Fenntarthatóvá válhat a levegő- és víztisztítás

Környezetbarát és fenntartható lehetőségeket keres a levegő- és víztisztítás területén Gyulavári Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas fiatal kutatója – tájékoztatta szerkesztőségünket az SZTE. Módszerével a vízben előforduló olyan nehezen lebontható anyagok is eloxidálhatóak, amelyek ártalmatlanítása hagyományos biológiai eljárásokkal nem lenne lehetséges. Eredményei hozzájárulhatnak olyan katalizátorok fejlesztéséhez, amelyek a mesterséges fény és a napfény hasznosításával alkalmasak lesznek öntisztuló és levegőtisztító hatású felületek kialakítására, fertőtlenítésre és víztisztításra egyaránt.

Napjaink nagy kihívásai közé tartozik a víz- és levegőtisztítás, ami az úgynevezett heterogén fotokatalízissel megvalósítható. Gyulavári Tamás 2021 óta az SZTE TTIK Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken dolgozik tudományos munkatársként, és éppen ebben a témakörben nyert támogatást a 2023-as Bolyai János Kutatási Ösztöndíj egyik szegedi nyerteseként.

Az ösztöndíjat 3 évre nyertem el, amely során perovszkit-típusú fotokatalizátorokkal elsősorban víztisztítást tervezünk megvalósítani

– mondta el az SZTE oktatója. – A módszer lényege, hogy egy megvilágított félvezető felületén történik a szennyező anyagok lebontása gyökös folyamatokon keresztül.

Hozzátette: ezáltal a vízben előforduló olyan nehezen lebontható anyagok is eloxidálhatóak, melyek ártalmatlanítása hagyományos biológiai eljárásokkal nem lenne lehetséges, például gyógyszerhatóanyagoké, peszticideké. Kellő idő biztosításával akár a teljes mineralizáció is elérhető, melynek eredményeképpen ártalmatlan végtermékek keletkeznek, illetve redukciós folyamatok eredményeként akár hidrogén is előállítható.

Környezetbarát és fenntartható lehetőségeket keresnek a levegő- és víztisztítás területén Forrás: Pixabay

A kutatók által alkalmazott módszer nagy előnye, hogy megfelelő fotokatalizátorok fejlesztésével azok akár napfénnyel is hatékonyan gerjeszthetőek lehetnek.

A kutatás célja megtalálni azokat az anyagokat, amelyekkel a fenti folyamatok kellő hatékonysággal megvalósíthatók.

Ehhez perovszkit-típusú anyagokat fogunk alkalmazni, melyek hatékonyságát nemesfém-leválasztással és alakirányítással fogjuk növelni, és fel fogjuk használni azokat vizek szennyezőanyagainak lebontásához, fertőtlenítéséhez, a levegő szén-dioxidjának átalakításához és hidrogén fejlesztéséhez

– hangsúlyozta Gyulavári Tamás. – Olyan gyakorlati tényezőket is tervezünk vizsgálni, mint az általunk előállított anyagok stabilitása, újrahasználhatósága és felületen való rögzítése.

A kutatási terv magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az eredmények hasznosíthatóak legyenek hagyományos víztisztítási eljárások kiegészítéseként. Eredményei hozzájárulhatnak olyan katalizátorok fejlesztéséhez, amelyek

képesek lehetnek kielégítő hatékonysággal hasznosítani a mesterséges fényt és a napfényt is,

ezáltal lehetővé téve használatukat bel- és kültéri alkalmazásokhoz, öntisztuló és levegőtisztító hatású felületek kialakításához, fertőtlenítéshez, illetve víztisztításhoz egyaránt.