Az elismert nemzetközi szaktekintély, Paolo Matthiae úgy vélekedett, hogy a romok legnagyobb részét hagyományos módszerekkel restaurálni lehet.
Az archeológus Aquileiában, a Nemzeti Archeológiai Múzeumban július 2-án megnyílt I Volti di Palmira (Pamüra arcai) című kiállítás bemutatásán beszélt arról, hogy a szíriai hatóságok megkezdték a palmürai romok körültekintő felmérését, és az előzetes elemzés azt mutatja, hogy a kőtömbök többségét helyre lehet állítani.
Az ősi romváros állapotának első felmérésével egy francia céget bíztak meg,
de az olasz műemlékvédelmi intézetben már restauráltak két megsérült szobrot, amelyeket a Colosseumban megrendezett kiállítás után visszaadnak Szíriának.
"A palmürai régészeti helyszín legnagyobb része romokból áll, ennek csupán 20-30 százaléka szenvedett súlyos károsodást a háború miatt. Sajnos a helyszínnek éppen azok a fontos részei, mint Baál temploma" – nyilatkozta a szakértő.
Becslése szerint a romváros 98 százalékát restaurálni lehet
a hagyományos és fejlett technológiai módszerekkel.
Palmüra ( vagy ahogy a római források jegyzik, Palmyra) már a Kr. e. 2. évezredtől jelentős kereskedelmi csomópontnak számított. Az Eufrátesztől 120 kilométerre, a szír sivatagban fekvő városállam valódi felvirágzása azonban a Kr. e. 1. századtól vette kezdetét.
A Tömjénút végén fekvő várost Kr.e. 41-ben Marcus Antonius megpróbálta elfoglalni,
ám kísérlete kudarcot vallott. Palmüra önállóságát megtartva Tiberius császársága idején (Kr. u. 14-től 37-ig) szövetséget kötött Rómával. A jordániai Petra 105-ben történt elfoglalásával teljesen Palmüra kezébe került a fontos kereskedelmi útvonal,a Tömjénút ellenőrzése.
A parthusok és a rómaiak közötti csatározásokat kihasználva, a városállam tovább növelte térségbeli befolyását. Kr.u. 128-ban Hadrianus császár látogatást tett Palmürában.
A hellén kultúra iránt rajongó császárt teljesen elbűvölte a város szépsége,
aki megerősítette Palmüra privilégiumait.
A 3. században felemelkedő szasszánida Újperzsa Birodalom súlyos fenyegetést jelentett a tartós válságoktól gyötört Róma számára. Gallienus császár aki 253 és 260 között állt a birodalom élén, megerősítette Róma katonai szövetségét Palmürával, és a városállam uralkodóját a Dux Orientalis (Kelet fejedelme) címmel ruházta fel.
A palmürai király, Odenathus egészen Ktésziphonig visszaszorította a perzsákat, és jelentős területek felett szerezte meg az ellenőrzést.
A 3. század derekán Palmüra befolyása Anatóliától át Egyiptomon keresztül egészen Arábiáig terjedt.
Miután Odenathust 267-ben meggyilkolták, özvegye, a szépségéről és okosságáról messze földön híres Zénobia ragadta magához a hatalmat, aki fia,Vaballathus nevében uralkodott.
Az ambiciózus királynő fiát imperátorrá tette, és Róma nehézségeit kihasználva szinte az összes közel-keleti provinciát, beleértve Egyiptom egy részét is, a saját uralma alá hajtotta.
A 3. század legsikeresebb katonacsászára, a birodalom egységét újra megteremtő Aurelianus, miután a szenátussal elismertette és megszilárdította hatalmát, 272-ben Zénobia ellen vezette győztes légióit.
A várost még abban az évben be is vette, és Zénobiát rabláncon vitte magával Rómába.
Azonban alighogy elvonultak Aurelianus légiói, a városállam ismét fellázadt Róma hatalma ellen.
A lázadás hírére Aurelianus 273-ban visszatért, és most már nem kegyelmezett a városnak. Hadai bevették, és lerombolták Palmürát.
A városállam ezután már soha többé nem tért magához; Diocletianus császár castrumot (katonai helyőrséget) építetett a romváros mellett, ami később a Bizánci Birodalomhoz került.
Az elfeledett és romjaiban is csodálatos városról először egy angol utazó, Robert Wood tudósított 1751-ben, ám a tudományos igényű régészeti feltárások csak az első világháború után kezdődtek meg Palmürában.
Elsőként a város leghíresebb műemlékét a mezopotámiai eredetű Baál istenség templomát ásták ki,
majd az oszlopsorral ékesített főutcát, és később a római színházat is feltárták. Az UNESCO az egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt ókori romvárost 1980-ban vette fel a világörökség listájára.
Palmüra, vagy ahogy a helyiek hívják arámi eredetű nevén, Tadmor egészen a 2011-es, úgynevezett arab tavasz eseményeiig a szíriai idegenforgalom egyik legkiemelkedőbb látványosságának számított.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által 2014-ben kikiáltott „kalifátus" fanatikusai 2015 májusában elfoglalták Palmürát, majd számos felbecsülhetetlen értékű műemléket, köztük Baál isten templomát is felrobbantották.
A terroristák a kulturális értékek megmentéséért kiálló Khaled Aszaadot, Palmüra szír főrégészét kivégezték,
és számos műtárgyat elhurcoltak a városból. Palmüra megpróbáltatásai ezzel azonban még nem értek véget.
Noha 2016. márciusában a kormánycsapatok visszafoglalták a várost és elűzték a terroristákat, az ISIS martalócai 2016 december végén ismét megszállták Palmürát, és újabb rombolásba kezdtek. Szétdúlták a római kori amfiteátrumot, valamint a híres római négyeskaput, a Tetrapülont is.
Bassár el-Aszad szír elnök erői orosz támogatással 2017 márciusában ismét visszafoglalták a várost.
A terroristák esztelen rombolása ellenére, azonban az első szakértői felmérések szerint, Palmüra visszaállítható az eredeti pompájába.