Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg

A német megszállás után a kollaboráns Sztójay-kormány elkezdte a magyar zsidók gettókba való tömörítését, majd haláltáborokba deportálását

Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.

Azonnal elvállalta a veszélyes megbízatást

Az 1912. augusztus 4-én született Wallenberg gazdag és befolyásos svéd család sarja volt. Rövid banki munka és a kötelező katonai szolgálat letöltése után az Egyesült Államokban szerzett építész diplomát, ekkor már beszélte az angol, a német és a francia nyelvet. Ezután Dél-Afrikában és Palesztinában dolgozott kereskedelmi cégeknél, majd a Svédországban élő magyar zsidó kereskedő, Lauer Kálmán vezette Közép-Európai Kereskedelmi Rt.-nél helyezkedett el.

A családja nem hitt a Wallenberg halálával kapcsolatos híreszteléseknek Forrás: Origo

Rövidesen a cég külföldi ügyekkel foglalkozó igazgatója és társtulajdonosa lett, üzleti útjai során kiterjedt társadalmi és politikai kapcsolatokra tett szert Magyarországon. A második világháború utolsó szakaszában, 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Áprilisban országszerte megkezdődött a zsidók gettóba tömörítése, majd május 15-étől pedig a deportálásuk.

A Margit híd pesti hídfőjénél vonul át a német 16. SS Psz. gránátos hadosztály. A náci Németország 1944. március 19-én megszállta Magyarországot Forrás: MTI

A fenyegetett zsidók megpróbáltak semleges országoktól útlevelet kérni, és a svéd nagykövetség ideiglenes útleveleket bocsátott ki azok számára, akiknek rokonai vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban.

1944. október 16-án Horthy kormányzó kudarcba fulladt kiugrási kísérlete után Szálasi Ferenc nyilasai szerezték meg puccsserűen a hatalmat Forrás:AFP

A háborús üldözöttek megmentésére létrehozott amerikai szervezet (WRB) a svédországi zsidóktól kért javaslatot az összehangolt magyarországi mentőtevékenység irányítójának személyére. Lauer ajánlására a feladattal Wallenberget bízták meg, aki azt önként és azonnal elvállalta, tevékenységének pénzügyi hátterét a WRB és amerikai zsidó jótékonysági intézmények (JOINT) biztosították.

Nem tudom, vendég vagyok-e vagy fogoly

Wallenberg 1944. július 9-én a svéd követség másodtitkáraként érkezett meg Budapestre. Tárgyalt minisztériumokkal, újságírókkal, semleges államok diplomatáival,

Stockholmba küldött rendszeres jelentéseiben leírta a zsidók helyzetét Budapesten

és a munkaszolgálatos táborokban. Svéd védő-útlevelet készített, amely alkalmas volt arra, hogy a magyar és a német hatóságok előtt igazolja: a menlevél tulajdonosa a svéd követség védelme alatt áll.

A német megszállás után a kollaboráns Sztójay-kormány elkezdte a magyar zsidók gettókba való tömörítését, majd haláltáborokba deportálását Forrás: Wikimedia Common/Bundesarchiv/Faupel

Jóllehet 1500 "Schutzpass" kibocsátására kapott engedélyt, sikerült ezt a számot 4500-ra emelnie, és a valóságban még ennél is jóval többet adtak ki. Horthy 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlete után, amikor a nyilasok vették át a hatalmat, Wallenberg még nagyobb erőfeszítéseket tett. Megnövelte a svéd oltalom alatt álló úgynevezett védett házak számát, közvetlen védelme végül több mint tízezer emberre terjedt ki.

Wallenberg embermentő tevékenységének közel húszezer ember köszönheti az életét Forrás: AFP

Tevékenységének közvetett hatása ennél sokkal jelentősebb volt, mert a svéd példát a többi semleges követség is követte.

Wallenberg gyakran puszta jelenlétével, határozott fellépésével is életeket mentett.

Olykor kocsijával és sofőrjével, Langfelder Vilmos gépészmérnökkel a gyalogosan a határ felé terelt, elcsigázott éhezőknek kísérelt meg élelmiszert, gyógyszert osztani, még a vagonokból is megpróbált embereket kimenekíteni.

Budapestet 1945 február 13-val foglalta el a Vörös Hadsereg Forrás: Ria/Novosti

A budapesti gettót 1945. január 18-án szabadították fel a szovjet csapatok, de Wallenberg ekkor már nem volt a fővárosban. Egy nappal korábban, január 17-én Debrecenbe indult, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg. Munkatársai utoljára egy szovjet tiszt és két katona társaságában látták, elköszönésekor azt mondta: "Nem tudom, vendég vagyok-e vagy fogoly."

Még ma is titkosított a Wallenberg-akta

További sorsa, halálának helye és időpontja tisztázatlan. Annyi bizonyos, hogy sofőrjével együtt letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. A szovjet kormány a svédek megkeresésére 1947-ben úgy nyilatkozott, hogy "Wallenberg nincs a Szovjetunió területén", és azt írták: feltételezhetően életét vesztette a budapesti harcok során.

Sztálin uralma idején áltlánossá vált a paranoiás gyanakvás minden és mindenki iránt Forrás: AFP/Ria/Novosti

Tíz évvel később, 1957-ben Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy Wallenberg 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben szívroham következtében. A szovjet hatóságok 2000-ben elismerték, hogy Wallenberget politikai okokból hurcolták el és a börtönben agyonlőtték, az orosz főügyészség később politikailag rehabilitálta.

Andrej Gromiko külügyminiszter (balra) Jimmy Carter amerikai elnökkel a Fehér Házban. Gromiko 1957-ben a svéd kormány megkeresésére hivatalosen elismerte, hogy Wallenberget a szovjet hatóságok a moszkvai Lubjanka-börtönben tartották fogva Forrás: AFP

A történelmi kutatások ma sem tudnak megnyugtató választ adni a svéd diplomata halálának körülményeire,

mert a vonatkozó iratok titkosítását Oroszországban még mindig nem oldották fel.

Utoljára 2018-ban utasította el a moszkvai fellebbviteli bíróság a Wallenberg hozzátartozói által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott adatszolgáltatási keresetet.

A z egykori KGB székháza Moszkvában. Wallenberg aktáját még ma is titkosítás alatt tartják Forrás: РИА Новости/РИА Новости/Владимир Федоренко

Az FSZB akkor azt ígérte, hogy a titkosítást várhatóan 2020 és 2022 között oldják fel, de ez nem történt meg. Így röppenhettek fel egészen a nyolcvanas évek végéig újra meg újra megcáfolt hírek arról, hogy a zsidómentő svéd diplomata életben van.

Posztumusz Budapest díszpolgárává avatták a svéd embermentőt

Wallenberget a svéd hatóságok 2016. október 26-án, eltűnése után 71 évvel nyilvánították hivatalosan halottá. A határozat szerint a formális halálozási dátum 1952. július 31., mert Wallenbergről 1947 júliusa óta nem érkezett hír, és a svéd törvények szerint az eltűnt személyeket eltűnésük után öt évvel kell halottnak tekinteni.

Wallenberg az Egyesült Államok, Kanada és Izrael tiszteletbeli állampolgára,

2012-ben az amerikai törvényhozás posztumusz a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, a Kongresszusi Aranyérmet szavazta meg számára.

Raoul Wallenberg emléktáblája Budapesten, a 13. kerületben róla elnevezett utcában Forrás: Wikimedia Commons

2003-ban a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgárává avatta, tevékenységére több emlékmű és szobor emlékeztet Budapesten. Nevét utca őrzi a 13. kerületben, a magyarországi Raoul Wallenberg Egyesület által évente kiosztott elismerés, és róla nevezték el az Európa Tanács humanitárius erőfeszítések elismerésére létrehozott díját.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)