A korai amerikai telepesek számára a sorsjegyek vásárlása nem számított sem erkölcstelenségnek, sem bűnös örömnek. Sőt, a gyarmati lakosok állampolgári kötelességének tekintették. Hogy miért? Mert akkoriban a sorsjáték volt Amerikában a legjobb módja a tizenhárom gyarmat pénzügyi támogatásának.
Az első állandó, brit telep megalapítását segítették
A XVII. és a XVIII. században a gyarmatok az akkoriban bevezetett és igen nagy népszerűségnek örvendő szerencsejátékok segítségével építettek könyvtárakat, templomokat és főiskolákat – írja a history.com. – Sőt, megpróbálták a sorsjegyeket az amerikai függetlenségi háború szolgálatába is állítani.”
A szerencsejátékok a kezdetektől fogva a amerikai brit települések elengedhetetlen részét képezték. A londoni Virginia Társaságot (amely azzal a céllal jött létre 1606-ban, hogy kolóniákat létesítsen Észak-Amerikában) maga I. Jakab király hatalmazta fel, hogy sorsjegyek segítségével gyűjtsön pénzt, ezzel is segítve a letelepedést az első állandó brit telepen, a virginiai Jamestownban.
Ez volt az első állandó angol település a mai Amerikai Egyesült Államok területén. A 4000 koronás alapítótőke ekkoriban igen magas összegnek számított. Ennek ellenére a vállalat eleinte nem volt túl sikeres a jegyek értékesítésében.
George Washington és Benjamin Franklin is támogatta a sorsjegyeket
A vállalat 1616-ban embereket küldött az amerikai gyarmatokra, hogy úgynevezett instant sorsjegyekkel bombázzák a lakosságot.
Ezeknél a kis összegű és kisebb kockázatú játékoknál az emberek megismerhették magát a játék örömét, és közvetlenül a vásárlás után, azonnal megtudták azt is, hogy nyertek-e, vagy sem.
Tegyél egy romlatlan arcot a sorsjegyekre, és győződj meg róla, hogy egy gyerek már ki is vette azokat a dobozból – írja Matthew Sweeney a The Lottery Wars című értekezésében a bevezetett szerencsejátékokról. – Nem csoda, hogy az úgymond »azonnali« játékok hatalmas sikert arattak az amerikai gyarmatokon.”
A Bank of England becslése szerint a szerencsejátékok a következő négy évben körülbelül 29 000 brit fontot, azaz közel 8 millió fontot hoztak.Minél több brit kolónia telepedett le az amerikai kontinensen, annál több település megalapítását finanszírozták a sorsjegyekből befolyt pénzből.
Középületek, utak és csatornák épültek. Még olyan befolyásos államférfiak, mint George Washington, Benjamin Franklin és John Hancock is patronálták a sorsjátékokat egyes, különleges projektek finanszírozásához.
A híres amerikai egyetemek alapításában játszottak fontos szerepet
A szerencsejátékok segítették az Amerikai Egyesült Államok legkorábbi és legrangosabb egyetemeinek megalapítását is. Ezek közé tartozik 1636-ban a Harvard, 1693-ban a William and Mary, 1701-ben a Yale, és 1746-ban a Princeton.
Persze a befolyt összegek korántsem fedezték az alapítás összes költségét, és rabszolgasorú fekete bőrűek munkája jelentősen csökkentette az építésre és karbantartásra költött összegeket.
A kutatók ezeket a szerencsejátékokat úgy jellemzik, mint egyfajta, a gyarmatok területén fizetett, önkéntes adót, amelyet a lakosság nyereményekért cserébe fizet – mutat rá Matthew Sweeney. – Ráadásul a Virginia Társaság első sorsjegyeivel ellentétben a nyeremények már nemcsak hideg, kemény érmék formájában érkeztek, hanem egyre nagyobb és nagyobb összegben.”
Egy 1720-as sorsjegyhirdetésben például, amit az American Weekly Mercury újságban adtak fel, azt ígérték a győztesnek, hogy nyereménye nem lesz kisebb, mint „egy új téglaház a Third és az Arch sarkán”. A jegyek pedig csupán 20 shillingbe kerültek, amit igen gyorsan elkapkodtak az amerikaiak.
Tizenhárom gyarmat együtt alapított egy szerencsejátékot
A Kontinentális Kongresszus az Amerikai Egyesült Államokat létrehozó, azt előkészítő tárgyalássorozat volt Philadelphiában. A közös célja az volt, hogy megtalálja a lehetőséget a londoni kormányzattal való megegyezésre, ahol az amerikai követelések elsősorban az autonómiáról, a gyarmatok súlyának megfelelő parlamenti képviseletről és beleszólásról az egész birodalmat érintő ügyekbe szóltak.
A sikertelen egyezkedések után, 1776-ban a tizenhárom korabeli gyarmat közösen útjára indított egy új és óriási sorsjátékáradatot, amellyel többek között az amerikai függetlenségi háborút is támogatták. Ekkor a kongresszus már nem brit fontokkal, shillingekkel vagy koronákkal kereskedett, hanem inkább azt a kontinentális pénzt használta, amelyet a tizenhárom gyarmat bocsátott ki az előző évben.
Ám miután az új pénznem értéke egyelőre még eléggé ingadozónak bizonyult, a szerencsejátékkal az illetékesek nem tudtak túl sokat kaszálni. Bevezetése teljes kudarccal zárult.
Gazdára talált minden idők legnagyobb lottónyereménye
A szerencsejátékok azonban a 18. század második felében, a forradalom után is népszerűek maradtak az Amerikai Egyesült Államokban. Az új államok továbbra is az ezekből befolyó, tekintélyes összegeket használták az építkezésekhez, útfelújításokhoz vagy egyes projektek finanszírozására. A sorsjegyek uralma csak ezután vált hullámzóvá, ám továbbra is jövedelmező üzletnek számított, ami a mai napig kitart.
A történelem legnagyobb nyereményét 2018. október 19-én, a Mega Millions lottótársaság hirdette. És miután legalább egy szelvényen helyesen tippelték meg mind a hat számot, a szerencsés nyertes soha nem látott összeget, 1,6 milliárd dollárt (452,4 milliárd forintot) nyert.