Hatalmas napvihar éri el ma a Földet, összeomolhat az élet

Egy napkitörés képe a látható fény tartományában

Az amerikai űrkutatási szervezet, a NASA prognózisa szerint július 19-én egy úgynevezett koronakidobódás részecskefelhője fogja „telibe találni" a Földet. A napfizikusok előrejelzése szerint a G1-es típusú kitörés átmeneti zavarokat okozhat a telekommunikációban, illetve a műholdas helymeghatározásban is.

Hatalmas mágneses plazmafelhő száguld a Föld felé

Az előzetes számítások szerint a Földet július 19-én, kedden elérő koronakidobódás anyagfelhője geomágneses vihart fog okozni, ami hatással lehet a műholdak, illetve a telekommunikációs eszközök működésére is. A csillagászok július 15-én észlelték azt az instabil filamentet, vagyis mágneses erőterű töltött részecskékből álló szálat, ami kivált a Napból, és elhagyta központi csillagunk forró plazmából álló légkörét.

Egy napkitörés képe a látható fény tartományában Forrás: NASA/SDO/AIA/Goddard Space Flight Center

A koronakidobódás a naptevékenység egyik megnyilvánulása, a napkorona egy részének kilökődése a bolygóközi térbe.

A koronakidobódásokat a Nap mágneses terének az instabilitása okozza.

A mágneses anomália miatt kilökődő forró plazmafelhő a naplégkört elhagyva bolygóközi mágneses felhővé válik. A kilökődött anyagfelhő átlagosan 2500-3000 km/sec sebességgel távolodik a Naptól.

A Földet elérő koronakidobódás művészi ábrája Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

(A Nap-Föld közepes távolság kerekítve 149,9 millió kilométer.) A július 15-én történt koronakidobódás hosszan elnyúló anyagfelhője pont a Föld irányába tart, és a számítások szerint július 19-én, illetve július 20-án éri el a Földet, ami mágneses zavarokat okozhat a földi atmoszférában.

Lehet, hogy a hét további napjaiban is folytatódni fognak a mágneses zavarok

A július 19-én várható mágneses vihar miatt a Föld északi féltekéjének számos pontján várhatók sarki fényjelenségek, elsősorban a magasabb szélességi körök mentén, de nem kizárható, hogy a közép-európai régióban is láthatóvá válik a „Aurora borealis".

"Aurora borealis", vagyis sarki fény jelenség Forrás: Pinterest

A tudósok besorolása szerint az érkező anyagfelhő egy G-1 típusú napkitörésből származik.

Ez ugyan nem a legerősebb kategóriájú kitörés, de arra már alkalmas, hogy megzavarja a műholdak működését, sőt, a kis, úgynevezett pocket műholdakat teljesen tönkre is teheti. A kilökődött mágneses plazmafelhő hossza miatt a napfizikusok azt sem tartják kizártnak, hogy a hét további napjaiban is lesznek mágneses zavarok.

A napkitörésekről készült egyik leglátványosabb kép. Egy ilyen esemény "rendesen összerázza" a Föld mágneses mezejét és súlyos károkat okoz a földi transzformátorokban, kommunikációs és energiaelosztó rendszerekben Forrás: NASA

A hevesebb napkitörések elsősorban akkor várhatók, amikor a Nap a 11 éves napciklus aktív szakaszába lép. Ilyenkor megnövekednek a koronakidobódások, valamint a Nap felszínén észlelhető sötét napfoltok és az erős kifényesedések, az úgynevezett flerek is.

Egy napfolt a teleszkóp által készített képen Forrás: KIS

A napfolt-aktivitás maximális növekedési üteméből a napfizikusok megközelítő pontossággal ki tudják számítani az adott napciklus erejét, ami fontos lehet a káros hatások mérséklésére való felkészülésben.