Emberi tevékenység miatt tűnt el a Duna árterének nyolcvan százaléka

2019.06.29. 16:24

Június 29-én tartjuk a Nemzetközi Duna Napot. A jeles évforduló nem véletlen: Európa egyik legnagyobb folyórendszerére az emberi tevékenység miatt számos veszély leselkedik, az utóbbi időben azonban néhány jó gyakorlatnak köszönhetően pozitív változások várhatók a folyó ökoszisztémáiban.

Az emberi tevékenység a folyó élővilágára is súlyos hatással van

A Duna 19 országot érint, így Európa egyik legnemzetközibb folyója. Több mint 80 millió ember életében számít nélkülözhetetlen erőforrásnak, vízgyűjtője 20 millió ember számára biztosít ivóvizet, valamint 5000 állat- és 2000 növényfaj élőhelye.

Az emberi tevékenység veszélyezteti a DunátForrás: MTI/Krizsán Csaba

Bár a folyók ősidők óta szolgálják az emberiséget, mégis veszélyben vannak - nincs ez másként a Dunával sem. Olyan alapvető és éltető dolgokat köszönhetünk neki, mint az ivó- vagy öntözővíz, gazdag élelemforrásként szolgál és rekreációs lehetőségeket is ad. A folyók által nyújtott szolgáltatásokat azonban mindig is természetesnek vettük, és túlterheltük a folyami ökoszisztémákat. Az emberi tevékenység miatt az elmúlt évtizedekben a Duna árterének 80%-a eltűnt, amely nem csak az emberekre, de a folyó élővilágára is súlyos hatással van. Néhány jó példa azonban azt mutatja, hogy talán elindult egy pozitív változás, hiszen az utóbbi idők kezdeményezései segíthetnek helyreállítani a Duna és vízgyűjtője ökoszisztémáit.

Danube Floodplain: projekt a Duna ártereiért

A Duna árterei rendkívül fontosak az élővilág szempontjából, amelyek a folyóvízi rendszerek szerves részét képzik - illetve képeznék, ha a legtöbb helyen nem választották volna el őket a főmedertől. Főként ennek következtében Magyarországon a vizesélőhelyek 97%-a eltűnt, illetve a Magyarország területére vetített ártér közel 25%-os aránya napjainkra szűk 2%-ra zsugorodott.

A Duna folyó értékes élővilág otthonaForrás: Michel GUNTHER / BIOS/Michel Gunther

Az ártéri ökoszisztéma komplex egyensúlyának helyreállítására egyre égetőbb szükség van, hiszen az már beigazolódott, hogy a különböző, a természeti rendszerek működését figyelmen kívül hagyó műszaki beavatkozások erős negatív hatással bírnak a folyóvízi-ártéri ökoszisztémák által nyújtott alapvető szolgáltatásokra. Ezt a vízkezelési módot értékeli át a 22 szervezet - köztük a WWF - részvételével zajló Danube Floodplain projekt, amelyben az árvízkockázat-csökkentés összetett - ökológiai és gazdasági - szemléletmóddal egészül ki, illetve arra is rávilágít, hogy egy természetesebb ártéri ökoszisztéma egyúttal az árvízi védekezést is nagyban támogatja.

Létrejöhet az öt országon átívelő bioszféra-rezervátum

Újabb fontos lépes, hogy az osztrák Mura-szakasz 13000 hektárnyi területét Bioszféra Rezervátummá nyilvánította az UNESCO, mely a Murára és értékes folyóparti területekre terjed ki.Az UNESCO döntésével formailag is megszületett a lehetőség az öt országra kiterjedő Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozására.

Az elhalt fák kitűnő élőhelyet biztosítanak az ott élők fajoknakForrás: Origo

A Mura a horvát-magyar határon torkollik a Drávába, mely Európa egyik leginkább érintetlen folyójaként kanyarog a dunai torkolatig. A Dráva és a Mura magyar-horvát folyóparti területeit 2012-ben, az érintett Duna menti helyszíneket Szerbiában 2017-ben, a szlovén Mura szakaszt pedig 2018-ban már bioszféra rezervátummá nyilvánította az UNESCO. Ehhez csatlakozott most az osztrák Mura menti terület. A dinamikusan változó folyópartok kiterjedése egyre kisebb Európában, ezért is fontos, hogy a Dráva, a Mura és a Duna érintett szakaszai mind az öt országban komoly figyelmet kapnak, és közös szándék mutatkozik a világ első, öt országra kiterjedő bioszféra-rezervátumának létrehozására.