Itt a bizonyíték: gyilkos aszteroida tart a Föld felé

Az egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumok - mint amilyen a 2022 AP7 -, a "bolygógyilkos" aszteroidák becsapódása globális kihatású katasztrófát okozhat

Az eddigi legnagyobb potenciális fenyegetést jelentő aszteroidára bukkant az a kutatócsoport, amely a négyméteres tükörátmérőjű chilei Blanco teleszkóppal vizsgálta a Vénusz és a Föld pályasíkja közötti területet. A 2022 AP7 jelet kapott mindeddig ismeretlen objektum nem csak a mérete, hanem a keringési tulajdonságai miatt is fokozott fenyegetést jelenthet a földi bioszférára.

A semmiből bukkant elő a Földet fenyegető bolygógyilkos aszteroida

Az Amerikai Csillagászati Társaság ( American Astronomical Society, AAS) kutatócsoportjának a neves Astronomical Journal szaklapban 2022 októberében publikált tanulmánya arról számol be, hogy a Föld és a Vénusz pályája között három nagy méretű aszteroidát fedeztek fel. A két ritka Atira/Apohele típusú aszteroida – amelyek a 2021 LJ4, illetve a 2021 PH27 számot kapták –, a földpályán belül kering a Nap körül.

Az újonnan felfedezett "bolygógyilkos" 2022 AP7 aszteroida pályatérképe, amely metszi a Föld pályasíkját Forrás: Astronomie- Forum Astronomie.de

Egy mindeddig teljesen ismereten úgynevezett Apolló-típusú objektumot is azonosítottak, amit 2022 AP7 számon regisztráltak a földsúroló objektumok ( Near Earth Object, NEO) katalógusában. Mindhárom objektumot a chilei négyméteres tükörátmérővel rendelkező Blanco teleszkóp Dark Energy (sötét energia) kamerájával sikerült azonosítani. A mérések szerint mindhárom NEO-objektum átmérője meghaladja az egy kilométert.

A négy méter tükörátmérőjű Branco teleszkóp kupolája Chilében Forrás: AFP

A pályaszámítások szerint a három aszteroida közül a 2022 AP7 a Nap körüli keringése során

rendszeresen metszi a földpályát, ami fokozott veszélyt jelent,

hiszen emiatt akár a nem túl távoli jövőben is összeütközhet a Földdel. A 2022 AP7 jelentette fenyegetést még tovább fokozza, hogy a három földsúroló aszteroida közül ez a legnagyobb, amely 1,1 -2,3 kilométer közötti átmérővel rendelkezik.

A 2022 AP7 potenciális fenyegetést jelent a Földre Forrás: NASA-JPL/Caltech/Johns Hopkins APL

„Minden, egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumot bolygógyilkos aszteroidának tekintenek" – nyilatkozta Scott S. Sheppard, az Atronomical Journal szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzője, aki hozzátette, ha a 2022 AP7 ütközne a Földdel, annak beláthatatlan hatásai lennének a földi élővilágra és az emberi civilizációra.

Tömeges kihalást okozna a most felfedezett aszteroida becsapódása

Egy hozzávetőleg két kilométeres átmérővel rendelkező aszteroida becsapódása valódi kataklizmát váltana ki. A becsapódáskor felszabaduló hő és mechanikai energia az epicentrum körzetében mindent elpusztítana, felperzselne.

A becsapódás keltette erős szeizmikus hullámok többször is körbefutnák Földet,

ha pedig az objektum tengeri területen csapódna be, hatalmas cunami indulna meg a szárazföld felé. Ezeknél is sokkal súlyosabb hatása volna azonban annak az irdatlan mennyiségű pornak, törmeléknek és aeroszolnak, ami a becsapódás nyomán a légkörbe kerülne.

Az elmúlt nyolc évben felfedezett földsúroló aszteroidák közül a 2022 AP7 jelenti jelenleg a legnagyobb potenciális veszélyt Forrás: MDR

„A Föld felszíne valószínűleg jelentősen lehűlne attól, hogy nem érné napfény a bolygót. Olyan tömeges kihalásról lenne szó, amilyenre évmilliók óta nem volt példa" – vázolja a fenyegető következményeket Scott S. Sheppard. Pillanatnyilag még nem fenyeget ez a veszély, mivel az elvégzett pályaszámítások azt mutatják, hogy jelenleg a 022 AP7 akkor keresztezi a Föld pályáját, amikor bolygónk az aszteroidához képest a Nap túlsó oldalán jár.

Az egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumok - mint amilyen a 2022 AP7 -, a "bolygógyilkos" aszteroidák becsapódása globális kihatású katasztrófát okozhat Forrás: Telecentroodeon

A tanulmány vezető szerzője ehhez azonban hozzáfűzte, hogy ennek ellenére sem szabad alábecsülni a 2022 AP7 jelentette potenciális fenyegetést. Az aszteroida ugyanis miközben át meg átszeli a földpályát,

egyre közelebb kerül a bolygónkhoz.

Noha pillanatnyilag nincs komoly esély arra, hogy egy-két éven belül az aszteroida eltálalja a Földet, de évszázados dimenzióba helyezve a problémát, már másként fest a helyzet.

Egy-két évszázadon belül kritikus helyzetbe kerülhet a Föld és a 2022 AP7 egymáshoz viszonyított helyzete Forrás: Spacereference

Azt viszont, hogy néhány évszázadon belül konkrétan mikor kerül ütközőpályára a 2022 AP7, egyelőre még nem lehet megjósolni, a becsapódás potenciális veszélye azonban reális opció.

Százmillió hirosimai atombomba erejével robbant, és eltörölte a dínókat az élet színpadáról

Utoljára a kréta időszak legvégén, 65,5 millió éve érte a földi élővilágot rendkívül súlyos, katasztrofális következményekkel járó kozmikus eredetű becsapódási esemény.

A szakirodalomban K-T aszteroidaként jegyzett kisbolygó

a jelenlegi Mexikói-öböl nyugati oldalán, a Yucatán-félsziget térségében csapódott be, sekélytengeri környezetben. A mai Chicxulub városka közelében, a Mexikói-öböl tengeraljzatán sikerült azonosítani a K-T aszteroida ütötte közel 200 kilométer átmérőjű krátert.

A K-T aszteroida ütötte kráter rekonstrukciója. Az instabil krátersánc beomlásával jött létre a második krátergyűrű Forrás: Ancient Earth

A kráter átmérőjéből és a kettős krátersánc formájából kinematika modellezéssel meghatározták a tömeges kihalási eseményt okozó földgyilkos aszteroida méretét, irányát és becsapódási sebességét. A K-T aszteroida legalább 12-15 kilométer átmérőjű objektum volt, amely a legújabb modellszámítások szerint délkeleti irányból és meredek, csaknem 60 fokos szögben,

mintegy 24 ezer kilométer/órás sebességgel ütközött a Földnek.

A becsapódási energia meghaladta százmillió hirosimai atombomba robbanási energiáját.

A kréta végén történt katasztrofális hatású becsapódás okozta a globális K-T kihalási eseményt Forrás: NASA

A felszabaduló hőenergia elpárologtatta a karbonátos kőzetekből álló tengeraljzatot, irdatlan mennyiségű törmeléket, szén-és kén-dioxidot, valamint aeroszolt juttatva az atmoszférába. A becsapódás nyomán ezer méter magas hullámfal indult el több száz kilométer/per órás sebességgel a szárazföld felé, mélyen benyomulva és mindent elpusztítva a kontinentális partvidéken.

A megacunami nyomait még a becsapódástól mintegy tízezer kilométeres távolságra fekvő jelenlegi adriai horvát partvidéken is kimutatták.

Az ütközés a Richter-skála szerinti 9-9,9-es erősségű rendkívüli erejű földrengést okozott, a szeizmikus lökéshullámok pedig többször körbefutották a Földet.

A K-T becsapódási esemény művészi ábrázolása Forrás: Ancient Earth

Az atmoszférába került törmelék, illetve gázok legalább hat hónapig tartó úgynevezett „nukleáris telet" idéztek elő. A légkörbe jutott törmelék megakadályozta a napsugarak felszínre jutását,

ami miatt összeomlott a tápláléklánc,

átmenetileg leállt a növényi fotoszintézis, súlyos, rendkívül gyors globális kihalást okozva. A K-T esemény okozta a dinoszauruszuk, a tengeri hüllők és még számos más egyéb állatcsoport radikálisan gyors kipusztulását.

A Nobel-díjas elméleti fizikus, Louis Alvarez ( a kép bal szélén) és fia, Walter Alverez Gubio környékén, az 1980-ban felfedezett K-T határvonalat feltáró kőzetsor előtt. A vékony sötét csík a K-T aszteroida becsapódása nyomán keletkezett Forrás: Wkimedia Commons

A K-T kihalási esemény után új irányt vett a földi élővilág története.

Modellszámítások szerint a kréta időszak és a paleocén kor határán történt katasztrófához hasonló aszteroida becsapódások átlagosan 100 millió évente következhetnek be. Noha a 2022 AP7 jóval kisebb, mint a „dínógyilkos" K-T aszteroida, de ennek becsapódása is globális kihatású katasztrófát okozna.