Tudja-e, hogy ki volt a Napkirálynő?

Telkes Mária
Telkes Mária, a napelem feltalálója a kép baloldalán látható.
Vágólapra másolva!
Hazánkban alig ismert a neve, az Egyesült Államokban azonban nagy megbecsülés övezi a több szabadalommal és nemzetközi kitüntetéssel rendelkező magyar tudóst, a napenergia úttörőjét, azt a hölgyet, aki sok amerikai katona életét mentette meg a találmányával.
Vágólapra másolva!

Egy zseniális magyar asszony, akit Amerikában sokkan jobban ismernek, mint idehaza

Telkes Mária egy nyolc gyermekes család elsőszülöttjeként látta meg a napvilágot 1900. december 12-én, Budapesten. Édesapja Telkes Aladár bankigazgató, nagybátyja pedig az amerikai Cleveland városában magyar konzulként működő Ludwig Ernő volt, aki később nagyot fordított a fital lány életén. Elemi iskoláit az angolkisasszonyoknál végezte, majd a Sophianum katolikus leánygimnáziumba járt. 1920-ban beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika szakon végzett, és miközben Ribáry István fizika professzor asszisztenseként dolgozott, megszerezte a doktori fokozatot.

Napenergia, napelemek egy családi ház tetején Franciországban Forrás: AFP/PNS

Nagybátyja Ludwig Ernő amerikai magyar konzul hívására 1924-ben kiutazott Clevelandbe, ahol a biofizikai intézet kutatólaboratóriumának munkatársaként dolgozott, az intézetben az agysejtek bioelektromos sugárzását kutatták. A fiatal és rendkívül kreatív magyar kutatónő egy olyan optikai műszert konstruált, amellyel rögzíteni és mérni tudták az agysejtek infravörös tartományban kibocsátott sugarait.

Megoldotta a napenergia tárolásának problémáját

1939-ben Bostonba költözött, ahol a Hoyt Hottel, a nagynevű Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora által vezetett vegyészmérnöki kar, a MIT Research Committee and Solar Energy felkért tagja, később pedig, 1940-től a vezetője lett. A MIT tanáraként és kutatójaként

főleg a napenergiával foglalkozott és megoldotta a kor egyik legnagyobb problémáját, a napenergia tárolását.

Telkes Mária, a napelem feltalálója a kép baloldalán látható. Forrás:https://ridikul.hu/cikk/2019/03/31/a-napkiralyno-egy-magyar-asszony-volt/

Abban az időben a New Yorkra eső napenergia egy átlagos nyári napon egyenlő volt 2000 tonna szén elégetéséből származó hőenergiával, amelynek az előállítási költsége az 1950-es években körülbelül akkori árfolyamon számítva 25 ezer dollár volt. Az ingyen rendelkezésre álló és tiszta napenergiát ekkor még nem tudták hasznosítani, az akkumuláció problémája miatt, amit Telkes Mária oldott meg, kémiai hőtárolással.

A "Napház" ami messze megelőzte saját korát

A „Dover Sun House" azaz Doveri Napház tervezésével kapcsolódott be a Godfrey Lowell Cabot iparmágnás által finanszírozott Napenergia Kutató Projektbe (Solar Energy Research Project). Cabot 650.000 dollárjából hat, kizárólag napenergiával működő kísérleti házat építettek 1948-ban, ahová Mária rokonai, a Némethy család költözött be.

A Napház Doverben. Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0903/redey.html

Mivel kísérleti házak voltak, inkább rokonokkal oldották meg a próbaüzemet.

A ház önmagát újrahasznosító fűtési rendszere a napenergiát egy igen gyakori és olcsó alapanyag, a glaubersó

(nátrium-szulfát dekahidrát) oldatában tárolta, amelyből relatíve kevés is elegendő volt a megfelelő akkumulációhoz.

Telkes Mária, a "Napkirálynő" Forrás: https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik/telkes-maria

A ház oldalára és tetejére glaubersó-vegyület tárolókat szereltek fel, és ezeket összekötötték a szobákat behálózó levegő- és vízkeringető csővezetékekkel.

A megolvadt vegyület 10 napig tárolta a hőt, azaz az elnyelt napenergiát,

a hőmérséklet csökkenésekor pedig visszakristályosodott, és leadta az elnyelt hőt. (A dermedéskor felszabaduló hő 82-szer nagyobb az igen magas fajhőjű víz olvadáshőjénél.)

Rengeteg amerikai katona köszönheti életét a magyar "Napkirálynőnek"

Az amerikai hadiipar felkérésére egy olyan, felfújható nap-desztillátort, napenergiával működő tengervíz sótalanító berendezést fejlesztett ki, amely az amerikai katonák állandó felszerelésének része lett. A második világháború idején, főleg a csendes-óceáni hadszíntéren rengeteg, tengerbe zuhant pilóta éltét mentette meg a készülék azzal, hogy ivóvizet biztosított a számukra.

Telkes Mária találmány rengteg vízbe zuhant amerikai pilóta életét mentette meg a második világháborúben Forrás: WW2

Az átlátszó, felfújható, filclapot tartalmazó labda napi 1 liter vizet sótalanított. Találmányáért 1945-ben megkapta az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalának érdemrendjét.

A galubersó vízoldékonysági karakterisztikája. Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0903/redey.html

Telkes Mária még sok egyebet is tervezett, egyik alkotása például a napkemence - ami a magas napsütéses óraszámú Indiában különösen népszerű -, ami egy napenergiával működő hússütő, és amely szintén egyszerű és olcsó megoldás. Dolgozott egyetemi oktatóként, nagyvállalatok tanácsadójaként,

de részt vett több állam által támogatott tengerészeti és űrkutatási programban is.

Több, mint száz tudományos publikáció és 39 szabadalom fűződik a nevéhez. Munkásságát számos nemzetközi kitüntetéssel és egy hazai posztomusz elismeréssel honorálták : 2012-ben - Gábor Dénessel együtt - bekerült a Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába.

Az Egyesült Államokban Napkirálynőként emlegetett Telkes Mária1995-ben hazatért Magyarországra és még abban az évben december 2-án 95 éves korában meghalt.