Talán mégsem az élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon

Vénusz
A Vénusz űrszonda felvételen. A sűrű légkör miatt nem látszanak a felszíni alakzatok, csak a felhősávok
Vágólapra másolva!
Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint fedezhettek fel. Ebben azt is hangsúlyozzák: a Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat; a földi mikrobák ebben nem maradnának életben.
Vágólapra másolva!

Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza vezetésével szeptember közepén publikálta felfedezését egy kutatócsoport. Eszerint a Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami pedig arra utal, hogy mikrobák élhetnek a bolygón.

A gázt a Földön oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő. A foszfin vagy foszfor-hidrogén az emberre nézve nagyon mérgező vegyület.

Thérese Encrenaz, a Párizsi Obszervatórium asztrofizikusa infravörös tartományban kereste a molekula jeleit. Az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban közölt tanulmánya szerint eredményei összeegyeztethetetlenek Greaves csoportjáéval.

A Vénusz művészi illusztrációja Forrás: ESO/M. Kornmesser & NASA/JPL/Caltech

– fejtette ki Encrenaz, míg a cardiffi tudós azonban azt mondta, hogy az észlelt foszfin forrása ezekben a felhőkben, 20 kilométerrel lejjebb van, ami állandó gázkeveréket feltételez ezen a két magasságon. – Azt vizsgáljuk, mi történik a felhők szintjén, mintegy 60 kilométeres magasságban, a felhők tetejének rétegében és mondhatjuk, hogy nem találunk semmit.

Ilyen körülmények között nagyon bonyolult összeegyeztetni a két vizsgálatot - véli az asztrofizikus, aki szakértője a bolygók légkörének.

Mint kifejtette, "ebben a pillanatban" nem hisz abban, hogy jelen van a gáz a Vénusz atmoszférájában.

Az Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent másik tanulmány Greaves módszerét támadja. Ignas Snellen, a holland Leideni Egyetem asztrofizikusa szerint a módszer, a 12. fokú polinom alkalmazása fals eredményekhez vezet. Snellen csoportja szerint az eredmények "a statisztikai elfogadhatóság általánosan elfogadott küszöbértéke alatt vannak".

A tudós szerint ezek az adatok nem jelentenek "statisztikai bizonyítékot arra, hogy foszfin van a Vénusz légkörében".

Fantáziarajz naprendszerbeli szomszédunkról, a Vénusz bolygóról, aminek a légkörében a csillagászok a kisebbik képen sematikusan is ábrázolt foszfinmolekulákat fedeztek fel. A vegyület jelenlétét a Vénusz légkörében magasan lebegő felhőkről a James Clerk Maxwell Telescope műszerrel, valamint az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array rádiótávcső-hálózattal végzett mérések révén mutatták ki a kutatók Forrás: ESO/M. Kornmesser/L. Calçada & NASA/JPL/Caltech

A Jane Greaves vezette nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell űrtávcsövet használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével.

A Vénusz a Föld legközelebbi bolygószomszédja, szerkezete hasonló, de bolygónknál kisebb.

A Naphoz képest a harmadik bolygó a Föld, a második a Vénusz, amelyet vastag, mérgező, hőelnyelő légkör vesz körül. A hőmérséklet eléri a 471 Celsius-fokot is, ami elég az ólom megolvasztásához.
A Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat. A földi mikrobák ebben nem maradnának életben.

A Földön élő baktériumok a foszfin előállításához ásványokból vagy biológiai anyagokból jutnak foszforhoz, ehhez kapcsolódik a hidrogén.

(MTI/AFP)