A gyurgyalag csatát nyert a Dráva mentén

2019.06.25. 21:45

Miközben a Drávánál élő partifecskék állományának 75 százaléka eltűnt az elmúlt harminc évben, a gyurgyalagok száma évről-évre növekszik. A legtöbb, mintegy 25 ezer pár Magyarországon fészkel, és a négy éve indult Drava Life program segítségével folyamatosan növekedik a természetes és dinamikus folyóparti élőhelyek száma, miközben lecsökkent az emberi zavarás. A gyurgyalag mellett más, veszélyeztetett vízimadarak számára is felcsillant a remény: igen lassan, de növekedik a természetes élőhelyeik száma.

Egyesítik a természetvédelmi és árvízvédelmi szempontokat

Javulnak a folyóparti ökoszisztémák a Dráva több száz kilométeres szakaszán, és  Közép-Európa egyik utolsó természetközeli folyójának rehabilitációja mind a természet, mind az emberek számára ma már kézzelfogható eredményeket jelez.

Természetes állapotában őriznék meg a folyótForrás: DravaLife

Az ártéri ökoszisztémák Európa legveszélyeztetettebb ökoszisztémái közé tartoznak, és ez alól a Dráva sem kivétel – mondta Branka ©paniček, a WWF Adria projektmenedzsere. – A természetvédelmi és árvízvédelmi szempontok egyesítése rendkívül fontos a veszélyeztetett élőhelyek és az ott élő fajok számára.

A „DRAVA LIFE - Integrált vízgazdálkodás" projekt 2015 decemberében kezdődött, amely innovatív folyami gazdálkodási megközelítéseket alkalmaz.

Az emberi tevékenység mindenhol ott hagyta a nyomátForrás: DravaLife

A helyreállítási tevékenység a Natura 2000 területeken óriási előnyökkel jár a veszélyeztetett élőhelyek és fajok számára, és hozzájárulnak a Dráva mentén a lakott területek jobb árvízvédelméhez, valamint növelik a terület rekreációs értékét a helyi lakosok számára.

A folyókezelés innovatív megközelítése az itt élő, egyedülálló élővilág számára kulcsfontosságú lehet.

Az élőhelyeket leginkább a gátak és töltések építése fenyegeti

Felcsillant a remény, hogy stabilizálódjanak a vízimadarak populációi a Dráva mentén.Bár a legtöbb faj esetében még mindig jellemző a csökkenő tendencia, néhány egyed esetében kifejezetten biztatóak az eredmények.

A gátak, töltések és vízerőművek is veszélyeztetik az élőhelyektForrás: SeeRiver

Az öt országot (Ausztriát, Horvátországot, Magyarországot, Szerbiát és Szlovéniát) érintő adatfelmérés kiterjedt a kavicszátonyokon fészkelő madarak közül a kis csérre (Sternula albifrons), a küszvágó csérre (Sterna hirundo), a billegetö cankóra (Actitis hypoleucos) és a kis lilére (Charadrius dubius), míg a meredek partban fészkelő madarak között a jégmadarat (Alcedo atthis), a partifecskét (Riparia riparia), valamint a méhfaló gyurgyalagot (Merops apiaster) érintette.

Sokszínű a madarak populációja a DrávánálForrás: Arno Mohl

Az eredmények még a természetvédőket is megdöbbentették:

a Dráva mentén élnek Európa legveszélyeztetettebb madárfajai, amelyek állománya folyamatosan csökken.

A populációkra és az élőhelyekre egyaránt vonatkozó adatgyűjtés szerint a vízimadarak élőhelyét leginkább a gátak és töltések építése fenyegeti, és ha meg akarjuk ezeket menteni, akkor természetes állapotában kell megőriznünk, pontosabban arra visszaalakítanunk a Dráva folyót, mielőtt a veszteség visszafordíthatatlanná válik.

Veszélyeztetett státuszba kerültek a partifecskék

Az elmúlt harminc évben drámaian csökkent a partifecskék állománya a Dráván.

A madár Horvátországban már bekerült az úgynevezett Vörös Könyvbe is, ami a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) listájához hasonlóan kategorizálja a veszélyeztetett állatfajokat.

Egyre csökken a partifecskék számaForrás: DravaLife

A veszélyeztetett státuszú partifecske a kihalás szélére sodródott többek között az emberi tevékenység, a vízerőművek, a töltések, a terjeszkedő mezőgazdaság, és a rovarirtó szerek túlzott használata miatt. Amíg az 1980-as években még körülbelül 30 ezer pár élt a folyó mentén, addig a 2005 és 2016 között végzett megfigyelések ehhez képest már 40 százalékos népességcsökkenést mutattak, és a természetvédők mindössze csak 7-10 ezer párról tudtak beszámolni.

Szívesen költenek a Dráva meredek partfalábanForrás: RSPB

A legrosszabb eredményt 2015-ben rögzítették: ebben az évben meghökkentően kevés, csupán 3 939 fészkelő párt azonosítottak. Pedig a Dráva természetesen kanyargó folyóként újabb és újabb élőhelyeket alakít ki a partifecskék számára. Ám az utóbbi évtizedekben

ez a folyamat az emberi tevékenység miatt megállt, és az élőhelyek szinte teljesen eltűntek.

A partifecskék száma különösen a Dráva felső szakaszán csökken drámaian, de jelentős a veszteség a Duna és a Mura mentén is.

Naponta akár tízezer szúnyogot is elpusztítanak

A Dráva és az ahhoz hasonló természetes, magas dinamikájú folyami rendszerek nyújtják az élővilág számára az egyik leggazdagabb élőhelyet.

E fajok hosszú távú megőrzése érdekében készült el a Drava Life programon belül a vízimadarak védelmére vonatkozó cselekvési terv, amelyben  hét madárfaj eloszlását és populációit azonosították.

A horvátországi szakaszon évente körülbelül ezeregyszáz pár partifecske fészkelForrás: Jeki Gabriella

Feltárták az élőhelyeiket leginkább veszélyeztető forrásokat, és kidolgoztak egy 43 pontból álló intézkedési tervet.

A végrehajtás döntő tényezője azonban a határokon átnyúló együttműködés.

 

A partifecskék állománya drámaian csökkent az elmúlt harminc évenForrás: YouTube

A Dráva mellett él az egyik legsokszínűbb madárpopuláció, ami nagy részben annak köszönhető, hogy a Donja Dubrava és az Eszék közötti folyószakasz nagyrészt még mindig természetes és érintetlen – magyarázta Branka ©paniček.

A szakemberek szerint a folyók fenntartható kezelése az egyetlen módja annak, hogy megőrizzük ezeket a törékeny ökoszisztémákat, amiből nem mellesleg mi is profitálhatunk. Egy partifecske család ugyanis naponta akár tízezer szúnyogot is elpusztít.

Lehetővé teszi a még jobb árvízvédelmet

Közben a Dráva ökoszisztémái egyre jobban képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz.

A küszvágó csér családok szépen fejlődnekForrás: DravaLife

A klímaváltozás egyre erőteljesebb és erősebb, ezért a Drávának az igen szélsőséges időjárási körülményekhez kell alkalmazkodnia, ami nem mindig megy könnyen – hangsúlyozta Győrfi Emőke, a WWF Ausztria projektfelelőse. A folyómeder természetellenesen gyors mélyülése következtében a talajvízszint is egyre csökken, ezért olyan helyeken léphet fel a szárazság, ahol eddig nem fordult elő, de számolni kell az árvizek lehetőségével is.

Egy egészséges ökoszisztéma ellenállóbb lehet a klímaváltozás hatásaival szemben.

Az Ó-Drávához hsonló holtágak újjáélesztése visszaadhatja a természetes élőhelyeketForrás: Kúsz Sándor

A mellékágak és a folyómeder helyreállítása a meglévő ártereken jobb árvízvédelmet tesz lehetővé, és az áradások idején is hozzájárul ahhoz, hogy helyi vízszint-csökkenés történjen.
Régen úgy védekeztek az emberek, hogy gátakat és töltéseket építettek, most azonban úgy tűnik, hogy pont ezek miatt a mesterséges építmények miatt gyorsult fel az egyre keskenyedő folyó, ami esetenként akár szélsőséges jelenségeket is produkálhat – magyarázta a szakember.

Javítják számos veszélyeztetett élőhely és faj helyzetét

Az Ausztriában végzett, hasonló intézkedéseknek már most pozitív a hatása a talajvíz készletekre, mert a folyó „természetes jellegének" visszaállítása javítja a folyóvíz beszivárgását a talajvízbe, ezáltal pedig azok szintje  megemelkedik.

A talajvíz és a folyó szintjének kapcsolata elengedhettlen a mezőgazdaság számáraForrás: DravaLife

A természetvédők új drávai mellékágakat nyitnak meg, eltávolítják és módosítják a parti kövezést és sarkantyúkat, valamint megőrzik az árapasztó területeket és a természetesen meredek folyópartokat. Ez a munka jelentősen javítja számos veszélyeztetett élőhely és faj helyzetét is.

A szigetek és mellékágak kialakítása kulcsfontosságú lehetForrás: Wikipedia

Szerencsére több pozitív példa akad arra, hogy a folyók természetes állapotának a visszaállítása nem lehetetlen – emelte ki Klaus Michor, a Revital Integrative Naturraumplanung ügyvezető-igazgatója, aki tájrendező mérnökként Ausztriában az elsök között próbálkozott a folyók revitalizácójával harminc évvel ezelőtt.

– Amikor több mint száz évvel ezelőtt szabályozni kezdtük a folyókat és megpróbáltuk egyenessé tenni őket, nem számoltunk azzal, hogy egyszer pont emiatt fog a meder teljesen elkeskenyedni, ami miatt a vízszint jelentősen megnő és egyszerűen eltűnik a létfontosságú hordalék is.

Most az a dolgunk, hogy ezt a folyamatot valahogy visszafordítsuk.

A vízimadarak száma jellemzően csökken a Dráva menténForrás: DravaLife

A hordalékra elsősorban azért van szükség van, hogy feltöltse a folyómedret, mert annak hiányában nagyobb lesz az erózió. Enélkül bizonyos madarak, például a kis csér nem tud fészket építeni és utódokat nevelni a kavicszátonyokon.

Jó hír: növekszik a méhfaló gyurgyalagok egyedszáma

A klímaváltozás egyértelmű nyertese a méhfaló gyurgyalag. Az madárvilág egyik legszínesebb fajának állománya az utóbbi évtizedben növekedésnek indult a Dráva mentén, hasonlóan Európa többi részéhez.

Nem véletlenül hívják méhészmadárnak is, miután méheket is zsákmányol, a darazsak, lepkék, és egyéb repülő rovarok mellett.

Nyertese is akad a folyók eróziós tevékenységénekForrás: Biosphoto/Regis Cavignaux / Biosphoto/Regis Cavignaux

A gyurgyalag kedveli a Dráva meredek partfalait, amiket az erózió hozott létre:

ide építi a költőüregeit és a hely nem mellesleg tökéletesen védett a ragadozók jelenlététől is.

Úgy tűnik, hopgy a gyurgyalagok költési sikerét segíti az éghajlatváltozás is: az emberek számára oly bosszantó szúnyogok és más rovarok számának emelkedése  kitűnő táplálékforrást jelent számukra.

A Mura, a Duna és a Dráva mentén is találhatunk nagyobb költőhelyeket, ám a folyóparti megtelepedésre a legjobb példa a horvátországi Legrad környékén található, a Mura és a Dráva folyó találkozásának közvetlen közelében.

Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-ÁzsiábaForrás: Wikimedia Commons

A gyurgyalagok populációja egyértelműen  emelkedik:

Ausztriában 1 000-1 100, Horvátországban 5 000-10 000, Magyarországon 17 000-24 000, Szlovéniában 45-80, míg Szerbiában körülbelül 5 600-7 400 pár fészkel jelenleg.

Kihasználja a helyi, erózió sújtotta területeket

Hasonlóan szerencsésnek számít a jégmadár is. A Drava Life  vízimadár cselekvési tervének adatai alapján Európában  97 500-167 000 párra becsülhető a számuk.

Állandó madarunk, amely télen a be nem fagyó folyóknál vészeli át a zord hónapokat, és gyakran látni a víz fölé hajló ágakon, amelyekről mozdulatlanul lesi a víz tetején úszó apró halakat.

A jégmadár folyton készenlétben állForrás: Wikimedia Commons/Ravi Vaidyanathan

Főként halakkal és vízi rovarokkal táplálkozik, ezért erősen kötődik a vizes élőhelyekhez, többek között a Dráva folyóhoz.

Bár általában a meredek partfalba vájva alakítja ki költőhelyeit, az éghajlatváltozás miatt alkalmazkodott és nyert.

 

Elbűvölő pillanat (halra vadászó jégmadár). Az Állati viselkedés kategória győzteseForrás: Kércz Tibor

Nagyszerűen kihasználja a helyi, erózió sújtotta területeket, de szívesen fészkel egy-egy víz kidőlt fa teremtette helyen is.

Az északi területeken élő populációknak azonban továbbra is szembe kell nézniük az egyik legjelentősebb fenyegetéssel, a kemény téllel, valamint a kémiai és biológiai folyóvízszennyezéssel.