A jelenségről most egy videót is közzétett az Európai Űrügynökség (ESA). A csillagászoknak korábban nem sikerült hasonló kitöréseket azonosítaniuk, mivel túlságosan kicsik voltak, és a műszerek nem tudták észlelni őket.
Ezek a fényes plazmasugarak egyenként néhány száz kilométer hosszúak, és 20-100 másodperc után eltűnnek. Mindegyik annyi energiát bocsát ki, amennyit 3000-4000 amerikai háztartás fogyaszt el egy év alatt, mondta Lakshmi Pradeep Chitta fizikus a Nature-nek.
Ez semmiség a tudósok által megszokott napkitörésekhez képest. A legnagyobb napkitöréstípust X-osztályú kitörésnek nevezik, amely egymilliárd hidrogénbombának megfelelő energiát bocsát ki. Az ún. „nanokitörések" eltörpülnek az X-osztályú kitörésekhez képest, a most észlelt „pikokitörések" pedig még ennél is kevesebb energiát bocsátanak ki.
Az apróbb kitörések az egész koronalyukban megjelentek, a kutatók pedig azt gyanítják, hogy a Nap többi részén is előfordulhatnak.
A pikokitörések feltárhatják a Nap egyik legnagyobb titkát: hogy milyen módon termeli az elektromos töltésű részecskék és erős mágneses mezők erőteljes áramlását, amely a Földet is folyamatosan bombázza.
Ez a "napszélnek" nevezett áramlás akkor gyorsul fel, amikor koronalyukak vagy nagy napkitörések irányulnak a bolygónk felé. A létrejövő áradás blokkolhatja a rádiójeleket a Földön, megbéníthatja az elektromos hálózatokat, és akár műholdakat is kilökhet a pályáról, amely az internet összeomlását idézné elő.
A napszelek tanulmányozásával előre jelezhetők lennének a várható hatások, így a világ jobban felkészülhetne egy ilyen jellegű fenyegetésre.