A kuvik, mint éjszakai aktivitású kis termetű bagolyfajunk aránylag ritkán kerül szem elé, holott nem csak a tanyák, állattartó telepek, elhagyott külterületi épületek lakója, hanem sok esetben a falvakban, városokban is szép számmal fészkel.
Hazánkban elsősorban az Alföldön tekinthető elterjedt fajnak. A rendelkezésre álló adatok alapján legnagyobb állománysűrűségét a Kárpát-medencében a Hortobágyon éri el. Szinte minden hortobágyi tanyán fészkel egy-egy pár, de egyes településeken meglepően nagy számban költhet.
A Természetvédelmi Őrszolgálat kijelölt munkatársainak részvételével történő közös kutatás célja a kuvik költőállományára vonatkozó adatok gyűjtése és az egyedek ornitológiai jelölőgyűrűvel történő ellátása mellett a faj jellegzetes hangadásának összehasonlító vizsgálata audioakusztikus hangelemző eszközökkel a különböző népességű élőhelyeken, az egyedi különbségek megismerése érdekében.
A kuvik egyedek a hangadásuk, viselkedésük mellett bizonyos tollazati bélyegeikben és némiképp megjelenésükben is különböznek egymástól, ezért minden megfogott és jelölt példányról részletes fényképes dokumentáció is készül.
Gyakori bagolyfajunk, főleg az alföldi tanyasi és mezőgazdasági területeken.
Speciális mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük állományának növekedését. Részben nappal is aktív, ezért gyakrabban látni, mint a többi bagolyfajt.
Röpte hullámzó, harkályszerű. Ha megzavarják, izgalmában le-fel billegeti magát. Főleg kisemlősöket és énekesmadarakat fogyaszt, de kisebb hüllőket, kétéltűeket és rovarokat is elkap.
Leggyakrabban az alföldi tanyás térségekben kerülhet szem elé, ahol padlásokon, állattartó épületek tetőterében költ. A zárt erdőket elkerüli. A mezőgazdaság átalakulása, a tanyák csökkenése, az állattartás visszaszorulása miatt élőhelye szűkül. Élőhelyéből adódik, hogy kedveli az ember alkotta vidéki környezetet. Évente egyszer költ, de annak sikertelensége esetén pótköltésbe kezdhet. Általában 3-5 tojást rak, fészket nem épít. A hím csak a táplálék megszerzésében segíti a tojót a költés során.
(Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park: https://www.hnp.hu/, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)