A kis görög Fourni-szigetcsoport álomszerű úticél, ám a közelmúltban egyre nagyobb figyelmet kap a szigetcsoportok partjainál történt, számos hajótörés miatt. A szigetcsoport ráadásul arról is híres, hogy
az ókori világ csomópontjának és a Földközi-tengeren áthaladó áruszállítás egyik fő útvonalának számított.
A most vizsgált roncs az úgynevezett Fygos földnyelvnél (Aspros Kavos), 43-48 méteres mélységben található, és valamikor időszámításunk szerint 480 és időszámításunk szerint 520 között keletkezett. A hajó a szakemberek szerint valamikor I. Anasztasziosz bizánci császár (időszámításunk szerint 491-518) idején szenvedhetett hajótörést.
A bizánci császár uralkodását többek között a monetáris gazdaság élénkítésére irányuló reformok jellemezték,
bár rengeteget volt kénytelen háborúzni külső és belső ellenségei ellen. Kormányzása alatt a birodalomnak azonban stabil kormánya maradt.
Az ásatásokat Giorgos Koutsouflakis víz alatti régész és egy speciális búvárcsoport vezette, akik
összesen 292 egyéni merülést hajtottak végre, ami közel 220 órányi víz alatti kutatásnak felel meg.
Ahogy arra a HeritageDaily online tudományos portálnak adott nyilatkozatban rámutattak, a homok felszínéről való eltávolítása és egy próbaárok megnyitása után a csapat hatféle amforát talált a Krímből és a Fekete-tenger partján fekvő Heraclea Ponticából, valamint több kerámia étkészletet a kis-nyugat-ázsiai Phókaia-ból.