Rossz hírek a Naphoz legközelebbi csillag Föld-szerű bolygójáról

Fantáziaraj a Proxima Centauri b felszínéről
Vágólapra másolva!
Hiába Föld-szerű égitest, valószínűleg lakhatatlan lehet a Naprendszerünkhöz közeli Proxima Centauri b nevű bolygó. Magyar csillagászok ugyanis kiderítették, hogy központi csillaga túlságosan erős kitöréseket produkál, ami lehetetlenné teszi az élet megjelenését az égitesten.
Vágólapra másolva!

A CSFK Csillagászati Intézet kutatócsoportja Vida Krisztián vezetésével a Naprendszerünktől alig 4,2 fényév távolságra elhelyezkedő Proxima Centaurit vizsgálta. Azt találták, hogy a csillag rendkívül aktív, gyakran produkál kitöréseket (sokszor igen nagy erejűeket), ez pedig hatással van a körülötte keringő Föld-szerű bolygó, a Proxima Centauri b légkörére - írja a csillagaszat.hu oldal.

A Proxima Centauri tulajdonképpen egy vörös törpe, az Alfa Centauri hármascsillag-rendszer tagja. A Naphoz legközelebb eső csillag, ám tömege csupán nyolcada a Napénak. Halványsága miatt szabad szemmel nem látni.

Az elmúlt időszakban azért került a figyelem középpontjába, mert egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a közelében.

A planéta a lakhatósági zónában kering, vagyis pontosan olyan távolságra van a csillagtól, hogy akár folyékony víz is előfordulhat rajta.

Bár a korai elemzések azt mutatták, a bolygó csecsemőkorában elveszíthette vízének nagy részét, annyi maradhatott a planéta melegebb térségeiben, hogy az kedvező legyen az élet megjelenése szempontjából. A csillag aktivitása ugyanakkor bezavarhat a képbe.

Fantáziarajz a Proxima Centauri b felszínéről Forrás: Wikimedia Commons

Vad kitörések söpörhetik el az élet feltételeit

Nem volt ismeretlen a szakértők előtt a Proxima Centauri szilajsága, a múltban több alkalommal figyeltek meg rajta szuperflereket (szuper-napkitöréseket). A szuper-napkitörések elementáris erejűek, akár tízszer erősebbek is lehetnek, mint a Nap által produkált legintenzívebb flerek. Ez különösen figyelemreméltó egy olyan parányi csillag esetében, mint a Proxima Centauri.

Vida Krisztiánék a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcsővel figyelték a vörös törpe tevékenységét. Az eszközt még 2018-ban küldték fel, feladata, hogy az égbolt vizsgálatával Naprendszeren kívüli bolygókat fedezzen fel. A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.

Fantáziarajz a TESS űrszondáról Forrás: NASA

A TESS űrtávcső április és június között rögzített adatokat.

Az 50 napot lefedő megfigyelés során a csillagászok összesen 72 flert detektáltak.

Bár egyik kitörés sem számított szuperfler erejűnek,

gyakoriságuk alapján Vidáék azt feltételezik, évente akár több szuper-napkitörés is jelentkezhet.

Ez az agresszív csillagtevékenység drámai hatással van a közelében található bolygók – és így a Proxima Centauri b – atmoszférájára.

A kutatás megállapításai rávilágítanak arra, hogy a lakhatóság vizsgálatánál nem elég azt nézni, a bolygó milyen távol kering a csillagától, a csillag aktivitását is górcső alá kell venni.