kezére. Vitalij  Najda, az ukrán titkosszolgálat főnöke július 19-én az oroszokat vádolta meg – bizonyítékokra hivatkozva -  a BUK rendszer felkelők kezére játszásával.  Az oroszok ezt tagadták, a hivatkozott bizonyítékokat pedig – legalább is eddig még - senki sem látta.

Az áldozatokon már nem segít a felelősség ide-oda hárítgatásaForrás: vidashki.ru

Alekszandr Zaharenko, az úgynevezett Donyecki Népköztársaság első embere kategorikusan kizárta felelősségüket és hamisnak nevezte az ukrán titkosszolgálati felvételt. Állítása szerint, a maláj utasszállítót tudatosan irányították a szakadárok uralta térség fölé, ahol azt egy ukrán vadászgép lőtte le.  Álláspontja, hogy a kijevi kormány ezzel kívánta kicsikarni a NATO támogatását, a szakadárok nyakába varrva a szörnyű bűntettet.

Tévedések szomorú vígjátéka?

A katonai szakkérdésekben kevéssé járatos személyeket könnyű meggyőzni arról, hogy egy nagy hatósugarú légvédelmi rakéta kilövése sem sokkal bonyolultabb feladat, mint elsütni a puskát. Lássuk, hogy ezzel szemben mi a valóság. A radarirányítású BUK-1 működtetése komoly katonai szaktudást igénylő feladat, ez nem bozótharcosok kezébe való technika.  A cél jelentése és a kilövés között eltelt idő összeszokott és kiképzett személyzet esetében is legalább 10 perc. Az első és egyik legfontosabb feladat a céltárgy azonosítása.

Az állítólagos tévedés tárgya, az Iljusin IL-76 szerkezeti rajza. Egyszerű rátekintéssel sem keverhető össze a négyhajtóműves gép a Boeing 777-elForrás: wikimedia.org

A BUK primer rendszere az ITF (Identification Friend or Foe) az ellenség-barát felismerő rendszer, amely egy szekunder radar segítségével „rákérdez” a befogott gép egyéni azonosító kódjára. (Polgári utasgépeknél ezt az egyéni azonosítót a légügyi hatóságok adják ki.) Ha és amennyiben a kód utasszállítóé vagy a helyi hadsereg gépéé, akkor barát, ha nem, vagy pedig hamis a kód, akkor ellenségnek minősül a céltárgy.

A BUK-1 a kilövőegységen kívül külön irányító rendszerrel rendelkezik, ez követi és vezeti célra radarirányítással a kilőtt rakétát.Téves azonosítás esetén a már kilőtt rakéta is hatástalanítható, így például 11 000 méter magasságban 30 másodperc áll rendelkezésre ehhez a művelethez. A BUK-1 rendszer és kezelőszemélyzete irányításához légvédelmi tiszti képesítés szükséges. De! Felhőtlen időben a Boeing 777 és az állítólagos tévedés tárgya, az IL-76 még egy kevéssé képzett ember, hogy úgy ne mondjuk, laikus által is könnyen megkülönböztethető akár egy egyszerű kézi látcső segítségével is.

A Boeing 777-200 szerkezeti rajza. Felülnézeti képét vessük össze az Iljusinéval, hogy nyilvánvaló legyen, miért igen nehéz összetéveszteni a két típustForrás: wikimedia.org

Amíg a Boeing kettő, addig az IL négy hajtóművel, és az utóbbi jellegzetes T vezérsíkkal rendelkezik. Kiképzett légvédelmi tisztről, katonáról egyszerűen elképzelhetetlen egy ekkora „tévedés”, talán csak ennyit a mellénézés hipotéziséről. Ezért is vitatható többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonságpolitikai szakértőjének, Tálas Péternek az ezzel kapcsolatos vélekedése, miszerint: „ Azt feltételezem, hogy azok akik kilőtték, fogalmazzunk úgy, hogy nem tudták, hogy Boeing 777-est, tehát egy utasszállítót lőttek ki.”  Azok, akik képesek a BUK-1 rendszer annyira „szakszerű” kezelésére, hogy simán leszednek egy 10 kilométeres magasságban repülő utasszállítót, egyszerűen nem tévedhetnek ekkorát.

A vérszomjas alumíniumkeselyű talánya

A holland repülésügyi hatóság 2014 október 9-én hozta nyilvánosságra az előzetes vizsgálati jelentést, amely szerint 13:20:03-kor (UTC-ben megadva) hangzott el az utolsó beszélgetés a kabinban, és semmilyen technikai vagy vezérlési problémára utaló jel nem merült fel. A jelentés szerint: „Az orr és a cockpit szekciójában észlelhetők olyan sérülések, amelyek arra utalnak, hogy külső, nagy erővel becsapódó tárgyak okozták azokat.” A jelentés kitér arra is, a becsapódó tárgyak olyan súlyos strukturális károsodást okoztak a sárkányszerkezetben, hogy a törzs első részénél a gép még a levegőben szétszakadt. 

A cockpit roncsának jobb oldali része, a lezuhanás helyén. A nagy erejű repeszhatás a pilótakabin és az orr szekció bal oldalát érteForrás:vidashki.ru

Az amerikai katonai hírszerzés közleménye szerint Torez térségében, amely a gép lezuhanási körzetének közelében található, rakétaindítást észleltek. Az ezt bizonyító műholdas felvételeket azonban szintén nem hozták nyilvánosságra.  A No Agenda amerikai  hírműsorban hangzott el, hogy noha a szakadárok lőtték le a maláj gépet, de ez amiatt történt, mert szándékosan megzavarták a radarrendszerüket.

A Malaysia Airlines MH 17-es járatának roncsai között megjelölik a feltalált holttestek helyétForrás: MTI/EPA/Olekszandr Jermocsenko

A független amerikai hírforrás információi szerint, már a maláj gép katasztrófáját megelőzően ukrán katonai repülők azt a taktikát fejlesztették ki, hogy polgári gépek mögé „beülve” közelítik meg kiszemelt célpontjukat, miközben  egy beépített elektronikus jelzavaróval teszik láthatatlanná a gépükről küldött jeleket. (A NATO tavaly nyár elején tesztelt egy hatását tekintve ehhez hasonló zavaróeszközt, olyan "sikerrel", hogy rövid időre sikerült eltüntetni a polgári irányítás radarjáról az összes térségben haladó gépet, súlyos kockázatot okozva ezzel - adta hírül még korábban a Der Spiegel. ) Mindezt orosz források is megerősítették; műholdas felvételekre hivatkozva állították, hogy az MH 17-es járatot egy ukrán vadászgép követte. A TASSZ 2014 november 14-én nyilvánosságra hozott közleménye szerint, műholdfelvétel bizonyítja, hogy az MH 17-est vadászgép lőtte le. 

Hamis vagy igaz, ez itt a kérdés

Az orosz Chanell One hírműsorában Ivan Andrijevszkij, az Orosz Mérnök Szövetség elnöke mutatta be azt a műholdas fotót, amelyet állítása szerint George Beatle, egy 20 éve a légi irányításban dolgozó amerikai szakember továbbított számára. A műholdas felvételen a Boeing, és a kép alsó részében egy jóval kisebb gép körvonala látható.

A TASSZ által hivatkozott műholdfotó a vadászgép állítólagos támadásáról. A kinagyított képkockán egy Szuhoj SZU-27 vadászgép látható, amint éppen rakétát indítForrás: Chanell One

A felnagyított felvételen jól látszik, hogy a gép egy Szuhoj SZU-27 elfogóvadász. Ezzel a típussal a térségben csak az orosz, illetve az ukrán légierő rendelkezik, a szakadároknak nincs hasonló eszközük. Andrijevszkij azt állítja, alaposan megvizsgálták a képet, és valódinak találták. Az amerikai hatóságok azonban közönséges hamisítványnak minősítették a felvételt.

A Szuhoj SZU-27(NATO kódneve: Flanker) vadászgép, aktív önirányító, valamint félaktív radarirányítású légiharc rakétákkal is felszerelhető, beépített fedélzeti fegyvere egy 30 mm-es gépágyúForrás: wikimedia.org

Amerikai elemzők szerint, a műholdas felvételen látható utasszállító valójában nem 777-es, hanem egy 767-es Boeing, és a háttér sem felel meg a lezuhanás térsége domborzati viszonyainak.

A cockpit baloldali részének egy darabja. Szakértői vélemény szerint a kör illetve ovális becsapódási nyomok gépágyú lövedékre utalhatnakForrás: AFP/Getty Images/Bulent Kilic

Az Origónak névtelenséget kérve nyilatkozó katonai repülési szakértő szerint, a maláj Boeing cockpit alatti orrészén nem csak repeszek ütötte sérülések, hanem szabályos, gépágyúlövedékre utaló nyomok is láthatók. Ebben a magasságban gépágyúlövedék pedig csak vadászgéptől származhat.

Válasz nélkül

2001 szeptember 11.-ét követően ez volt a legtöbb halálos áldozatot követelő légikatasztrófa. 298 ember vesztette életét sötét erők machinációi miatt. Vajon mit élhettek át ezek az emberek, amikor a hatalmas gép váratlanul kettétört, és jeges, tornádó erejű légörvény süvített be a géptörzsbe? Mire gondolhattak, miközben az oxigénhiány és a nyomáscsökkenés miatt kezdett minden elhomályosulni körülöttük?

Talán ezt a kérdést őrizte ott a grabovoi szántóföld közepén megtalált fiatal halott nő élettelen tekintete is. Mit láttak valójában a műholdak? Miért és ki térítette le a szakadárok területe fölé az MH 17-es járatot? Képesek-e nyugodtan aludni azok, akiknek lelkén szárad majd 300 ember- köztük három csecsemő – szörnyű halála? Ezekre a kérdésekre nem csak az áldozatok hozzátartozói várják a választ.