Az eddigi feltételezésekkel ellentétben nem férfi, hanem nő írhatta a világirodalom egyik legrégibb művét, az úgynevezett Gula-himnuszt, az ősi Mezopotámia egy legfontosabb fennmaradt szövegét, amely az i.e. 1300 körüli időkből származik - közölték német kutatók.

Tévesen határozták meg a szerző nemét férfiként

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem (LMU) kutatói szerint hajdan tévesen adták meg férfiként a szerzőt, és meglehet, hogy más, férfiaknak tulajdonított ősi irodalmi emlékek is valójában nőktől származnak. A csütörtöki bejelentés kisebb szenzációnak számít szakmai körökben.

Életkép az ókori MezopotámiábólForrás: reddit.com

Az ókori himnusz eredetiben nem maradt fenn, csak későbbi másolatokból ismert.

Ezekben a kéziratokban a mű szerzőjének, Bullussza-rabinak a neve előtt hímnemre utaló jel látható, ami azt jelzi, hogy a szerző férfi volt. A müncheni egyetem ókorkutatói azonban kiderítették, hogy a szerző nemét tévesen határozták meg férfiként.

Meglehet, hogy más ősi irodalmi emlékek is nőktől származnak

Az LMU tudósai kilenc hajdani közigazgatási okiratban bukkantak a Bullussza-rabi névre, amely nagy meglepetésükre minden esetben nőnemű személyt jelölt. Enrique Jiménez, az egyetem asszírológiai és hettitológiai intézetének professzora szerint nyilvánvaló,

hogy hajdan csak nők viselték ezt a nevet.

Jiménez szerint könnyen meglehet, nem ez az egyetlen eset, hogy tévesen férfiaknak tulajdonítottak nők által írt ősi irodalmi szövegeket.

Assur-bán-apli oroszlánvadászata egykorú asszír domborművönForrás: Wikimedia Commons/Emanuel Müller-Baden (ed.), Bibliothek des allgemeinen und praktischen Wissens

"A szerzőket illetően fő forrásunk egy lista az Assur-bán-apli, az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója által alapított híres ninivei könyvtárból, az úgynevezett Szövegek és Szerzők Katalógusa. Ha ott tévesen férfiként tüntettek fel egy női szerzőt, ez másutt is megeshetett" - vélekedett a kutató.

(Forrás: MTI/dpa)