Rejtélyes építmények, amelyek a legfényesebb csillag felé igazodnak

A Louisiana Állami Egyetem (LSU) kampuszán található mesterséges halmok a legrégebbi ismert, ember alkotta építmények Észak-Amerikában

A Louisiana Állami Egyetem (LSU) kampuszán található mesterséges halmok a legrégebbi ismert, ember alkotta építmények Észak-Amerikában. A két egyedülálló domb hatméter magas, és mindkettő az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga felé igazodik. Azok közé az építmények közé tartoznak, amelyeket egykor az őslakosok építettek Louisianában.

Az American Journal of Science tudományos szaklapban publikált tanulmány rámutat, hogy az építmények közül több megsemmisült az elmúlt évszázadok során, ám az LSU egyetemi dombjai jó állapotban maradtak meg és szerepelnek a történelmi helyek nemzeti nyilvántartásában is.

Az egyetem kutatói most úgynevezett üledékmagmintákat gyűjtöttek a helyszínen, amelyek során feltárták a leégett nád- és nádnövényekből származó hamurétegeket, valamint a leégett csontok maradványait.

Mindez a szakemberek szerint arra utal, hogy a halmokat valószínűleg egyfajta ünnepi célokra használták. Az anyag szénizotópos elemzése azt mutatja, hogy azok több ezer év alatt épültek, és a „B" betűjelűre keresztelt halom építése körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt kezdődött.

A Louisiana Állami Egyetem (LSU) kampuszán található mesterséges halmok a legrégebbi ismert, ember alkotta építmények Észak-Amerikában Forrás: LSU

Az üledékrétegekben talált fák gyökerei azt jelzik, hogy a B-halmot körülbelül 8200 évvel ezelőtt hagyták el az emberek,

amikor az északi féltekén jelentős éghajlati esemény történt, amelynek során a hőmérséklet hirtelen átlagosan körülbelül 1,6 Celsius-fokkal csökkent, ami körülbelül 160 évig tartott. Ezután – körülbelül 7500 évvel ezelőtt – az őslakosok új halmot kezdtek építeni az elsőtől északra, az „A" jelűt.

Az új elemzések szerint a bennszülöttek az A-építmény építésekor az elsőt próbálták meg rekonstruálni, így mindkettő körülbelül 6000 évvel ezelőtt készülhetett el a mai állapotában.

Semmiről sem tudunk, ami ilyen régi és az ember alkotta, ám ezek több ezer évesek és még ma is léteznek Észak-Amerikában

– mondta Brooks Ellwood, a tanulmány vezetője és az LSU Geológiai és Geofizikai Tanszékének emeritus professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak.

Mindkét halom gerince egy úgynevezett „irányszög" mentén helyezkedik el, amely körülbelül 8,5 fokkal van keletre a valódi északtól. Geoffrey Clayton, az LSU csillagásza és a tanulmány társszerzője szerint körülbelül 6000 évvel ezelőtt az Arcturus vörös óriáscsillag körülbelül 8,5 fokkal mozdult keletre az éjszakai égbolton, ami azt jelenti, hogy mindkettő a kampusz építményeinek gerince mentén helyezkedhetett el.

Az Arcturus az egyik legfényesebb csillag, amely a Földről látható.