Génjeinken is múlhat, mennyire betegszünk meg a koronavírustól

Koronavírus belső szerkezetének illusztrációja

Az új koronavírus okozta COVID-19 egy vadonatúj, és ezért eléggé ismeretlen betegség az emberiség számára. Annyi biztos, hogy elsősorban a 65 év feletti idősekre, és/vagy a krónikus betegekre veszélyes, ők vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. Azt is megfigyelték, hogy a különböző embereknél a betegség nagyon sokféle módon lejátszódhat: rengetegen enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átesnek rajta, mások – jóval kevesebben - rendesen ágynak dőlnek tőle vagy kórházba kerülnek. Egy kutatócsoport most a koronavírus-pozitív páciensek gennomjának feltérképezésére készül, és olyan egyedi genetikai jellegzetességeket keres, amik megválaszolhatják, kik a sérülékenyebbek, és kik fogják megúszni a komolyabb megbetegedést. A vizsgálat egyúttal új terápiás eljárások kifejlesztését is segítheti.

A kutatás során az adatokat DNS-adatbázisok, illetve a súlyosan fertőzött területekről származó örökítőanyag-minták fogják szolgáltatni. A cél, hogy a súlyosabb, de háttérbetegségekkel nem küzdő COVID-19-es páciensek genetikai állományát összevessék olyanokéval, akiknél csak enyhe lefolyású, vagy tünetmentes a betegség.

Hatalmas különbségeket tapasztalunk a kór klinikai kimenetelében az egyes emberek és országok között. Hogy ezt mennyiben befolyásolja a genetikai háttér, az egy nyitott kérdés"

– nyilatkozta a Science magazinnak Andrea Ganna, a Helsinki Egyetem genetikusa.

Mutánsokat keresnek

Nehéz megjósolni, milyen eredményt hoz az új tanulmány. A legvalószínűbb, hogy a 2-es angiotenzin-konvertáló enzimet (ACE2) kódoló génekben találnak majd eltéréseket. Az ACE2 az a sejtfelszíni receptor, amihez az új koronavírus kötődik, nélküle a kórokozó nem tudna belépni a sejtbe. Elképzelhető, hogy az eltérő ACE2-gének eltérő tulajdonságú receptorokat kódolnak:

az egyikhez a vírus könnyebben tud kapcsolódni, a másikhoz kevésbé.

Ez a különbség a betegség lefolyását erősen meghatározhatja.

Arra, hogy a sejtfelszíni fehérje típusa mennyire lényeges, a HIV a legjobb példa.

Az AIDS-et okozó vírus leggyakoribb receptora a CCR5, ezzel lép be a sejtekbe. Néhány ember azonban rezisztens a HIV-re, mert a CCR5 receptor két mutáns kópiáját hordozza. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az embereknek a sejtjeibe nem tud behatolni a vírus.

Koronavírus belső szerkezetének illusztrációja Forrás: Science Photo Library/DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Design Cells/Science Photo Libra

Hirtelen jött ötlet

A kutatás ötlete nagyjából két héttel ezelőtt fogalmazódott meg, amikor Ganna és több kutatótársa döbbenten figyelte számítógépén az események alakulását. Kollégáival az új projekt részeként létrehoztak egy honlapot, ahová különböző biobankok tölthetik fel a fertőzöttek genetikai adatait – természetesen ha az érintettek előzetesen hozzájárulnak. Elsősorban olyan genetikusok jelentkezését várják, akik az örökítőanyag és az egészségi állapot közötti összefüggéseket igyekeznek felderíteni. Már legalább egy tucat európai és amerikai biobank jelezte csatlakozási szándékát.

A kutatók nemcsak az ACE2-t kódoló géneket fogják vizsgálni, azt is megnézik, milyen különbségek vannak a humán leukocita antigéneket (HLA-k) kódoló gének között.

A HLA alapvető szerepet játszik abban, hogy milyen immunválasz érkezik a vírusokra és baktériumokra, ezáltal pedig befolyásolja az adott betegség súlyosságát. Továbbá a szakértők azt is megnézik, a vércsoport hatással van-e a COVID-19 klinikai kimenetelére (egy kínai kutatás szerint a 0-ás vércsoportú emberek védettebbek a betegséggel szemben).

Ganna szerint az első eredmények megérkezésére még néhány hónapot várni kell.

Addig is...

A legtöbb, amit tehetünk, hogy követjük a járványügyi szakemberek utasításait, és megtesszük a szükséges óvintézkedéseket, vagyis:

• maradjunk otthon,
• idős, vagy krónikus beteg nagyszüleinket, szüleinket, ismerőseinket semmiképpen se látogassuk,
• rendszeresen és alaposan mossunk kezet,
• továbbá kizárólag zsebkendőbe vagy a könyökhajlatba köhögjünk, tüsszentsünk.