A náci Németország 75 éve szállta meg Magyarországot

Német megszálló Budapesten, 1944. március 19-én

Hetvenöt éve, 1944. március 19-én szállta meg Magyarországot a náci Harmadik Birodalom hadereje. Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét.

A magyar kormány is fontolgatni kezdte a kelet fronton harcoló csapatai visszavonását

A második világháború menetében 1943-ra fordulat következett be. Egyre világosabbá vált, hogy a németek elvesztették a háborút, Olaszország 1943 szeptemberében át is állt az angolszász szövetségesek oldalára.

A Kállay Miklós vezette magyar kormány is fontolgatni kezdte a kelet fronton harcoló csapatai visszavonását a Kárpátok vonaláig, s "békekeresőket" küldött a szövetségesekhez.

Kállay és Horthy Miklós kormányzó stratégiai célja a szuverenitás megőrzése volt, egybekötve a háború utáni határok kérdésével, de ódzkodtak a németekkel való nyílt szembefordulástól.

Kállay Miklós miniszterelnököt március 19-én hajnalban risztották a hírrel, hogy német csapatok özönlik el az országot Forrás: MTI

Ez kétségkívül kockázatos lett volna: Németország az elszenvedett vereségek dacára katonailag erős maradt és jelentős erői állomásoztak Magyarország közelében. A Kállay-féle "hintapolitika" 1943 végére zsákutcába jutott, a német válaszcsapástól való félelem megbénította a magyar politikai elit cselekvőképességét.

Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát

A magyar vezetés lépései nem maradtak titokban Hitler előtt. A Führer az olasz kiugráson okulva 1943 szeptemberére kidolgoztatta Magyarország és Románia megszállásának tervét, ezek a Margarethe I és Margarethe II fedőnevet kapták.

II. világháború, miért nem tudtunk kiugrani a háborúból, Kállay Miklós kormánya beiktatása napján, 1942. március 10-én Forrás: Wikipedia

Novemberben Hitler titokban Budapestre küldte bizalmasát, Edmund Veesenmayert, aki jelentésében azt írta:

Magyarországon - részben a nagyszámú zsidó lakosság miatt - szinte szabotázsközpont alakult ki Németországgal szemben.

Javaslata szerint a magyar államot - önállóságának megszüntetésével - minél előbb be kell illeszteni a birodalom hadigazdálkodásába, s "ütött az óra, hogy a zsidókérdéshez alaposan hozzányúljunk".

A határ közelében kezdődtek a német csapatmozgások

Hitler 1944. február 28-án adott utasítást a Margarethe I terv végső változatának kidolgozására, azzal a kiegészítéssel, hogy a megszállás az országon átvonuló csapatok álcája alatt történjék, az akció ezért kapta a "trójai faló" fedőnevet; a megszállásra vonatkozó hadparancsot március 12-én írta alá.

Hitler nem bízott Horthyban Forrás: Bundesarchiv

A hadműveletek irányítására Hermann Foertsch tábornok kapott megbízást, aki Bécsben állította fel főhadiszállását.

A bevonulás napjául először március 18-át tűzték ki, de végül a március 19-i vasárnap mellett döntöttek, hogy még kisebbre csökkensék az esetleges ellenállás megszervezésének esélyét.

A határ közelében kezdődött német csapatmozgások a kormányban ugyan nyugtalanságot keltettek, de azt nem tartották valószínűnek, hogy a németek katonailag lépnének fel szövetségesük ellen.

Gyorsan megszállták a stratégiai jelentőségű településeket

A Führer március 18-ra a Salzburg melletti Klessheim kastélyba rendelte Horthyt, amivel azt is elérte, hogy a legfontosabb magyar döntéshozó az akció idején nem tartózkodott odahaza. A megbeszélésen Hitler kerek-perec közölte: nem tűr meg árulást a német hadsereg hátában, ezért elhatározta Magyarország katonai megszállását.

Adolf Hitler az általa "megálmodott" horogkeresztes karszalaggal Forrás: AFP

A kormányzó egy ideig ellenállt, de végül tudomásul vette a döntést, amit nem volt hajlandó szentesíteni, de lemondását sem helyezte kilátásba.

A tárgyalásokban aktív szerepet játszó Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök nem látott esélyt arra, hogy feltartóztassák a német csapatokat, ezért arra utasította a honvédséget, hogy ne tanúsítson ellenállást, a németeket továbbra is tekintse fegyverbarátoknak.

Német megszálló Budapesten, 1944. március 19-én Forrás: Bundesarchiv

A kormányzó vonata még hazafelé tartott, amikor 1944. március 19-én hajnali négy órától már özönlöttek be a német csapatok. Szerbia felől három, Horvátország felől két hadosztály, Ausztria irányából két páncéloshadosztály, észak felől egy motorizált hadosztály nyomult előre. Néhány óra alatt megszállták a stratégiai jelentőségű településeket, repülőtereket, hidakat, körülvették a laktanyákat, aznap reggel Budapest lakói is vonuló német tankok zajára ébredtek.

Egy hét alatt mintegy tízezer személyt tartóztattak le

Megkezdődött a baloldali, a németellenesnek számító személyek és a zsidók lefogása. Lövés csak az Attila úton dördült el, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endre revolvergolyókkal fogadta a letartóztatására érkező Gestapót.

Magyar zsidók transzportja Auschwitzban. A nácik nagyjából másfél millió embert gyilkoltak meg a hírhedt tábor területén Forrás: Wikimedia Commons

A németek egy hét alatt mintegy tízezer személyt, köztük 3076 zsidót tartóztattak le, a lakosság szinte teljes közönye közepette.

Betiltották a baloldali pártokat, több száz egyesületet, folyóiratot és lapot, megtiltották a külföldi rádiók hallgatását.

Veesenmayer lett Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja, a lemondott Kállay-kormány helyére lépő németbarát kormány élére Sztójay Döme volt berlini követ került.

Edmund Veesenmayer német követ, a megszálló csapatok vezetője Forrás: Wikipedia / Bundesarchiv

A magyar közigazgatás, a hatalmi apparátus - élén Horthy Miklós kormányzóval - a helyén maradt, a hadsereg és németbarát tisztikara a megalázó megszállást és következményeit passzívan tűrte.

Felgyorsult a magyarországi zsidó és cigány lakosság összegyűjtése

Az okkupáció nyomán minden téren a német irányítás vált meghatározóvá. Fokozódott az ország kirablása, a német gazdasági igények maradéktalan és fizetség nélküli kielégítése.

A megszállás hónapjaiban gyorsult fel a magyarországi zsidó és cigány lakosság összegyűjtése, majd megkezdődött deportálásuk.

Magyarország egyre nagyobb katonai erőket kényszerült bevetni a németek oldalán az előretörő szovjetekkel szemben, s végső soron a közvetlen német katonai jelenlét hiúsította meg Horthyék 1944. októberi kiugrási kísérletét, amelyet a nyilasok német segítséggel történő hatalomra kerülése követett.

(MTI, MTVA Sajtóadatbank)