Szent Pétertől Ferenc pápáig: a pápaság csodálatos története

Jézus Krisztus átadja Péter apostolnak a Mennyi Királyság kulcsait

A világtörténelem legrégebb óta működő intézménye, a pápaság, az apostolok korától napjainkig terjedően fogja át a pápák és a köréjük fonódott szervezet, a római katolikus anyaszentegyház történetét. A katakombákba szorult egyház, Jézus Krisztus tanításának őrzője és letéteményese az üldöztetések kora után kiemelkedő szerepet töltött be a kereszténység világvallássá válásában, és az emberiség történelmében is. A római katolikus egyház a nagy történelmi kataklizmákat és belső válságokat túlélve mindig megújulva, illetve megerősödve folytatta azt a küldetést, amit Jézus Krisztus hagyományozott rá. Szent Péter apostoltól, Róma első püspökétől Ferenc pápáig 307 egyházfejedelem ült „Péter trónusán", akik közül néhány pápa különösen sokat tett az egyetemes kereszténység ügyéért, és az evangéliumi tanítás megőrzéséért.

A 17. század pápái, a jezsuiták, és a világvallássá terjeszkedő kereszténység

A 17. század első felének Európáját még a vallási jelszavakkal indított, de valójában a hatalmi befolyásért vívott véres csatározások, a hosszúra nyúlt harmincéves háború (1618 - 1648) jellemezték. A harmincéves háború korszakának pápái, V. Pál, XV. Gergely és VIII. Orbán értelemszerűen a katolikus fejedelmeket támogatták a protestáns uralkodók ellen viselt háborúban.

Az 1618-ban kitört harmincéves háború az európai történelem első, az egész kontinensre kiterjedő fegyveres konfliktusa volt Forrás: Wikimedia Commons/Josef F. Heydendahl

XV. Gergely új alapokra helyezte az 1622-ben felélesztett Hitterjesztési Kongregációt, amely a katolikus egyház világszerte folytatott missziós tevékenységét felügyelte, illetve koordinálta a Kúria szervezeteként. A katolikus keresztény hit elsősorban a Hitterjesztési Kongregáció missziós tevékenysége nyomán vált az összes kontinensen elterjedt világvallássá. Ugyancsak XV. Gergely nevéhez fűződik az egyik legjelentősebb tanítórend, a piaristák működésének a jóváhagyása is.

XV. Gergely pápa Forrás: OWikimedia Commons/Guercino - The Getty Center, Object 808

Az ellenreformációban és a katolikus hitélet megújításában kulcsszerepet játszottak a tanító, illetve a missziós tevékenységet végző szerzetesrendek. Különösen nagy befolyásra tett szert az 1540-ben Loyolai Szent Ignác alapította Jézus Társaság; a jezsuiták nemcsak a kor legképzettebb teológusainak és hitszónokainak számítottak, hanem a katolicizmus harcos védelmezőinek és terjesztőinek is.

Loyolai Szent Ignác, az ellenreformáció korának legbefolyásosabb szervezete, a Jézus Társaság alapítója Forrás: Wikimedia Commons/ Peter Paul Rubens

Sikerüket többek között a rendkívül hatékony, a rend katonai hierarchiára emlékeztető szervezetének köszönhették. ( A jelenlegi Szentatya, Ferenc pápa is a jezsuita rendben kezdte el egyházi szolgálatát, a szerk.) A 17. század pápái közül különösen kiemelkedő egyházfejedelemnek számít XI. Ince, aki Magyarország felszabadítására, és a hódító iszlám Európából való kiűzésére tette fel pontifikátusát.

XI. Ince, "Magyarország megmentője" Forrás: Wikimedia Commons

Az ő fáradozásainak köszönhető az 1684-ben tető alá hozott összeurópai oszmánellenes szövetség, a Szent Liga, és Buda, illetve a Magyar Királyság hódoltáság alatt álló területeinek felszabadítása.

A Vatikán a felvilágosodás és a szekularizált polgári nemzetállamok felemelkedésének korában

A 18. század, a felvilágosodás és a francia forradalom kora új kihívások egész sora elé állította a pápaságot. A felvilágosodás középpontjában az ész kultusza, a racionalizmus állt, amely az 1789-ben kitört francia forradalom alatt a jakobinus diktatúra idején egészen az ideológiai alapokon álló istentagadásig, az ateizmusig jutott el.

II. József a "kalapos király" felszámolta a szerezetesrendeket Forrás: Wikimedia Commons/xAnton von Maron - Kunsthistorisches Museum Wien, Bilddatenbank

Az úgynevezett felvilágosult abszolutizmus uralkodói, köztük II. (Nagy) Frigyes porosz király, vagy a Habsburg Birodalom feje, II. József császár, a „kalapos király" nyíltan szimpatizáltak a szabadkőművességgel, és politikájuk középpontjába az egyház befolyásának radikális visszaszorítását állították.

A nép elfoglalja és lerombolja a Bastille-t, az 1789-es francia forradalom nyitányaként Forrás: Wikimedia Commons

E korszak egyházfejedelmei közül az 1740-ben pápává választott XIV. Benedek volt az, aki elsőként felismerte, hogy elengedhetetlenné vált az egyház korszellemhez való alkalmazkodása, és a pápaságnak a világi hatalom feladásával tisztán lelki erővé kell átalakulnia. Az egyháztörténet egyik legműveltebb pápájaként számontartott XIV. Benedek

e felismerésével csaknem egy évszázaddal megelőzte a saját korát.

XIV. Benedek, a korát megelőző reformátor pápa Forrás: Wikimedia Commons/Benoit

A 19. században, a forradalmak, a nemzetállamok és a polgári társadalmi rend kialakulásának korában vált véglegessé a szekularizáció, vagyis az állam és az egyház szétválása. 1859-ben az olasz egység létrejöttével pedig a pápai államnak is végleg bealkonyult; 1871-ben az olasz parlament törvénybe iktatta a pápa világi hatalomtól való megfosztását.

Az elvilágiasodás általános jelenséggé vált,

a francia forradalom örökségeként pedig két német filozófus, Karl Marx és Friedrich Engels munkássága nyomán egy új, nyíltan ateista alapokon álló ideológia, a kommunizmus kezdte meg hosszúra nyúlt romboló terjeszkedését.

Marx és Engels a Neue Rheinische Zeitung nyomtatásánál. Marx, illetve Engels teremtették meg a kommunizmus ideológiai alapjait Forrás: Origo

A polgárosodás korának kihívásaira a 19. század legnagyobb formátumú egyházfejedelme XIII. Leó adott elsőként modern, korszerű válaszokat, mintegy átvezetve az egyházat és a pápaság intézményét a 20. századba. Az ő uralkodása alatt valósult meg a pápaság modern korhoz kötése.

XIII. Leó a pápai tiarában Forrás: Wikimedia Commons

XIII. Leó nevéhez számos jelentős körlevél fűződik,

így többek között az egyház és a modern kultúra összehangolásáról (Inscrutabili Dei consilio), az emberi szabadságjogokról (Libertas praestantissium) , vagy a „pusztító ragálynak" nevezett kommunizmusról (Graves de communi), az állampolgári kötelességekről (Sapientiae christianae), illetve a keresztény demokráciáról (Quod apostolici muneris). Az 1891-ben kiadott Rerum novarum címet viselő enciklikája az első olyan pápai körlevél, amely a szociális igazságtalanságokkal és a munkásság helyzetével foglalkozott.

XIII. Leó modern alapokra helyezte az egyház irányítását Forrás: Library Of Congress

Pontifikátusa alatt kezdtek felvirágzani a modern biblikus tudományok és a keresztény bölcselet megújulása is az ő pápaságával vette kezdetét.

A pápaság a nagy világégések, az ateizmus és a nihilizmus hódításának évszázadában

A 20. században felgyorsult szekularizáció, az elidegenedés, az anyagias, materialista életszemlélet térhódítása, valamint a pusztító ateista ideológiák, a bolsevizmus és a nácizmus romboló hatása a kor pápáit először az ateizmus, majd a 20. század végétől egyre inkább az egyháztól való elfordulás elleni küzdelemre sarkallták.

Első világháborús életkép egy föld alatti bunkerben Forrás: History.net

Az első világháború viharos éveiben a nagy világégés korának pápája, XV. Benedek minden igyekezete ellenére sem tudott semmilyen befolyást gyakorolni a hadviselő felekre, és látnoki intelmei ellenére, a Párizs környéki igazságtalan békerendszer hatályba lépését sem tudta megakadályozni. Az 1917-es békefelhívását Oroszország, Franciaország és Olaszország még csak válaszra sem méltatta. A győztes és bosszúra szomjas nagyhatalmak pedig a párizsi béketárgyalásokra meg sem hívták a Vatikánt.

A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons

Noha Benedek pápa diplomáciai erőfeszítései kudarcba fulladtak, humanitárius tevékenysége mégis óriási jelentőségűnek tekinthető. A kortársai közül egyedül csak ő emelte fel a szavát az örmény népirtás ellen, több mint 100 ezer háborús sebesülten segített, és széles körű akciót indított a háborús árvák megsegítésére.

A "béke pápája", XV. Benedek Forrás: Wikimedia Commons/Nicola Perscheid

A 20. század két legvéresebb diktatúrája, Sztálin bolsevik rendszere, és Adolf Hitler náci Németországa felújította az ókori Rómára jellemző intézményesített keresztényüldözést. XI. Piusz pápa az 1937-ben kiadott enciklikájában mindkét embertelen ideológiát, a kommunizmust és a nácizmust is elítélte. A második világháború borzalmakban és embertelenségben még az első nagy világégést is jóval felülmúlta.

XI. Piusz egyaránt elítélte a nácizmust és a kommunizmust Forrás: Wikimedia Commons/Nicola Perscheid

Az 1939-ben megválasztott XII. Piusz nem sokat tehetett a borzalmak megakadályozásáért, ami miatt utóbb - igaztalanul – sok szemrehányás is érte, pedig ahol tudott segített; így például komoly szerepe volt Róma zsidó lakossága elbújtatásának a megszervezésében, több ezer ember megmentésében.

Őrizd nyájamat és legeltesd a juhaimat

1958-ban XXIII. János trónra lépésével új korszak és új irányzat vette kezdetét a pápaság, és az egész római katolikus anyaszentegyház történetében. Az általa kezdeményezett, 1958 és 1964 között lezajlott II. vatikáni zsinat az „aggiornamento" vagyis a korszerűsítés és modernizálás jegyében a tridenti zsinat óta a legjelentősebb változásokat eredményezte az egyházi és a hitéletben.

XXIII. János pápa Forrás: hu.wikipedia.org

„Krisztus jegyese ma szívesebben nyúl az irgalmasság olaja után, mintsem hogy a szigor fegyverével fenyegetőzzék; úgy véli, hogy jobban segít korunk szükségletein, ha tanításának gazdagságát kínálja fel az embereknek és senkit sem ítél el"- XXIII. János ezekkel a szavakkal fejezte ki a zsinat szellemiségének lényegét, a szolgáló egyház vízióját,

önmagát pásztornak, a többi keresztény felekezetet pedig „elszakadt testvéreinknek" nevezve.

A zsinat egyik legfontosabb dokumentuma a Lumen gentium, amely a triumfáló egyház helyébe a szolgáló egyház fogalmát állította.

A II. vatikáni zsinat megnyitása Rómában Forrás: Wkimedia Commons / Peter Geymayer

Elfogadta továbbá a római katolikus anyaszentegyház és a nem keresztény vallások viszonyáról szóló Nostra aetate című deklarációt is, amely többek között kimondja:

„Az egyház értékeli a hinduizmusban a mélyreható elmélkedést, az önfegyelmező életformát; a buddhizmusban a megvilágosodás útján történő tökéletességre törekvést; az iszlámban pedig a keresztény vallások sok elemének meglétét."

A deklaráció legrészletesebben a zsidó vallással foglalkozik, kihangsúlyozva, hogy az egyház az Ótestamentumban gyökerezik, a zsidóságot és a kereszténységet pedig szoros szellemi kapcsolat fűzi egybe.

VI. Pál pápa elődje munkásságát folytatva, a II. vatikáni zsinat határozatainak végrehajtásán dolgozott Forrás: Wikimedia Commons

XXIII. János utóda, VI. Pál, aki 1964 és 1978 között ült „Szent Péter trónusán" , az egyházi reformok zsinati szellemben való végrehajtásával alapozta meg utóda, II. János Pál pasztorizációs munkásságának kiteljesítését.

A XXIII. Jánossal együtt szentté avatott II. János Pál pápa volt az,

aki következetesen végigvitte a II. vatikáni zsinat minden egyes pontjának megvalósítását. Határozottan szembeszállt a 20. század végétől kibontakozó divatos irányzattal, az erkölcsi relativizmussal.

II. János Pál intenzív pasztorizációs munkát folytatott Forrás: AFP/Gabriel Bouys

Pontifikátusa során több mint száz utazást tett a világ számos országába,

emberközelbe hozva az evangélium hirdetését.

Személyes fellépésével, pasztorizációs küldetésével a modern kor pápái közül talán ő gyakorolta a legnagyobb hatást a hétköznapi hitélet megerősítésére. 2005-ben bekövetkezett halála után a konklávé a német Joseph Ratzinger bíborost választotta meg pápának, aki XVI. Benedek néven foglalta el Szent Péter trónját.

XVI. Benedek Forrás: AFP//Alberto Pizzoli

Deus Caritas Est című első enciklikájában a keresztény szeretetről és az egyház szeretetszolgálatáról elmélkedett. Pontifikátusa alatt nem engedett az úgynevezett liberalizációs pressziónak, képzett hittudósként szilárdan kitartott a kereszténység fundamentumát alkotó hitelvek mellett.

Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika előtti téren Forrás: Origo

2013-ban történt lemondása óta viseli a jelenlegi Szentatya, Ferenc, a pápai méltóságot Krisztus Péternek mondott szavai szellemében: „Őrizd nyájamat, és legeltesd a juhaimat."