biogázAz SZBK és az SZTE kutatói baktériumok és archaeák komplex közösségének működését és a mikroorganizmusok interakcióit kutatták ipari méretű biogázüzemekben

biogázüzem
A három biogázüzemben azonosított jellemző mikroorganizmusok
Vágólapra másolva!
Wirth Roland és munkatársai, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének Maróti Gergely vezette Mikrobiális és Alga Genomika Kutatócsoportjában, illetve az Extracelluláris Elektrontranszfer Lendület-csoportban, az SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszékével szoros együttműködésben a biogáz-előállításban kulcsszerepet játszó mikrobák – metanogén archaeák, hidrolizáló és szintrófikus baktériumok – interakcióit, a közösségek stabilitását és működését vizsgálták ipari méretű anaerob degradációs rendszerekben, valódi biogázüzemekben. Tanulmányukban bemutatták, hogy bár a metanogén archaeák alacsony relatív abundanciával vannak jelen a rendszerben, mégis messze a legaktívabb mikroorganizmusok a biogázt előállító fermentorokban. A hidrogént és szén-dioxidot hasznosító metanogének dominánsak a közösségben, és szoros kapcsolatban állnak a hidrolizáló Firmicutes és Bacteroidota baktériumtörzsek képviselőivel. A kutatás rámutatott, hogy a metanogén populáció diverzitása meghatározó a hatékony biogáz-előállítás szempontjából. A legmodernebb metagenomikai és metatranszkriptomikai megközelítések kombinációját alkalmazó kutatás eredményeit a The ISME Journal folyóiratban közölték a szerzők.
Vágólapra másolva!

A biogáztermelés a szerves anyag bontásának hatékonyságán alapul. Ebben a folyamatban egy összetett mikrobiális közösség vesz részt, amelyben minden mikroorganizmusnak meghatározott szerepe van. A mikrobiális közösség összetételét és aktivitását különböző tényezők, mint például a mikrobák közötti interakciók, a biomassza összetétele, valamint az anaerob degradáció során keletkező metabolitok befolyásolják.

A mikrobiális kölcsönhatások és mechanizmusaik feltárása összetett feladat, mivel a legtöbb mikroba a partnereinek hálózata nélkül laboratóriumban nem vizsgálható.

Így a komplex közösségekben működő szintrófikus kölcsönhatások feltárása speciális megközelítést igényel. Az egyre fejlettebb szekvenálási technológiák és bioinformatikai algoritmusok megoldást nyújthatnak ennek a problémának a feloldására. Ezek segítségével lehetővé válik az egyedi mikrobafajok teljes genomjainak rekonstrukciója, illetve az egyes mikrobákhoz kapcsolható funkciók azonosítása és kvantitatív jellemzése még olyan összetett közösségekben is, mint a biogáztermelő rendszerek. Ebben a tanulmányban a szerzők ipari méretű biogázreaktorok metagenom adatainak mélyelemzése során nagyszámú baktérium- és archaeagenomot rekonstruáltak mesterséges neurális hálózatot alkalmazó genomcentrikus eljárással.

A három biogázüzemben azonosított jellemző mikroorganizmusok Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága

A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy ismereteink hiányosak a biogáztermelő közösségek tevékenységéről és az ezekben a közösségekben élő mikroorganizmusok kapcsolatairól.

A tanulmányban számos eddig ismeretlen mikrobát azonosítottak a kutatók, illetve az egyes mikrobák aktivitását, funkcionális szerepét és más mikrobákkal alkotott kölcsönhatásaikat is feltárták.

A metanogén archaeák és szintrófikus baktériumpartnereik között a biomassza-metán konverzióban kulcsszerepet játszó metabolikus útvonalakat azonosítottak. A kutatás eredményei rámutattak arra is, hogy a metanogén mikroorganizmusok diverzitása jelentős szerepet játszik a közösség funkcionális stabilitásában.

(Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága: http://www.elkh.org/)