Nyolcméteres bálnát találtak a dzsungelben

Habár Dél-Amerika esőerdeinek fajgazdagsága tagadhatatlanul páratlan, bálnák nagyon nagy valószínűséggel nemigen fordulnak meg bennük. Épp ezért keltett nem kis feltűnést annak a 8 méter hosszú cetnek a teteme, amire Brazília északi részének mangroveerdeiben bukkantak.

Az állat földi maradványát Brazília legnagyobb szigetén, Marajón találták meg alig 15 méterre a folyóparttól. A cet nagy valószínűséggel az Amazonas torkolatához sodródhatott, majd onnan az ár-apály jelenség révén került végül a szárazföldre. A szakértők néhány nappal ezelőtt érkeztek a helyszínre, ahol mintát vettek a tetemből, remélve, hogy fényt deríthetnek az állat pusztulásának okára.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A baleia jubarte encalhada em Soure, ilha de Marajó, era um filhote de cerca de um ano de idade e 8 m de comprimento. A carcaça foi encontrada a mais ou menos 15 m da praia. Devido às macromarés, comuns na Costa Norte do Brasil, é totalmente compreensível que uma carcaça vá parar dentro do manguezal. Não é um animal adulto, nem tão grande como parece nas imagens. #bichodagua #biodiversidade #amazonia #icmbio #resexsoure

Bicho D'água (@bicho_dagua) által megosztott bejegyzés, Febr 23., 2019, időpont: 6:23 (PST időzóna szerint)

A hosszúszárnyú bálnák akár 16 méterre is képesek megnőni. Bár az elmúlt években populációik növekedésnek indultak, továbbra is veszélyeztetett fajként vannak számon tartva. Ennek oka, hogy a populációk nagyon töredezettek, sőt, egyes biológusok azt sem tartják kizártnak, hogy az izoláltság miatt külön alfajok alakulhattak ki az óceánok különböző pontjain. A faj képviselői egyébként irtózatos távolságokat – akár több tízezer kilométert is – képesek megtenni egy év leforgása alatt.

Az Amazonas medence bejáratánál is több hosszúszárnyú bálna él, nem messze attól a helytől, ahol a fiatal példányra ráakadtak. A pórul járt cet valószínűleg a vándorlás során elszakadhatott csoportjától, az ebből származó stressz pedig végzetesnek bizonyult számára.

A bálnák partra vetődése számos tényezőre vezethető vissza. Előfordulhat, hogy valamiféle betegségtől nagyon legyengülnek, de az is nagyon elképzelhető forgatókönyv, hogy navigációjukat valamilyen külső környezeti tényező megzavarja. Bizonyított, hogy napviharok idején az állatok könnyen eltévedhetnek, de egy nemrég megjelent tanulmány szerint a szonár is összekuszálhatja tájékozódásukat.

(IFL Science)