A szicíliai maffia egy igen összetett bűnügyi hálózat, amely a 19. század óta aktív annak ellenére, hogy a bűnüldöző szervek óriási nyomást gyakorolnak rá és többen folyamatosan megkérdőjelezik a létezését. A tudósok szerint a titok nyitja, hogy kitűnően alkalmazkodik a változó körülményekhez. Most azonban egy újfajta algoritmus segíthet jobban megérteni a működését.

Egy új, a PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmányban most Lucia Cavallaro, a Derbi Egyetem, valamint Annamaria Ficara, a Palermo Egyetem kutatói az vizsgálták, hogy a közösségi hálózatok elemzésével hogyan tudnák nyomon követni az információáramlás legrövidebb útját, amelyet a maffia az „elhallgatás kockázatának minimalizálása" érdekében használ.
Tanulmányunkban szerettük volna felfedni azokat a legfontosabb és leghatékonyabb közvetítői pontokat, amelyek összekapcsolják a feltételezett bűnözőket – mondta Cavallaro a ZME Science online tudományos portálnak. – Az egyik legizgalmasabb felfedezésünk a hálózat felépítése, ami a jövőben remélhetőleg képes lesz megjósolni a gyanúsítottak közötti kapcsolatokat.

A kriminalisztika történetében Al Capone a leghíresebb maffiavezérForrás: Origo

A kutatók egy hatalmas adatkészletet állítottak össze két maffia klánról, amelyek a 2000-es évek elején működtek Olaszország déli részén; arra voltak kíváncsiak, az információk hogyan áramlanak az egyes hálózatok között. Ezeket ezután egy algoritmusba táplálták, amely ki tudta mutatni az egyének hálózaton belüli befolyását és szerepét, aminek a rendőri razziák és letartóztatások, valamint a célpontok elkülönítése miatt van óriási jelentősége.

A szakemberek azonosították a legfontosabb csomópontokat, amelyek a hálózat legrövidebb útjai között helyezkednek el, tehát kiemelten fontosak a kommunikációs folyamat során.

Így meg lehet állapítani, hogy kik azok a közvetítők, akik központi szerepet játszanak az információk terjesztésében a klánon belül és azon kívül.
A nyomozás során így a gyanúsítottak fontossági sorrendbe állíthatók – mondta Cavallaro. – Általánosságban az is elmondható, hogy miután letartóztatták a legjelentősebb „csomópontokat", a kapcsolatok stabilitása az egész hálózatra súlyos hatással járt.

A kutatók számos tényezőt vetettek hálózatelemzés aláForrás: Cavallaro et al, 2020.

Hozzátette: a bűnüldöző szervek ezt a megközelítést kiegészíthetik a legfrissebb megfigyelési adatokkal, ami lehetővé teszi számukra egy-egy bűnszervezet legfontosabb célpontjainak azonosítását.

A tanulmány szerzői mostanra nyilvánosságra hozták az adatkészleteiket és a forráskódjukat, amelyek szabadon elérhetők az interneten.