Ez a növényi alapú vegyület végre meggyógyíthatja az ételallergiákat

Minden száz hat év alatti gyermekből legalább három allergiás a földimogyoróra

Világszerte minden tizedik embernek van valamilyen ételallergiája, akiknek az élete nem lesz könnyebb, ha mindez kialakul. Kétszer kell ellenőrizni az étlapokat, kikérdezni alaposan a pincéreket, beszkennelni az apró betűs részeket a szupermarketben, és kérdéseket feltenni, ha valaki keksszel kínálja. Minden étkezés egyfajta „kockázatkezelési felméréssé" válik, az ezzel járó stresszel együtt. Mindez világszerte óriási problémát jelent, a tudósok ezért folyamatosan próbálnak új módszereket kitalálni a különböző ételallergiák leküzdésére.

Az ételallergia igen veszélyes lehet

Az ételallergiák leküzdésére irányuló, legutóbbi ilyen erőfeszítés a formononetin nevű növényi alapú vegyület felfedezéséhez vezetett, amely végre képes lehet kezelni és talán még gyógyítani is az ételallergiákat.

Ahogy arra a kutatók rámutattak, bizonyos élelmiszerek, mint például a tejtermékek, a szója, a búza és a földimogyoró, nemcsak olyan alapvető tápanyagokat biztosítanak számunkra, mint a vitaminok és ásványi anyagok,

hanem az általuk kínált összetett szénhidrátok, egészséges zsírok és teljes értékű fehérjeforrások révén segíthetnek egészségesek és erősek maradni. Azoknak azonban, akik allergiásak ezen élelmiszerek bármelyikére, komoly veszélyt jelenthet a csalánkiütés, a légszomj és a sípoló légzés, sőt esetenként akár anafilaxia formájában. Bár ritka, ez utóbbi gyorsan halálossá válhat, különösen akkor, ha az allergiás egyén nem rendelkezik adrenalinnal (más néven epinefrinnel) a reakció kezelésére.

Sokan nem tudják, hogy ételallergiától vagy ételintoleranciától szenvednek Forrás: pexels.com

Az allergia esetében a szervezet védekező rendszere tévesen úgy reagál bizonyos élelmiszerekre (a többnyire ártalmatlan anyagokra, például virágporra, élelmiszerekre vagy háziporatkára), mintha azok károsak lennének,

ezért az immunrendszer sejtjei ellenanyagot termelnek, hogy az idegen anyaggal szemben védekezzenek. Ez a túlérzékenység arra készteti a szervezetet, hogy túlreagáljon azáltal, hogy aránytalan immunválaszt vált ki az allergénnel való érintkezéskor. Az esetek többségében az allergiás reakció azonnali tüneteket produkál, amelyek enyhék és súlyosak egyaránt lehetnek.

A kagyló és a földimogyoró a leggyakoribb ételallergia

Az még nem teljesen világos a tudomány számára, hogy mi okozza az egyes allergiákat, vagy hogy egyesek miért lesznek erre hajlamosabbak, mint mások. Az eddigi tanulmányok genetikai és környezeti tényezőket egyaránt összefüggésbe hoztak az allergiával, miközben azt is kimutatták, hogy a felnőttek 45 százalékánál alakulhat ki intolerancia valamely élelmiszerrel szemben, miután öregszünk.

A kutatások szerint nagyon úgy tűnik, hogy az allergiák száma nő, ami nemtől vagy etnikai háttértől is függetlenül kialakulhat.

Minden száz hat év alatti gyermekből legalább három allergiás a földimogyoróra Forrás: Flickr

Egy korábbi, 2017-es tanulmány eredményei szerint a kagylóallergiák előfordulása például 7 százalékkal, a dióféléké 18 százalékkal, a földimogyoróé pedig 21 százalékkal nőtt. Összességében a kagyló és a földimogyoró tartozik a leggyakoribb ételallergiák közé.

Ahogy a szakemberek rámutattak, amikor a szervezet allergiás reakciót vált ki bizonyos élelmiszerekre, az immunrendszer immunglobulin E (IgE) antitesteket termel,

amelyek a szörnyű tünetekért felelősek. A kutatók új, biztató eredményeiket az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság éves találkozóján mutatják be a 2022-es Experimental Biology (EB) találkozón, amelyet április 2–5-én tartanak Philadelphiában.

Fejlett számítási módszereket kombináltak különböző kísérletekkel

Korábban a formononetin vegyületet például már potenciális terápiás szerként azonosították a tudósok, mivel csökkenti az IgE-termelést. Egy újabb tanulmányban Ibrahim Musa, a New York-i Orvostudományi Főiskola patológia, mikrobiológia és immunológia doktorjelöltje által vezetett kutatók fejlett számítási módszereket kombináltak különböző kísérletekkel, hogy betekintést nyerjenek a formononetin és az allergiás reakciók kapcsolatába. A kutatás eleinte igen göröngyösen indult.

A kagylóallergia az egyik vezető ételallergia a világon Forrás: Wikimedia Commons

A vizsgálatot még 2020-ban kezdtük el és 2021-ben fejeztük be, de éppen most jöttünk ki a COVID-19 világjárvány miatti lezárásokból, és intézményünk végre jóváhagyta, hogy visszatérjünk a laborba

– mondta Musa a ZME Science online tudományos portálnak. – Laboratóriumunk hatékony működése és a korlátozások melletti munka folytatása némi kihívást jelentett, de örültünk, hogy újra a laborban folytathatjuk; nem tudtuk, hogy újra le kell-e állnunk, de folytattuk a munkát, és élveztük minden napját, ahogy haladtunk tovább.

Hozzátette: a megrendeléseik sem érkeztek meg időben a globális anyaghiány miatt, ezért „a célok érvényesítése a szokásosnál kicsit tovább tartott".

A formononetin ígéretes eredményeket mutatott

Miután a farmakológiai adatbázisokat átvizsgálták az ételallergiákban szabályozott gén- és fehérjecélpontok azonosítása érdekében, a kutatók ezeket a célpontokat a laboratóriumban tenyésztett sejtvonalak segítségével validálták. Ezek a kísérletek végül megerősítették, hogy a formononetin valóban nagymértékben részt vesz az IgE előállításához szükséges gén és fehérjék expressziójában.

Növényi eredetű vegyületünk, a formononetin ígéretes eredményeket mutatott az IgE termelés csökkentésében, és ebben a vizsgálatban megmutattuk azokat a célpontokat a humán plazma B-sejtekben, amelyeket a formononetin szabályoz

– mutatott rá Ibrahim Musa. – Ez egy hatalmas lépés a működési mechanizmus megértése felé, és egyfajta önbizalmat adhat nekünk ahhoz, hogy továbbléphessünk a következő szakaszba, amely egy in vivo preklinikai vizsgála.

A tej, a tejtermékek és a sajt sok embernek okoznak allergiás tüneteket Forrás: pexels.com

Hozzátette, hogy „a formononetin, ellentétben az omalizumabbal (az FDA által jóváhagyott gyógyszer az allergiák kezelésére) megakadályozza az immunglobulin E képződését a B-sejtekből azáltal, hogy

„bekapcsolja" vagy „kikapcsolja" a sejtben lévő specifikus célpontokat, így hatékonyabb terápiás eszköz lehet az allergiás betegségek kezelésében és megelőzésében hosszú ideig".

Musa elmondta, hogy amennyire az in vitro vizsgálat során észrevette, a formononetinnek nem voltak nyilvánvaló mellékhatásai vagy hátrányai. Az igazi próba azonban még hátravan: a szakemberek most azon dolgoznak, hogy tanulmányozzák a lehetséges formononetin-terápiát a mogyoróallergiában szenvedő egereken.