Az utolsó vacsora asztalterítője lenne a rejtélyes torinói lepel?

Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora "Ez a kehely az új szövetség az én véremben." "Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne."

A torinói lepel elismert szakértője, John P. Jackson amerikai fizikus tartott előadást kutatásairól szombaton Budapesten, a Szent István-bazilikában. A kutató 1978-ban részt vett a Krisztus halotti leplének tartott relikvia tudományos módszerekkel elvégzett vizsgálatában. A különleges ereklye számos olyan jellegzetességgel rendelkezik, amelyek keletkezésére mind a mai napig nincs megnyugtató válasz.

Mindmáig kérdésesnek tartja a kormeghatározás eredményét

Az amerikai fizikusprofesszor szeptember 23. és 29. között kilenc magyarországi helyszínt, köztük Szegedet, Lajosmizsét, Pécset, Győrt és a fővárosi Erkel Színházat érintő előadókörúton vett részt, amelyen a tudomány és hit képviselőit évtizedek óta foglalkoztató ereklyéről beszélt – hangzott el az M5 csatorna szombati Kulturális Híradójában.

Dr. John P. Jackson amerikai fizikus részt vett a lepel első átfogó, 1978-as tudományos vizsgálatában Forrás: Dr. John P. Jackson-Bama

A torinói leplet, amely egy sérüléseket szenvedett ember lenyomatát ábrázolja, a hívők Jézus Krisztus halotti lepleként tisztelik.

John P. Jackson 50 évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a lepel tudományos vizsgálatával.

A torinói lepel és az azon látható kontúr alapján rekonstruált test háromdimenziós képe Forrás: Origo

A Vatikán engedélyével John P. Jackson vezetésével 30 kutató vizsgálta a leplet 1978-ban,

háromdimenziós felvételt majd később három független laboratórium bevonásával szénizotópos vizsgálatokat végeztek az ereklyén. A szénizotópos kormeghatározásban John P. Jackson nem vett részt személyesen.

Kutatók vizsgálják a különleges tulajdonságokat mutató relikviát, 1978-ban Forrás: The Shourd of Turin

A professzor ennek eredményét – miszerint a lepel 13-14. századi lenne – más kutatókkal együtt mind a mai napig kérdésesnek tartja. Szerinte a lepel valójában az utolsó vacsora asztalterítője volt, amellyel aztán letakarták Jézus holttestét.

Az utolsó vacsora Forrás: Wikimedia Commons

Martí Zoltán, az előadássorozatot szervező 777 keresztény blog főszerkesztője a műsorban úgy vélekedett,

valószínűleg soha nem derül ki, hogy a torinói lepel eredeti-e vagy sem.

Ahol a tudomány véget ér, ott kezdődik a hit, és ennek a kettőnek nagyon szép találkozása a torinói lepel - mondta. Az előadássorozat médiatámogatója az M5 kulturális csatorna volt.

Rendkívül nagyerejű ismeretlen sugárzás érte a leplet

A lepel 1978 után került igazán a figyelem középpontjába, amikor megjelent Ian Wilson magfizikus A torinói lepel című könyve. Wilsont különösen a torinói lepel lenvászon szövetének felső rétegeibe „beleégett” emberi kontúr keletkezési mechanizmusa izgatta.

Alexander Ivanov festménye Jézusról, ahogy megjelenik Mária Magdolnának a feltámadás után Forrás: Wikimedia Commons

Wilson az oldószerrel is kitörölhetetlen lenyomatról egyértelműen kizárta, hogy azt emberkéz festhette volna a vászonra,

mint ahogyan azt a leplet hamisítványnak tartók közül sokan vélelmezik.

Jézus Krisztus feltámadása Rafaello Sazio 15. századi festményén. A Szentírás szerint a feltámadáskor erősen sugárzó fény áradt Krisztus halotti sírkamrájából Forrás: Wikimedia Commons

A brit fizikus vizsgálatai szerint a test körvonalai egy olyan rendkívül nagy energiájú fizikai folyamat eredményeként égtek bele a lepel anyagába, ami leginkább egy nagy erejű neutronkisülésre emlékeztet.

Az alak kontúrjait valamilyen erős sugárzás égette bele a lepel rostjaiba Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanígy vélekedett Roberto Hedges, aki az Oxfordi Egyetem sugárlaboratóriumában részt vett a lepel radiokarbonos kormeghatározásában.

Hedges határozott véleménye, hogy a leplet neutronkisülés érte.

Marc Antoni és Arthur Lind Részecskesugárzás a testből című dolgozatukban arra a következtetésre jutottak, hogy a textíliát egy olyan rendkívül nagy erejű ismeretlen sugárzás érte, ami belülről, a testből áradt ki.

Megdöbbentőek a szerológiai vizsgálatok

A leplen látható vérnyomok részletes analízisét az 1978-as STRUP vizsgálattal kezdték meg. Walter McCrone szerint olyan vas-oxid-vegyületek mutathatók ki a leplen, amelyek festésnyomra utalnak.

A vizsgálatok megállapításai ellenére még számos nyitott és megválaszolatlan kérdés maradt a lepel eredetével kapcsolatban Forrás: Origo

Ám a részletes és többször megismételt szerológiai analízis szerint a test kontúrját olyan vérnyom rajzolja ki a lepel szövetén, amely a közel-keleti népeket jellemző AB vércsoportba tartozik.

A torinói lepel az emberi kultúrtörténet legtitokzatosabb ereklyéje. A leplen látható lenyomat anyaga a többször megismételt szerológiai vizsgálatok szerint a közel-keleti népekre jellemző AB-csoportba tartozó vér Forrás: Origo

Dr. Giovanni Tamburelli, a Torinói Egyetem kutatója számítógépbe táplálta az emberi vér paramétereit, hogy kimutassa a leplen található összes vérnyomot.

Secondo Pia fedezte fel 1898-ban, hogy a testről készített fotó negatívján 3D formában rajzolódik ki egy ismeretlen szakállas férfi portréja Forrás: Wikimedia Commons

Az arcon szabad szemmel nem látható hajszálerekből származó vérnyomokat talált.

Ennek alapján pedig kizárta annak a lehetőségét, hogy a képmás létrejöttében emberi kéz játszhatott közre.

A C-14 kormeghatározás szerint a 13. században készült

A lepel tulajdonosa, a római katolikus egyház 1988-ban hozzájárulását adta ahhoz, hogy három független sugárlaboratórium elvégezze a lepelből kivágott minták C-14 szénizotópos radiokarbon-kormeghatározást. Egyenként három, jelölés nélküli mintát küldtek el az oxfordi, a zürichi és egy arizonai laboratóriumnak.

A torinói lepel a középkor legnagyobb befolyással rendelkező, de egyben a legtitokzatosabb rendje, a templomosok birtokába került a 13. században Forrás: Origo

A kormeghatározást végzőknek arról sem lehetett tudomásuk, hogy mit vizsgálnak.

Mindhárom laboratórium arra a vizsgálati eredményre jutott, hogy a lepel 1200 és 1304 között keletkezhetett.

A lepel valódiságát megkérdőjelezők mindmáig ezt tekintik a döntő érvnek amellett, hogy a torinói lepel hamisítvány.

Krisztus Poncius Pilátus előtt, fején a töviskoronával. A leplen ugyancsak kimutathatók a töviskorona okozta sérülések Forrás:Wikimedia Commons

Mások az oxfordi, zürichi és arizonai mérések kétséget kizáró bizonyosságát azzal kérdőjelezik meg, hogy az 1532-ben keletkezett tűzben a lepel megpörkölődése eleve kizárja a pontos radiokarbon-kormeghatározást.

A katolikus keresztény hagyomány Krisztus halotti lepleként tekint a titkozatos ereklyére Forrás: Origo

Az olasz ENEA országos sugárlaboratórium olyan eredményre jutott, amely szerint a leplen található képhez hasonlót a mai legmodernebb laboratóriumi technikákkal sem lehet előállítani,

középkori módszerekkel pedig teljességgel lehetetlen.

Ezen kívül akadnak még más, meglehetősen rejtélyes és megválaszolatlan kérdések.

Poncius Pilátus pénzérméi

A lepel alapanyagát vizsgáló textilszakértők az anyagból és a szövési technikából kivétel nélkül arra a megállapításra jutottak, hogy az a Kr.u. 1. században készült, a legnagyobb valószínűséggel a mai Palesztina területén.

Aki kényszerből halálra ítélte Jézust, Poncius Pilátus, a Passió című filmben Forrás: Pinterest

Gilberto Raes, a Genti Egyetem kutatója ,a vizsgálati eredmények alapján határozottan kizárta a szövetanyag középkori eredetét.

Egy másik igen érdekes eredmény Francis Filas jezsuita történészprofesszor felfedezéséhez kapcsolódik. A professzornak az tűnt fel, hogy az 1978-ban készített 3D felvételeken a fejlenyomaton szokatlanul nagyok az alak szemei.

Pilátus végül megerősített Jézus halálos ítéletét (Jelenet a Passió című filmből) Forrás: Pinterest

Francis Filas számítógépes technikával feljavította és erősen kinagyította a szemeket,

megállapítva, hogy azokat két pénzérme takarja el.

Mária, Jézus anyja, és Mária Magdolna üresen találták a sziklasírt Forrás: Pinterest

A képfeljavítás és erős felnagyítás eredményeként azt is sikerült megállapítani, hogy az érme előlapján egy hajlított augurbot (az augurok római jósok voltak) valamint görög nyelven a „Tiberios kaiseros” azaz „Tiberius császáré” felirat látszik.

A leplen látható alak szemeit fedő pénzérmék, amelyeket Quintus Pontius Pilatus, Júdea prokonzulja veretett Kr.u. 29 és 31 között Forrás: MA-Shops

A numizmatikai szakértők ezekből a jegyekből megállapították, hogy az úgynevezett provinciális érméket Kr. u. 26 és 31. között Júdea prokonzulja, Quintus Pontius Pilátus verette.

Virágpollenek a Golgotáról

A lepelhez kapcsolódó érdekes kérdések sora azonban még ezzel sem zárható le. Botanikus szakértők

a lepel anyagában 49 különböző növényi spórát azonosítottak, amelyek közül 14 Palesztina területén előforduló endemikus növényfaj,

és ezekből további 8 olyan halofita faj, amelyek kizárólag a Holt-tenger és Jeruzsálem környékén honosak.

A leplen több Jeruzsálem környékén honos növény virágpollenjét azonosították Forrás: Jesus Wallpapers

Az 1999-ben St. Louis-ban megtartott 16. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson tovább árnyalták az addig megállapítottakat;

két faj csak és kizárólag a Jeruzsálem-Hebron régióban él.

A kutatók szerint az egyikből, a Gundelia tournefortii fajnevű tövises növényből készülhetett az a süvegszerűség, amely az alak homlokán és fejtetején kimutatott szúrt sérüléseket okozta.

Egy Jeruzsálem környékén honos virágfaj, amelynek pollenjét a torinói leplen is kimutatták Forrás: The Shourd of Turin

Avinoam Danin, aki a jeruzsálemi Héber Egyetem botanikaprofesszora, Uri Baruchhal, az Izraeli Régészeti Főfelügyelőség pollenszakértőjével együtt vizsgálta meg a leplen található virágpor nyomait.

Jeruzsálem környékén honos endemikus növény pollenjének mikroszkópos képe, amelyet a leplen találtak Forrás: The Shourd of Turin

Megállapították, hogy ezek közül az egyik pollen gazdája napszakosan csak délután 3 és 4 óra között nyílik.

(Az evangélium szerint Krisztus délután három óra körül halt meg, és a közeledő ünnep miatt a testét rögtön levették a keresztről, és a halotti gyolcsba csavarták.)

Tévesen ábrázolták a középkori festményeken a megfeszítést

Charles Freeman brit történész állt elő először azzal a teóriával,

hogy a torinói lepel nem egyéb, mint a középkorban a passiójátékokhoz használt kellék.

A brit kutató ezt a hipotézisét számos, a halotti leplet ábrázoló középkori és újkori festmény, illetve metszet képének az analíziséből vezette le, igaz, hogy ezek a természettudományos módszerekkel elvégzett vizsgálatok által felvetett, illetve nyitva hagyott kérdésekre nem adnak választ.

A lepel közszemlére tétele, egy 1613-ból származó rézmetszeten. Többen úgy vélik, hogy a leplet a középkorban készítették passiójátékokhoz Forrás: AKG-IMAGES / DE AGOSTINI PICTURE LIB.

A másik probléma ezzel az elmélettel kapcsolatosan, hogy a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló középkori-újkori festményeken

kivétel nélkül a tenyerén és lábfején átütött szögekkel ábrázolják a megfeszített Jézust.

A leplen viszont ettől eltér a sérülések helye; a szögek nyomai a csuklókon és a bokáknál azonosíthatók.

A leplen látható kontúr alapján elkészített testrekonstrukció, a római háromágú korbács, valamint a töviskoszorú okozta sérülések nyomaival Forrás: Pinterest

Egyébként ez felel meg az ókorban alkalmazott kegyetlen kivégzési módnak, a tenyereken és a lábfejen átütött szegek ugyanis nem tartották volna meg a test súlyát.

Az úgynevezett Destot-nyílást az ókori hóhérok még ismerték, de a középkorra feledésbe merült ez a kivégzési mód,

erre vezethető vissza a helytelen ábrázolásmód is.

II. János Pál pápa valóságos relikviának tartotta a leplet

Az 1980-as években komputertechnikával feljavított felvételek segítségével azt is sikerült megállapítani,

hogy a testet összesen 120 korbácsnyom borítja,

amelyeket a hírhedt római flagrummal, a „háromágú macskával” mértek az áldozatra. (A római korbács ágai végén apró fémhorgok voltak, amelyek minden egyes ütésnél beleakadtak a bőrbe, tovább növelve az áldozat gyötrelmeit.)

A lepel egészen az 1980-as évek elejéig az olasz királyi család birtokában volt Forrás: Origo

A bal arcféltekén, a járomcsont közelében zúzódásos sérülés nyomai láthatók,

ami szintén összhangban áll az evangéliumban írtakkal: „Amikor ezt mondta, az ott álló szolgák közül az egyik arcul ütötte Jézust, és így szólt: Így felelsz a főpapnak?”

A leplen látható kontúr alapján számítógépes modellezéssel elkészített arcrekonstrukció Forrás: Pinterest

Jézus a Golgota felé menet háromszor is elesett a kereszt kezeihez kötött vízszintes részének, a patibulumnak a súlya alatt. Emiatt kényszerítették cirénei Simont, hogy segítsen a halálraítélt Jézusnak a kereszt cipelésében.

A leplen világosan látszik, hogy a jobb váll nem szimmetrikus a ballal, ami vállficamra utaló nyom.

A Golgota Munkácsy Mihály híres festményén Forrás: Wikimedia Commons

Az újszövetségi Szentírás szerint az egyik római legionárius kegyelemből dárdával átdöfte Jézus szívét, amelyből „vér és víz” folyt ki. A vizsgálatok szerint a leplen tisztán látható dárdadöfés nyoma átszúrta a tüdőt, amelyből emiatt a vérrel együtt vizenyő folyt ki a sebből.

II. János Pál pápa imádkozik a torinói lepel előtt, amit "valódi relikviának" minősített Forrás: Origo

1989-ben a halála után szentté avatott egyházfő, II. János Pál pápa „valóságos relikviának” minősítette a torinói leplet. Hogy a pro és kontra bizonyítékok alapján ki mit gondol a torinói lepelről, hit és egyéni meggyőződés kérdése.