Lemészárolt emberek maradványaival kereskedett az őrült ügyvéd

Lelepleződtek a viktoriánus kori angol ügyvéd, Morton Allport sötét titkai. Mint kiderült, Allport úgy jutott érdemtelen hírnévhez, hogy lemészárolt tasmániai őslakosok és tasmán tigrisek földi maradványait küldözgette európai gyűjtőknek és múzeumoknak tudományos elismerésekért cserébe.

A Tasmánia fővárosában, Hobartban élő ügyvédet az 1800-as évek közepén a gyarmat vezető tudósaként tartották számon, holott vajmi kevés valódi tudományos teljesítményt mutatott fel. Morton Allport úgy szerezte ugyanis hírnevét, hogy begyűjtötte a tasmániai őslakosok és a tasmán tigrisként is ismert erszényesfarkasok földi maradványait, és ezeket európai gyűjtőknek postázta, cserébe pedig pénz helyett tudományos elismerő nyilatkozatokat kért. Mindezt aközben tette, hogy javában zajlott a tasmán őslakosok módszeres népirtása, valamint az erszényesfarkasok olyan mértékű üldözése, amely végül a kihalásukhoz vezetett.

Allport sötét üzelmeit a cambridge-i Egyetemi Zoológiai Múzeum igazgatóhelyettesének, Jack Ashbynek a kutatásai leplezték le, aki a néhai ügyvéd ausztrál és európai levelezését tanulmányozta át. Ashby erről szóló cikke a brit Természettudomány-történeti Társaság (Society for the History of Natural History) folyóiratában, az Archives of Natural History-ban látott napvilágot. A történetből élesen kirajzolódik, miként fonódott össze a természettudomány akkori gyakorlata a gyarmatosítás felmérhetetlen emberi és környezeti kártételeivel.

Sírrablással kétkedett a gátlástalan ügyvéd

Ashby tizenöt hónapon át vizsgálódott a cambridge-i és más természettudományi múzeumok gyarmatosítás-korabeli ausztrálemlős-gyűjteményeiben. A cambridge-i Egyetemi Zoológiai Múzeum őrzi a világ egyik legjobb állapotban megmaradt erszényesfarkasbőr-gyűjteményét.

Az első brit telepesek az erszényesfarkasokat és a tasmán őslakosokat is csupán a gyarmati fejlődés akadályainak tekintették, és ennek megfelelően is léptek fel ellenük: intézményesített erőszakkal, melynek bevallott célja az volt, hogy eltöröljék a föld színéről mindkettőt"

– mondta el Ashby.

Morton Allport leveleit végigolvasva, melyeket főként a Tasmániai Állami Könyvtárban őriznek, Ashby számára világossá vált, hogy Allport a tasmán őslakosok holttesteinek fő európai exportőreként tekintett magára. Allport egyébként pont a Cambridge-i Egyetemnek egyet sem küldött ezekből a földi maradványokból.

Morton Allport levele Forrás: Allport Library and Museum, State Library of Tasmania: Letterbooks of Morton Allport (excerpt from letter to Davis 10/7/1872), ALL19/1/4

Az ügyvéd összesen öt tasmán őslakos csontvázát juttatta el Európába, s ennek nyomán széltében-hosszában azzal kérkedett, hogy ő a tasmán emberek földi maradványainak legsikeresebb kereskedője. Az e fölött érzett büszkeségét úgy tette nyilvánvalóvá, hogy leveleiben fennen hangoztatta:

a sírrablásokat személyesen ő maga irányította.

Az Allport által az Egyesült Királyságba küldött csontvázak közül már egy sem található brit gyűjteményekben: egyesek a II. világháborúban a bombázások során semmisültek meg, másokat pedig azóta visszaszállítottak Tasmániába.

„Allport leveleiből kiderül, milyen komoly erőfeszítéseket tett tudományos hírnevének kiépítéséért, leginkább azért, hogy kivívja a tudományos társaságok elismerését, azonban ezt a reputációt nem saját tudományos tevékenysége révén, hanem quid pro quo alapon, a Tasmániából leszállított emberi és állati tetemekért cserébe kívánta megszerezni" – tette világossá Ashby, akinek a kutatásai azt is megmutatták, hogy

az erszényesfarkasok és a tasmán őslakosok népességének fogyatkozásával a múzeumok és magángyűjtemények részéről egyre nőtt az igény ezekre a földi maradványokra.

Morton Allport mindent megtett, hogy ezt a fokozódó igényt kielégítse.

Morton Allport portréja Forrás: © Allport Library and Museum of Fine Arts, State Library of Tasmania

Allport hírhedt tranzakcióinak egyike során megkaparintotta a William Lanne nevű őslakos férfi maradványait. Ez a holttest különösen értékes fogásnak számított, hiszen a gyarmatosítók úgy hitték, hogy 1869-es halálakor Lanne volt az utolsó tasmán férfi. A kutatás valószínűsíti, hogy Lanne holttestének mind temetése előtti, mind exhumálása utáni megcsonkítását Allport rendelhette el, hogy aztán így tetethesse közszemlére a hobarti múzeum gyűjteményében.

A Lanne halálát övező események az elmúlt évek során sok vitát kavartak Tasmániában, és ez év augusztusában megegyezés született arról, hogy William Crowther egykori államfő szobrát, aki szintén közreműködött Lanne holttestének megcsonkításában, eltávolítják Hobart városközpontjából. Allportnak az ügyben játszott szerepét ugyanakkor mindeddig kevéssé vizsgálták.

Vérlázító, hogy a tasmániai őslakosokkal és az erszényesfarkasokkal szemben elkövetett tömeges, államilag finanszírozott erőszak dacára a gyarmatosítók az áldozatokat tették felelőssé a sorsukért, mondván: képtelenek voltak megfelelni a 'modern világ' kihívásainak"

– mondta el Ashby.

Az Allport által küldött erszényesfarkasok bundái Forrás: © University of Cambridge

Nagy szerepe volt az erszényesfarkasok kiirtásában

A Morton Allport által 1869 és 1871 között küldött példányokból álló gyűjtemény a legnagyobb egyetlen személytől származó erszényesfarkas-kollekció az Egyesült Királyságban. Az erszényesfarkasok voltak az újkori időkig fennmaradt legnagyobb termetű erszényes ragadozók. A brit telepesek 1830-ban hirdették meg az első fejvadászatokat, amelyekben nyíltan buzdítottak a tasmániai őslakos emberek és az erszényesfarkasok elleni erőszakra. Az utolsó ismert erszényesfarkas-példány 1936-ban múlt ki.

„Az olyan kiállítási példányok, mint a gyűjteményünkben található erszényesfarkasok, rendkívül átélhetővé teszik az emberek számára ezt a történetet – hangsúlyozta Ashby. – Bár Allport egyetlen emberi maradványt sem küldött Cambridge-be, nem tudok többé úgy ránézni ezekre az erszényesfarkas-bőrökre, hogy ne jutna róluk eszembe a hozzájuk kapcsolódó emberi szál.

Így hát a természettudományi kiállítási példányok nem csupán tudományos adatok, hanem az emberi történelem fontos, és sokszor tragikusan erőszakos pillanatainak megörökítői."

Vadász kilőtt erszényesfarkassal Forrás: © Tasmanian Museum and Art Gallery.

„Múzeumunknak figyelemre méltó állatgyűjtemény áll a birtokában. Annak régóta tudatában vagyunk, hogy a hozzájuk kapcsolódó természettudományi ismeretek nagyban hozzásegíthetnek minket természetes világunk jobb megértéséhez és megőrzéséhez. Arra viszont csak most kezdünk ráébredni, hogy a gyűjteményeink mögött húzódó társadalomtörténeti háttér legalább ennyire érdekes – nyilatkozta Rebecca Kilner, a Cambridge-i Egyetem zoológia tanszékének vezetője. – Ha tudjuk, miért és hogyan, milyen politikai és társadalmi motivációktól vezérelve gyűjtötték be ezeket a példányokat, a ma létező társadalmi egyenlőtlenségekre is jobban rálátunk, és hatékonyabban tudjuk őket kezelni."