A császár, aki konzullá tette lovát

Caligula ígéretes uralkodóból vált kiszámíthatatlan despotává

Állítólag az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor az elszabadult hajóágyúként viselkedő excentrikus és rettegett császár, Róma szenátusát súlyosan megalázva, konzullá tettette kedvenc lovát, Incitatust. 1975 éve, Kr. u. 41. január 24-én végzett a pretoriánus gárda a történelem egyik leghírhedtebb despotájával, Caligulával.

Tiberius villájában válhatott lelki sérültté

A történelmi köztudatban csak Caligulaként ismertté vált, teljes nevén Caius Iulius Caesar Germanicus Augustus Kr. u. 12 augusztus 31 –én született az itáliai Antiumban. Apja a Rómában köztiszteletben álló, népszerű és nagyra becsült hadvezér, a konzuli tisztséget is betöltött Germanicus, Tiberius császár adoptált fia volt.

Caligula ígéretes uralkodóból vált kiszámíthatatlan despotává Forrás: Cult Classic

Az ifjú Caius származása okán Róma legelőkelőbbjei közé tartozott,

az Augustus által alapított Iulius - Claudius-dinasztia sarja volt.

Anyja, Agrippina, Augustus császár unokája, az első század elejének legmegbecsültebb római arsiztokrata asszonyai közé tartozott. A kamaszodó Caiust apja magával vitte a hadjárataira ,így fiatal éveit Germanicus katonai táborában töltötte.

Caius (Caligula) apja, Germanicus Róma megbecsült hadvezére, és Tiberius császár adoptált fia volt Forrás: Wikimedia Commons

A legionáriusok nagyon hamar megkedvelték a gyermek Caiust; aki ugyanúgy a légiósok öltözetét viselte, mint a katonák.

Tőlük kapta a Caligula (csizmácska) becenevet is,

ami a légiós csizma, a caliga elnevezéséből származott. Germanicust Szíriába is elkísérte, ahonnan Tiberius (uralkodott Kr. u. 14 és 37. között) udvarába került.

A római legionáriusok csizmája a caliga, amelyről a későbbi császár a becenevét kapta Forrás: Wikimedia Commons

A principátus rendszerének „legalkotmányosabb uralkodója” idős korára betegesen gyanakvóvá és visszahúzódó természetűvé vált. Utolsó éveiben már nem is Rómából, hanem a Capri szigetén álló palotájából irányította a birodalom ügyeit. Innen küldte egyre gyakoribb utasításait vélt vagy valós riválisai kivégeztetésére.

Caligula anyja, Agrippina, akit Suetonius római történetíró szerint Tiberius császár gyilkoltatott meg Forrás: Wikimedia Commons

Suetonius, a 2. század elején alkotott híres római történetíró szerint

Caligula anyja és testvérei is, húga, Drusilla kivételével Tiberius szeszélyének áldozatául estek.

A történészek alappal feltételezik, hogy az ifjú Caligula Capri fojtogató légkörében szenvedte el azokat a végzetes lelki sérüléseket, amelyek később súlyos személyiségtorzulásához vezettek.

A szenátus és a római nép lelkesen ünnepelte a fiatal császárt

Tiberius Kr.u. 37. március 17-én elhunyt. Az utódlás zökkenőmentes volt, Marco, a praetorianus gárda parancsnokának támogatásával Caligula lépett az örökébe, Róma harmadik császáraként. Az ifjú princeps a legszebb reményeket keltette a szenátorok és a nép körében; első intézkedései alapján akár a császárkori Róma legnagyobb uralkodójává is válhatott volna.

Caligula márvány mellszobra Wikimedia Commons/Sergey Sosnovskiy

Miután illó tisztelettel megörökíttette elődje emlékét a szenátussal,

az összes, Tiberius által folyamatba helyezett pert megszüntette,

és intézkedett a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. A szenátussal szemben illedelmesen viselkedett, és hatalmát megosztotta Róma legnagyobb múltú intézményével. ( Caligula uralkodásának első hónapjaiban több provincia és légió is közvetlenül a szenátus irányítása alatt állt még.) Egyik rendeletével megtiltotta, hogy névtelen feljelentés alapján bárkivel szemben is eljárást kezdeményezzenek, a hamisan vádaskodókat pedig szigorú büntetéssel fenyegette.

Caligula rekonstruált arcmása Forrás: Digital Sculpture

Egyik első intézkedésével eltörölte a római polgárokkal szemben kiszabható halálbüntetést, és jelentős adócsökkentést is bejelentett. Ó volt az utolsó római császár, aki a köztársaság egyik legrégebbi intézményét, a népgyűlést is összehívta.

A Forum Romanum volt az ókori Róma központja Forrás: Wikimedia Commons

A plebejusok körében különösen népszerűvé vált egyiptomi eredetű Ízisz-kultuszt bevett állami vallássá tette, és gondoskodott az ingyen gabona kiosztásáról, illetve látványos cirkuszi játékokat rendeztetett a nép szórakoztatására. A szenátustól – apja után – megkapta a „Germanicus” nevet, és a „restitutor rei publicae” azaz a köztársaság helyreállítója címet.

Ma sem tudni pontosan, mitől vált tébolyulttá

37 októberétől kezdődtek el azok a változások a császár magatartásában, amelyek súlyos – a feltételezések szerint epileptikus - betegségének kiheverése után kezdtek elhatalmasodni rajta. A betegágyából felépült császár tiszteletére áldozatokat mutattak be a templomokban, és elhalmozták a hódolat jeleivel. Feltehetően ekkor erősödött meg benne az az elképzelés, hogy princepsként mindenek felett áll, és bármit megtehet.

Caligula legfőbb szórakozása cirkuszi játékok látogatása volt, ideje nagy részét is gladiátorok és cirkuszi fogathajtók társaságában töltötte Forrás: Phoenix Art Museum/Jean-Léon Gérôme

Caligula őrülete Kr. u. 39-től bontakozott ki, amikor önkényesen elvette a szenátustól Mauretania provincia irányítását, és a Róma-vazallus Ptolemaiosz királyt kivégeztette.

Ettől kezdve a szenátus formális megkérdezése nélkül, önkényesen kezdett uralkodni.

Gaius Suetonius Tranquillis római történetíró egyik leghíresebb fennmaradt műve a "De vita XII Caesarum libri VIII – Tizenkét császár élete nyolc könyvben", közismert nevén a Császárok élete tartalmazza a legtöbb információt Caligula viselt dolgairól. (Suetonius mellett Tacitus és Seneca is viszonylag részletesen megörökítette az őrült császár életét.)

A római történetírók Caligulát vérfertőző viszonnyal vádolták meg leánytestvérével, Drusillával Forrás: Cult Classic

Suetonius úgy jellemezte a császárt, mint akin féktelen hatalmi hóbort uralkodott el.

Caligula istennek tartva magát elvárta, hogy istenként is tiszteljék,

mi több, a római panteon legfőbb istenségét Jupitert is párbajra hívta ki, hogy eldöntsék – úgymond – ki is a világ valódi ura. Kedvenc leánytestvérét Drusillát ugyancsak istenné (Dea) emeltette.

Drusilla korabeli márványbüsztje Forrás: Origo

A Caligulával éppen nem elfogulatlan, és a szenátori rendből származó Suetonius valamint Tacitus is

azzal vádolták meg utóbb a császárt, hogy Drusillával vérfertőző viszonyt folytatott.

Ennél sokkal valószínűbb, hogy csak különleges rajongással vette körül egyetlen életben maradt testvérét.

Lóból konzul, szenátorból gladiátor

Annak ellenére, hogy Caligula kifejezetten művelt és iskolázott uralkodónak számított, ideje legnagyobb részét gladiátorok és cirkuszi fogathajtók között töltötte. Rajongott a cirkuszi játékokért, amelyekre hatalmas, és az államkincstárat rövid idő alatt teljesen kimerítő összegeket költött.

Elhatalmasodó őrületének több jele is volt;

előkelő és nagytekintélyű szenátori vagy lovagrendi polgárokat kényszerített arra, hogy a cirkusz porondján gladiátorként vívjanak meg egymással életre-halálra.

Caligula lovas szobra. Kedvenc hátasát, Incitatust konzullá tette Forrás: Biography of Rome

Esztelen költekezése miatt gyorsan kiürült a kincstár; a hiányzó bevételeket a vagyonosok ellen indított koholt perekkel és tulajdonuk elkobzásával igyekezett pótolni, akik annak is örülhettek, ha a konfiskálás során egyáltalán életben maradtak. Az egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedő Caligula a saját hívei és barátai közül is többeket kivégeztetett.

Caligula ellen ugyanúgy a szenátorok szőttek összeesküvést, mint Caesar ellen, de a császári testőrség, a pretoriánusok végeztek a gyűlölt uralkodóval Forrás: Wikimedia Commons

39-ben az Alpokon átkelve hadjáratot vezetett Gallia északi vidékére. Suetonius szerint azonban kerülte az ellenséggel való összecsapást, ehelyett kagylókat szedetett katonáival a tengerparton.

Ennek ellenére is diadalmenetet szavaztatott meg magának, amelyet gúnyosan csak a kagylók felvonulásának neveztek.

A történelmi igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a légiók az erős ellenállás miatt nem tudták elérni a kitűzött hadicélokat.

A történelmi emlékezetben megmaradtak Caligula hírhedt orgiái is, bár személyét a későbbi történetírók a valóságosnál jobban befeketítették Forrás: Cult Classic

Rómát a császár szeszélyei miatt megülte a félelem és a bizonytalanság. Az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor

Caligula kedvenc lovát, Incitatust, a szenátus megalázás céljából konzullá tette.

A praetori cohors (a pretoriánus gárda, azaz a császári testőrség) parancsnoka Cassius Chaerea a Sabinus vezette szenátorokkal összeesküvést szőtt Caligula ellen; 41. január 24-én a pretoriánusok meggyilkolták a gyűlölt császárt.

Caligula konzullá teszi lovát, (17. századi grafika) Forrás:Wikimedia Commons

Caligula holttestét hentes kampón vonszolták ki a császári palotából, és a nép üdvrivalgása közepette a Tiberis partjára húzták, majd a folyóba lökték. A z összeesküvők nem kegyelmeztek Caligula feleségének és leányának sem.

A Caligulát meggyilkoló praetoriánusok megtalálják a függöny mögé bújt, életéért remegő Claudiust, akit új császárukként köszöntenek Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a szenátus megátkozta az emlékét, kevéssé valószín az a 2011-ben felröppent hír, amely szerint megtalálták Caligula síremlékét, - valójában az egyik villájának maradványai kerültek elő. Caligula alakját mint az őrült despota őstípusát őrizte meg a történelmi emlékezet.