Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett

Szulejmán
Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. A palánkon belüli épületek közül a középső a dzsámi, mellette a kupolás szultáni türbe, mögötte pedig az U alakú derviskolostor látható.
Vágólapra másolva!
Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában.
Vágólapra másolva!

A katonai barakk a kirakós utolsó darabjának számít

Sajtóbejáráson mutatták be csütörtökön az egykor erőddel védett, türbéből, dzsámiból és derviskolostorból álló épületegyüttes feltárásának legújabb eredményeit a Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen, ahol a 2013-ban kezdődő,

régészeti és földtudományi módszerekkel zajló kutatás során előbb a türbe tágabb térségének lehatárolása történt meg.

Szulejmán szultán Szigetvár mellett, a turbéki szőlőhegyen álló síremlékének tudományos rekonstrukciója. A palánkon belüli épületek közül a középső a dzsámi, mellette a kupolás szultáni türbe, mögötte pedig az U alakú derviskolostor látható Forrás: Dr. Pap Norbert

Egy évvel később a műszeres vizsgálatok révén sikerült meghatározni a főbb épületek alapfalait, 2015-ben pedig feltárták az első épületet, amelyről hamarosan bebizonyosodott, hogy az az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb szultánjának, I. (Kanúni) Szulejmánnak a mauzóleuma volt.

Szulejmán egykorú portréja Forrás: Wikimedia Commons

A Pécsi Tudományegyetem kutatói 2016-ban a dzsámit, a következő évben pedig a derviskolostor főbb részeit ásták ki.

A türbétől északra fekvő katonai barakk a kirakós utolsó darabjának számított, ezért is óriási a jelentősége a napokban előkerült újabb épületrésznek.

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai

A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen zajló ásatásokkal egyre több részlet került a helyére. Dr. Pap Norbert, a PTE egyetemi tanára, a kutatás szakmai vezetője a csütörtök délutáni sajtóbejáráson elmondta: csak titokban reménykedtek, hogy ilyen látványos eredményeket érnek el.

Forrás: Jeki Gabriella

Emlékeztetett, hogy több mint egy évszázada keresték a szultán lehetséges türbéjének helyszínét, és a lehetőségek között felmerül a turbéki templom és a Török-Magyar Barátság Park is.

Szigetvár a 16. században (egykorú színezett rézmetszet) Forrás: Wikimedia Commons

Végül azonban kiderült, hogy a turbéki szőlőhelyen, a szigetvári vártól mintegy 4 kilométerre volt az a hely, ahol a szultán tekintélyes méretű sátra állt, ahol végül meghalt 1566. szeptember 6-án.

– hangsúlyozta csütörtökön Dr. Hóvári János volt ankarai nagykövet, a turbéki kormányhatározat koordinátora, és a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.

Forrás: Jeki Gabriella

– Tavaly elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, ám a kép most vált teljessé. Ezzel már láthatjuk ezt a helyet úgy, ahogy az a 17. században mutathatott. Szigetvár rajta van a világ emlékezeti térképén, és ez meg inkább egy sajátos hely lesz.

A türbe romjai Szulejmán szultán sírkomplexumának területén Forrás: Polyák Attila-Origo

Hozzátette, hogy a legnagyobb feladat még csak most következik: megpróbálják mindezt láthatóvá tenni a nagyközönség számára. Azt ígérte, év végére elkészül egy koncepció ezzel kapcsolatban.

Hiteles térképet készített Esterházy Pál 1664-ben

A türbétől északra fekvő épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál fiatal tisztként az 1664. februári, turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot. A magyar gróf és birodalmi herceg tevékenyen részt vett a török elleni harcokban.

Esterházy Pál térképe, amelyen felül jól látható a katonai barakk épülete Forrás: Origo

A fiatal Esterházy Pál Grazban és Nagyszombaton, jezsuita intézetekben tanult, majd 1655-ben Pápa kapitányává, később királyi tanácsossá tették.

Gróf Esterházy Pál, E. Widemann rézmetszete 1652-ből Forrás: Wikimedia Commons

Két év múlva már udvari tanácsos volt, újabb négy esztendő elteltével pedig főudvarmester. Amikor 1663-ban kitört az újabb háború a törökökkel, gondolkodás nélkül csatlakozott a horvát bán, Zrínyi Miklós csapataihoz.

Ifj. Zrínyi Miklós, a tehetséges hadvezér korabeli rézmetszésű lovasportréja Forrás:Wikimedia Commons

A híres 1664-es téli hadjárat során egészen Pécsig előtörtek, ahonnan Zrínyivel mintegy ötezer fős lovasság élén Eszék felé indultak. A történelmi feljegyzések szerint ekkor érinthették a Szigetvár melletti területet is, ahol

Esterházy Pál beszámolót és stilizált térképet készített az oszmán településről.

Az aukcióra bocsátott becses történelmi relikvia, Leandro Anguissola 1689-ben készített térképe, amelyen szintén látható a kaszárnya Forrás: Venator & Hanstein Kg.

Mint kiderült, a jó szemmértékkel készített sematikus rajz mintegy 90 százalékban hiteles adatokat tartalmazott, amelyen az L alakú halveti derviskolostornak (amelyről azóta kiderült, hogy később egy új szárnnyal U alakúra egészítették ki), a mauzóleumnak, a dzsáminak és a most felfedezett katonai barakknak is pontosan jelölte meg a helyét.

A 17. században fogtak hozzá a nagyobb mértékű kibővítésbe

Amikor ugyanebben az évben, 1664 nyarán Evlia Cselebi, a 17. századi híres török világutazó és krónikás meglátogatta a helyet, építkezésekről számolt be. Ekkor épült fel a derviskolostor déli szárnya, amely az előkelő vendégek, zarándokok elszállásolására szolgált a türbe közvetlen közelében. Erre azért volt szükség, mert a már említett

1664-es téli hadjárat idején a költő Zrínyi Miklós katonái eljutottak az unikális oszmán zarándokvárosba is, ahol az előkerült bizonyítékok arra utalnak, hogy felperzselték a helyet.

Gróf Zrínyi Miklós, Szigetvár hőse (Barabás Miklós festménye), aki az 1566-os ostrom idején vesztette életét. Szulejmán szintén Szigetváron, az ostrom utolsó napján hunyt el a szultáni sátorban Forrás: Wikimedia Commons

Az oszmánok ezután kezdhettek bele a komplexum nagyobb mértékű kibővítésébe, az épületek helyreállításába, miközben megerősítették az erődöt, és a helyőrség létszámát is megduplázták. A szultán síremléke köré épített település a 17. század második felében egyre jobban terjeszkedett.

A legjelentősebb ismert látogató Kara Musztafa nagyvezír volt, aki 1683-ban óriási, százezres seregével Bécs városának ostromára készült,

és Bécs alá felvonulóban egy nagyobb, mintegy négyezer fős lovascsapat kíséretében látogatott el a türbéhez fohászkodni, és erőt gyűjteni az ostromhoz.

Kara Musztafa volt a birodalom utolsó nagy formátumú nagyvezíre Forrás: Wikimedia Commons

Minden bizonnyal hozzá hasonlóan, számos előkelőség is felkereste még I. Szulejmán, a török történelem aranykora szultánjának Szigetvár melletti sírkomplexumát.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifája Forrás: Wikimedia Commons

A 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején, 1688-1689-ben Szigetvárt blokád alá vette a keresztény sereg, melynek katonáit részben a turbéki komplexumban szállásolták el, amelyet az ásatáson előkerült használati tárgyak bizonyítanak.

Nemzetközi jelentőségű kulturális-turisztikai központot terveznek

A Szulejmán sírkomplexum nemzetközi jelentőségnek tükrében a turbéki kutatásokat a magyar állam ennek megfelelően továbbra is kiemelt ügyként kezeli, és már folynak a területtel kapcsolatos kulturális-turisztikai tervezések.

Szigetvárnál találták meg Szulejmán szultán türbéjét és a köré épült zarándokvárost Fotó: Polyak Attila - Origo

Egy 2016 végén meghozott rendelet már gondoskodott a kiemelt fontosságú oszmán kori lelőhely védelméről, míg egy 2017-es kormányhatározat hosszabb távon rendezte a terület sorsát.

Szigetvárnál találták meg Szulejmán szultán türbéjét és a köré épült zarándokvárost. Az ásatásokat a szigetvári ostrom 450. évfordulóján a török miniszterelnök-helyettes is meglátogatta Fotó: Polyak Attila - Origo

Most, hogy a „nagy kirakós” utolsó darabja is a helyére került,

szeretnék a világtörténelmi jelentőségű Szulejmán-sírkomplexumot

az európai műemléki hagyományoknak megfelelően megőrizni és bemutatni.

A következő évtizedben így létrejöhet a türbét és környezetét bemutató, európai színvonalú és jelentőségű, kulturális-turisztikai központ.

Pap Norbert professzor, az MTA doktora, és a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a kutatócsoport egyik vezetője a mohácsi csata emlékparkjában Forrás: Polyák Attila/Origo

– mondta el az Origó kérdésére dr. Pap Norbert professzor, a kutatócsoport egyik vezetője.

– A tudományosan jól megalapozott, hiteles információk segítségével az eredetileg kitűzött programcélok is meg tudnak valósulni.

Dr. Fodor Pál turkológus professzor, a kutatócsoport másik vezetője Forrás: MTA BTK Művészettörténeti Intézet/Hámori Péter

Hozzátette, az előkerült gazdag leletanyag azt igazolja, hogy várhatóan további értékes leletek is előkerülhetnek a jövőben, ezért tovább folytatják a munkát a területen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!