A világ legismertebb fáraója, akinek a nevéhez egy átok fűződik

A Tutanhamon-kincslelet az óegyiptomi történelem leghíresebb régészeti leletegyüttese

Száz éve, 1922. november 4-én találták meg az egyiptológia eddigi leggazdagabb és leghíresebb leletét, Tutanhamon fáraó sírját. Az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója sírjának és a köré szövődő „a fáraó átka"-legendának köszönhetően Tutanhamon a világ legismertebb fáraója, így a populáris kultúrában is gyakran előfordul.

A munka kezdetben eredménytelennek bizonyult

Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkívül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizenkettedik fáraója volt. Vélhetőleg Krisztus előtt 1341-ben született, kilencévesen került a trónra, amelyen csak kilenc évet töltött.

A sors fintora, hogy a politikai szempontból jelentéktelen Tutanhamon lett az egyik legismertebb fáraó, mert az ő szinte érintetlen sírját találta meg világszenzációt keltve Howard Carter brit régész.

Lord Carnarvon és Lady Evelyn, valamint Howard Carter a Királyok Völgyében folyó ásatáson Forrás: Wikimedia Commons

A festőnek is tehetséges Carter a korabeli Anglia egyik legnagyobb egyiptomi gyűjteményét birtokló Lord Amherstnél ismerkedett meg az egyiptomi műkincsekkel, amik felkeltették érdeklődését az egyiptológia iránt. Rajzolóként került tizenhét évesen Egyiptomba, ahol a felső-egyiptomi műemlékek főfelügyelője, majd Alsó-Egyiptom régészeti felügyelője lett. Állásából 1905-ben elbocsátották, mert egy ásatás őreinek megengedte, hogy megvédjék magukat néhány részeg francia turistával szemben, majd nem volt hajlandó bocsánatot kérni a „sértettektől".

A szerencse azonban mellé szegődött, 1907-ben a dúsgazdag Lord Carnarvon őt kérte fel ásatásainak vezetésére.

A munka kezdetben kiábrándítóan eredménytelennek bizonyult, de amikor a jó kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata ásatási engedélyhez jutott a Királyok Völgyében, Carter gyors egymásutánban feltárta Mentuhotep, Neb-hepet-re, I. Amenhotep, Hatsepszut és IV. Thotmesz sírját, Hatsepszut völgytemplomát – de mindet üresen, kifosztva.

Howard Carter a fáraó szarkofágjának felnyitása közben Forrás: Wikimedia Commons

A feljegyzések arra utaltak, hogy a 18. dinasztia uralkodói közül már csak a jelentéktelen Tutanhamon nyughelyét nem találták meg, így Carter ennek keresésébe fogott.

Az ősi nekropolisz őrének pecsétjeire bukkant

Évekig csak a semmit ásatta, mígnem 15 év után Lord Carnarvon türelme elfogyott és 1922-ben közölte: ez az utolsó ásatás, amelyre pénzt és esélyt ad. A csalódott Carter úgy döntött, átvizsgálja VI. Ramszesz sírjának környékét is, ahol addig az Egyiptomi Műemlék Felügyelőség kérésére – hogy ne zavarják a látogatókat – nem dolgozott.

Az első nyomot, egy tizenhat fokból álló lépcsőt, amely a Ramszesz sírjának közelében levő ókori munkáskunyhók maradványai alatt egy bevakolt ajtóhoz vezetett, 1922. november 4-én találta meg.

Tutanhamon szarkofágja Forrás: AFP/Mohamed El-Shahed

Az ajtó mögött az ősi nekropolisz őrének pecsétjeire bukkant, az utolsó válaszfalon pedig Nebheperure (Tutanhamon koronázási neve) volt olvasható. A sziklába vágott, újabb ajtóhoz vezető folyosó a sír előterének bejáratának bizonyult, ahonnan két további helyiség nyílt: egy mellékszoba és a sírkamra, ennek sarkán egy alacsony nyílás újabb kis szobába vezetett.

A Carter által kincstárnak elnevezett helyiség tartalmazta a temetési szertartásnál használt legértékesebb tárgyakat.

Davis úgy vélte, hogy az üres kamra Tutanhamon kifosztott kriptájához tartozott Forrás: The Emma B. Andrews Diary Project

Carter 1922. november 26-án a nagyanyjától 17. születésnapjára kapott feszítővassal egy kis rést ütött az ajtó bal felső sarkába. A 3300 évig érintetlenül maradt sírra az első pillantást Carter, mecénása és annak lánya vethette, gyertyával bevilágítva csodálhatták meg a felhalmozott kincseket. A szenzációs hírre újságírók hada özönlötte el a környéket, de csak szállodai szobáikból követhették az eseményeket, az ásatás helyszínéről egyedül a brit The Times újságírója tudósíthatott.

A sajtó „sztárt csinált" a régészből

Talán a legjelentősebb lelet egy vörös homokkő szarkofág volt, amelyben egymásba helyezve két múmiaformájú koporsó feküdt. Az aranykoporsót 1925. október 28-án nyitották ki, és

szemük elé tárult a fáraó bőkezűen balzsamozott, súlyos károsodást szenvedett múmiája és a színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszk, amely megőrizte Tutanhamon arcvonásait.

A Tutanhamon-kincslelet az óegyiptomi történelem leghíresebb régészeti leletegyüttese Fotó: Szabó Gábor - Origo

A több mint 2000 tárgy között aranyozott ládák, arannyal bevont és színes üveggel, illetve féldrágakövekkel díszített trónus, különböző állatfigurák, ékszerek, életnagyságú szobrok voltak, a lelet gazdagságát mutatja, hogy csak katalogizálásuk több évet vett igénybe. Tutanhamon sírja a máig a leggazdagabb lelet, amely az ősi Egyiptomból származik, a tárgyak nagy része a Kairói Múzeumba került.

A sajtó kitüntető figyelme „sztárt csinált" a régészből, aki felolvasásokat tartott, és maga is műgyűjtő lett.

Hivatalos kitüntetést azonban nem kapott, végül hatvannégy éves korában, 1939. március 2-án halt meg rákbetegségben. A felfedezés után tizenhét évvel bekövetkezett halála a legjobb cáfolat a nagyközönséget a káprázatos kincseknél is jobban izgató „fáraó átkára".

Tutanhamon legmodernebb technikával elkészített hiteles portréja, egy korabeli, gyermekkori fejszobra mellett, jobbra Forrás: Live Science

A bulvárlapok ugyanis szenzációként tálalták, hogy a feltárást követő évben – a diagnózis szerint vérmérgezésben – meghalt Lord Carnarvon, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük érintkezésbe kerültek között.

A leletek látogatottsága minden rekordot megdöntött

A prózai igazság azonban az, hogy vélhetőleg nem a múmia, inkább a felfedezés nyomon követésétől eltiltott újságírók bosszújáról lehetett szó, a „válogatós" átok ugyanis

a feltáráskor jelenlévő 26 ember közül csak hatot talált meg tíz év alatt, a múmiát boncoló orvos pedig egyenesen 87 évet élt meg.

A sírkamrában talált leleteket időről időre vándorkiállításon mutatják be világszerte. A Tutanhamon, az aranyfáraó kincsei című tárlat 2018-ban indult útjára, és Los Angelesben 700 ezer, Párizsban minden francia rekordot megdöntve 1,3 millió látogatót vonzott. Magát a sírt néhány éve szellőztető és légszűrő rendszerrel szerelték fel, helyreállították és megtisztították a sírhely falfestményeit.

Tutanhamon kiállítás a Komplexben Fotó: Polyák Attila - Origo

Változtattak a látogatótér kialakításán is, így többé nem lehet megtapogatni a falfestményeket a kamra bejáratánál, de nagyobb területet lehet bejárni

- egyszerre azonban legfeljebb húszan lehetnek bent maximum 10 percig. Tutanhamon sírjának teljes leletanyagát a tervek szerint a közeljövőben megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban helyezik el.

(MTVA Sajtóarchívum)