Tökéletes állapotban maradt fenn ez a jégkorszaki oroszlánkölyök

A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták

Tökéletes állapotban, fogaival, bőrével, lágyszöveteivel és szerveivel együtt őrizte meg a szibériai örökfagy egy 28 ezer évvel ezelőtt élt barlangi oroszlánkölyök tetemét. Valószínűleg a Szparta-nak becézett egyed a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt jégkorszaki állat. 

A Szpartának becézett fiatal nőstény egyike annak a két barlangi oroszlánkölyöknek, amelyet 2017-ben és 2018-ban fedeztek fel mamutagyarvadászok az orosz Távol-Keleten lévő Szemjueljah folyó partján, olvasható a CNN hírportálján.

A szakemberek eleinte úgy vélték, hogy a kölykök testvérek lehettek, mivel egymástól mindössze 15 méterre fedezték fel őket,

ám egy új tanulmány szerint nagyjából 15 ezer év "korkülönbség" van közöttük. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a Boriszra keresztelt másik kölyök csaknem 43 500 éves.

Szpártát 2017 -ben találták a Szibéria keleti részén található Semyuelyakh folyó partján Forrás: Love Dalén

Valószínűleg Szparta a valaha talált legjobb állapotban fennmaradt jégkorszaki állat; szinte teljesen sértetlen, leszámítva, hogy a bundája kissé zilált; még a bajusza is megvan

– mondta Love Dalen, a stockholmi Paleogenetikai Központ professzora, a tanulmány egyik szerzője. – Borisz ugyan egy kicsit viharvertebb, de azért ő is jó állapotban maradt fenn.

A Quaternary című folyóiratban publikált tanulmány szerint mindkét kölyök 1 vagy 2 hónapos lehetett, amikor elpusztult. Haláluk oka nem egyértelmű, de nincsenek arra utaló nyomok, hogy ragadozó végzett volna velük.

A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták.

A CT-vizsgálatok koponyasérülést, a bordák elmozdulását és a csontváz egyéb eltorzulásait mutatták Forrás: Love Dalén

Az állapotuk azt jelzi, hogy rendkívül gyorsan kerültek a föld alá

– mutatott rá a szakember. – Lehetséges, hogy földcsuszamlás végzett velük, vagy beleestek egy, az örökké fagyott talajon képződött hasadékba.

A kutatók fertőzőbetegségek nyomai után kutatva is átvizsgálják a fagyott tetemeket, mielőtt részletesebben tanulmányozzák őket, ám Dalen szerint nem valószínű, hogy ősi kórokozókat hordoznának.

A szakember szerint a következő lépés Szparta DNS-ének szekvenálása lesz, ami segíthet feltérképezni a több ezer éve kihalt faj evolúcióját, egyedi genetikai sajátosságait és populációjának méretét.

Valerij Plotnyikov, a tanulmány egy másik szerzője szerint kollégáival abban reménykednek, hogy anyatejmaradványokat is sikerül kinyerniük a kölyök testéből. A szakemberek szerint ez alapján meghatározhatnák az anyaállat étrendjét.

(MTI/Reuters)