Noha nem bizonyító erejű, az ötoldalas emlékeztető hitelt ad annak a nézetnek, hogy Hirohito japán császár
legalább részben felelős azért a hadüzenet nélküli támadásért,
amelynek hatására az Egyesült Államok belépett a II. világháborúba.
1941. december 7-én - tokiói idő szerint este - csupán néhány órával a támadás előtt Todzso miniszterelnök magához hívatta két fő tanácsadóját az amerikai erők megtámadásáról szóló végső eligazítás céljából.
Egyikük, Juzava Micsio belügyminiszter-helyettes az eligazítás után három órával feljegyzést írt erről.
A császár megkönnyebbültnek és rendíthetetlennek tűnt az után, hogy meghozta a döntést
- idézte Juzava az egykori kormányfőt.
Japánban kényes téma, hogy Hirohito milyen mértékben volt felelős a háborúért, és Hatano Takeo könyvkereskedő, a Juzava-leszármazottak régi ismerőse,
aki a családtól kapott jegyzetfüzetben összehajtogatva megtalálta a most nyilvánosságra hozott dokumentumot,
kilenc évig nem is mert róla szólni senkinek, majd végül megmutatta a Jomiuri című lap szerkesztőségének, amely a hét elején leközölte az érdekes történelmi forrást.
Japán háború utáni amerikai megszállása idején a császár Douglas McArthur tábornok közbenjárására mentelmi jogot kapott a háborús bűnöket vizsgáló tokiói perekben.
Később az Egyesült Államok az újjáépítendő demokratikus Japán egyik jelképeként akarta őt feltüntetni, a megbékélés jegyében.
Hirohito 87 éves korában, 62 évi uralkodás után, 1989-ben halt meg.
Hatano az AP hírügynökség tudósítójának is megmutatta a feljegyzést, és azt mondta róla: „Remélem, segít az országnak teljesebbé tenni a képet arról, hogyan történt a 3,1 millió japán életét követelő háború.”
Furukava Takahisza, a Nihon Egyetem történésze, aki megállapította a feljegyzés hitelességét, azt mondta: ez az első ismert részletes jellemábrázolás a császárról és a miniszterelnökről a támadást megelőző időből.
A császári palota levéltárának dokumentumai már korábban is azt bizonyították, hogy Hirohito december 7-én napközben beszélt Todzsóval, de ezek az iratok nem tartalmaztak részleteket a találkozóról.
Juzava feljegyzése azt támasztja alá, hogy a császár korántsem óvakodott annyira az Egyesült Államok megtámadásától,
mint azt eddig gondolták - jelentette ki a történész.
Hirohito különösebb tépelődés nélkül már december elsején jóváhagyta a Todzso-kormánynak azt a döntését, hogy elvetik a diplomáciai megoldásokat.
A császár ezt az álláspontját nem is változtatta meg, és ez erősítette meg a miniszterelnököt is a támadás előtti napon.
A feljegyzés szerint Todzso lelkes és elégedett volt azzal,
hogy megtett minden szükséges adminisztratív lépést az Egyesült Államok elleni háború megindításához,
de mégis az volt a legfontosabb számára, hogy Hirohito aznap egyetlen újabb kérdés nélkül megadta neki a végső jóváhagyását.
„Ha Őfelsége egy kicsit is sajnálta volna, hogy nem tárgyalunk Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, akkor bizonytalanabbnak tűnt volna, de eltökéltnek látszott. Ennek hatására én teljesen megkönnyebbültem. A jelen feltételek mellett azt is mondhatom, hogy gyakorlatilag megnyertük a háborút” - mondta Todzso miniszterelnök a belügyminiszter-helyettes feljegyzése alapján.
Furukava ezzel kapcsolatban azt mondta: Todzso jó bürokrata volt, de nem távlatosan gondolkodó vezető. Ha határozottabb lett volna, a háború talán előbb véget ér - tette hozzá a Nihon Egyetem kutatója.
1941. december 7-én honolului idő szerint kora reggel az egyesített japán császári flotta Nagumo Csúicsi altengernagy parancsnoksága alatt álló, hat repülőgép-hordozóból álló köteléke
két egymást követő hullámban pusztító erejű légitámadást intézett Pearl Harbor,
az amerikai csendes-óceáni flotta hadikikötője, valamint a sziget repülőterei ellen.
A támadásban az amerikai flotta négy csatahajója, az USS Arizona, az USS California, valamint az USS Nevada és az USS West Virginia elsüllyedt.
Az USS Oklahoma felborult, 3 cirkáló és 3 romboló súlyosan megsérült. A japán bombázók 188 amerikai repülőgépet is megsemmisítettek,
a halálos áldozatok száma 2 403, a sebesülteké pedig 1 178 volt.
A Pearl Harbori támadás másnapján Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, aki a „gyalázat napjának” nevezte december 7.-ét, bejelentette, hogy az Egyesült Államok hadat üzen a Japán Császárságnak.
Ezzel kezdődött a csaknem öt évig tartó és rengeteg áldozattal járó csendes-óceáni háború.