A klímaváltozás 15 váratlan hatása

Vágólapra másolva!

A klímaváltozás legkomolyabb hatásai például az extrém időjárási események és a tömeges kihalások, de sok más és kevésbé nyilvánvaló hatásai is vannak. A Live Science magazin összeszedte egy melegedő bolygó 15 legváratlanabb hatását.

Origo

Vágólapra másolva!

klímaváltozás fenntarthatóság globális felmelegedés környezetvédelem

Növekszik a baseballban a hazafutások száma

Úgy tűnik, hogy a hőmérséklet emelkedésével a baseball bajnokságokon (Major League Baseball) a hazafutások száma növekszik. Egy a Bulletin of the American Meteorological Society magazinjában április 7-én megjelent tanulmányban a kutatók azt állítják, hogy mivel a melegebb levegő kevésbé sűrű, a baseball labdák elütés után messzebre repülnek. Azt találták, hogy 2010 és 2019 között több mint 500 hazafutást (a hazafutások 1%-a) tudtak lerakni a globális felmelegedés miatti szokatlan forró napokon. Azt is előre jelezték, hogy a haza futások 10%-kal gyakoribbak lesznek 200-ra, a 2010 és 2019 közti átlaghoz képest. Ha éjszaka, amikor az hőmérséklet enyhébb több meccset játszanak, az segíthet ellensúlyozni a sportra gyakorolt hatást; ez a tudósok javaslata.

Fernando Tatis egy hazafutás megütése után 2023. május 27-én. Forrás: Getty Images/2023 Matt Thomas/San Diego Padres/Matt Thomas/San Diego Padres

A zsugorodó békák magasabb hangon kuruttyolnak

A világ melegedésével Puerto Ricoban a hím cqui békák (Eleutherodactylus coqui) magasabb hangon kuruttyolnak. Egy május 8-án a Meeting of the Acoustical Society of America 18-ik ülésén prezentált tanulmányban a kutatók megmutatták, hogy az emelkedő hőmérséklet hogyan zsugorítja ezeket a kétéltűeket és emeli kuruttyolásuk hangmagasságát. A hím coqui békák azért kuruttyolnak, hogy kijelöljék territóriumukat és elriasszák a riválisokat. A tudósok azt találták, hogy azok a békák, akik egy hegy lábához - ahol melegebb van - közelebb élnek magasabb hangon kuruttyolnak, mint a magasabban- ahol hidegebb van - élő nagyobb békák. Amikor a kutatók visszatértek ugyanazokra a lejtőkre két évtizeddel később - amikor a globális hőmérséklet emelkedett - azt találták, hogy a békák magasabb hangon kuruttyoltak, függetlenül attól, hogy hol voltak a hegyen.

Úgy tűnik a croquí békák összemennek és magasabb hangon kuruttyolnak a klímaváltozás miatt. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

A repülőgép turbulencia egyre rosszabb lesz

A klímaváltozás göröngyösebbé teszi a repülőgép utakat, mivel a légáramlatok változnak. Egy június 8-án a Geophysical Research Letters magazinban publikált tanulmányban a tudóok összehasonlították az 1979 és 2020 közötti klíma adatokat az Atlanti-óceán északi részének légi turbulencia adataival. Azt találták, hogy a súlyos turbulencia 55%-kal megugrott: 1979-ben 17.7 óra volt 2020-ban 27.4 óra. A súlyos turbulenciát a különböző sebességgel haladó összeütköző légáramlatok okozzák. A mérsékelt szintű turbulencia 37%-kal növekedett ugyanebben az időszak. Valószínűleg az éghajlatváltozás áll a növekedés hátterében, mert a forróbb levegő miatt a szélsebességek és a szélirányok erősebben változnak.

A repülőgép turbulenciák várhatóan rosszabbodnak a klímaváltozással. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Kevesebb alvás

2010-re az emberek már elvesztettek évente kb. 44 óra alvásidőt a globális melegedés miatti forró éjszakák miatt. A kutatók számítása szerint ez 2100-ra 58 órára emelkedhet nagy szén kibocsátás forgatókönyv esetén. Egy 2020 májusában a One Earth magazinban publikált tanulmányban a tudósok 68 ország 48.000 alvást nyomon követő karkötőt használó emberektől gyűjtött alvási adatokat összehasonlították és azt találták, hogy az emberek később alszanak el és korábban kelnek forróbb éjszakákon.

A klímaváltozás már hatással van az alvásunkra. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Kutyaharapások száma emelkedik

Ismert, hogy az emberek több erőszakos bűncselekményt követnek el amikor a hőség emelkedik. Most egy június 15-én a Scientific Reports magazinban publikált tanulmány azt mutatja, hogy a kutyafélék agressziója szintén emelkedik a hőmérséklettel: több kutyaharapást dokumentáltak a forróbb napokon. A csapat nyolc amerikai városból (Dallas, Houston, Baltimore, Baton Rouge, Chicago, Louisville, Los Angeles és New York Város) származó 69.525 kutyaharapás adatait elemezte és azt találta, hogy a kutyaharapások száma 11%-kal növekedett azokon a napokon, amikor magas volt az ultraviola sugárzás és 4%-kal növekedett amiko magas volt a hőmérséklet.

A kutyaharapások fokozódnak, amikor az időjárás forró. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Több villámlás és bozóttűz

A globális felmelegedés meg fogja változtatni a villámlási mintázatokat az egész világon - és ez több bozóttüzet eredényezhet. Egy február 10-én a Nature Communications magazinban publikált tanulmányban a kutatók vizsgálták a "hosszan tartó jelenlegi villámlást", ez a villámlás egy olyan fajtája, amiről ismert, hogy a fő oka a villámlás indukálta bozóttüzeknek. Úgy számítják, hogy ezek a villámcsapások 10%-kal gyakoribbak lesznek minden 1 Celsius-fokos emelkedéssel. A klímaváltozási forgatókönyv esetén ez 40%-kal több ilyen fajta villámcsapást jelent az évszázad végére.

A klímaváltozás miatt fokozódhatnak a villámcsapások. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Kevesebb baba

A melegebb napok összefüggésben állnak a születési ráták csökkenésével. Eg 2018-ban a Demography magazinban őublikált tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a 26.7 Celsius-fok átlaghőmérséklet feletti napok összefüggnek a kb. 9 hónappal későbbi (9 hónap egy terhesség átlagos időtartama) születési ráták 0.4%-os csökkenésével összehasonlítva azokkal a napokkal amikor az átlaghőmérséklet 21.1 Celsius-fok volt. A tudósok úgy vélik, hogy inkább az van, hogy a magas hőmérsékletek csökkentik a termékenységet és nem pedig a nemi vágy csökkenése az ok - néhány tanulmány azt találta, hogy a forró körülmények korlátozzák a spermiumok mozgását.

Változik a gyíkok neme

Az emelkedő hőmérséketek miatt Ausztráliűban a belföldi szakállas agámák (Pogona vitticeps) változtatja a nemüket. Pl. vannak hüllők, melyek nemére hatással az hogy a tojásukat milyen hőmérséklet éri fejlődésük során: magasabb hőmérséklet több nőstényt eredményez. Egy 2015-ben végzett, a Nature magazinban publikált tanulányban a tudósok azt írják, hogy 131 a természetből befogott hüllő, akiknek a természetben hím kromoszómájuk volt, az inkubátorban nőstény anatómiát fejlesztettek, megfordították nemüket és tojást raktak.

A belföldi szakállas agámák változtatják nemüket a hőmérséklet emelkedésével. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Súlyosbodó allergiák

Az emelkedő hőmérsékletek korábbi és hosszabb tavaszt idéznek elő, ami több pollen hajt a levegőbe ezért az allergiás embereknek, például a szénanáthás embereknek kissé megnehezíti az életét. Egy 2120-ben a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikált tanulmányban a tudósok azt találták, hogy a tüsszögős időszak hosszabbodik Észak-Amerikában: 1990 és 2018 között 20 nappal nőtt. Ugyanebben az időszakban a pollen szintek 21%-kal nőttek. A változásoknak valószínűleg a globális felmelegedés az oka és már súlyosbítja az allergiákat.

Egy tanulmány azt mutatja, hogy a tüsszögős időszak hosszabbodik Észak-Amerikában. Forrás: Getty Images/iStockphoto/Steve_Hardiman/Steve_Hardiman

Homályos Föld

Egy 2021-ben a Geophísical Research Letters magazinban publikált tanulmányban a tudósok elemezték a Földről a Holdra visszaverődő napfény mennyiségét 1998 és 2017 között és azt találták, hogy a Föld homályosodik. A melegebb tengerek csökkentik az alacsonyabban fekvő reflektív felhők mennyiségét a Csendes-óceán keleti része felett, ezért kevesebb napfény pattan le a Földről. Mivel ez tünn fény energiát ejt csapdába a Földön, tovább növelheti a globális felmelegedést.

A klímaváltozás miatt a Föld homályosodik. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Kitörő vulkánok

A Földön lévő sok vulánt jég borít, de ahogy egyre több jég olvad el a globális melegedés miatt, a felszabaduló víz keveredhet az alul lévő forró kőzettel és magmával és gyakoribb heves kitörésekhez okoz. Az olvadó jég csökkenti a magmán lévő nyomást és így több buborék tud képződni benne. Ez a bugyborékoló magma több nyomást gyakorol felette lévő földkéregre, míg az olvadt folyadék keresztülrobban a kéreg repedésein. Ezt alátámasztotta egy 2017-ben a Geology magazinban publikált tanulmány, amelyben a kutatók azt találták, hogy körülbelül 4.500 é 5.500 közti időszakban a vulkánkitörések száma szignifikánsan csökkent Izlandon, amikor az éghajlat hűlt, a melegebb időszakokhoz képest.

A jég olvadásával valószínűbb, hogy a vulkánok kitörnek. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Kevesebb kávé

Egy január 26-án a PLOS One magazinban publikált tanulán azt sugallja, hogy a klímaváltozás megfelezheti a kávétermesztő földek mennyiségét 2050-re. Három különböző éghajlati forgatókönyvet modelleztek. Az egyik 1.5, a másik 2.4, a harmadik 4 Celsius-fokra limitálta a melegedést. Azt találták, hogy a kávétermesztéshez nagyon megfelelő régiók - mint pl. Brazília ,Vietnám, Indomézia és Kolumbia területei - száma 50%-kal csökken.

Kávéültetvény Brazíliában. https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Zsugorodó kecskék

A Föld melegedésével egyre kisebbek a kecskék az olasz Alpokban. Egy 2014-ben a Frontiers in Zoology magazinban publikált tanulmányban a kutatók elemezték a hegyekben élő fiatal alpesi zerge (Rupicapra rupicapra) testtömegét, 1979 és 2010 között és azt találták, hogy körülbelül 25%-kal zsugorodtak. A tanulmány időszaka alatt a régió 3-4 Celsius-fokkal melegedett. A tudósok azt mondták, hogy úgy tűnik azért csökken a zergék mérete, mert több időt töltenek pihenéssel és kevesebbet táplálkozással a meleg időszakok alatt.

A globális hőmérséklet emelkedésével az alpesi zergék zsugorodnak Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Romló múmiák

Miután jól konzervált állapotban maradtak több mint 7.0000 éven át az Atacama-sivatagban, a legrégebbi múmiák néhánya elkezdett degradálódni miközben egy múzeumban tartották őket. Ezeket a múmiákat a Chinchirro kultúra vadászó-gyűjtőgetői preparálták. A klímaváltozás köberni emelkedő páratartalom ösztönzi a bacik szaporodását, amik megemésztik a múmiákat, ezért van amelyik elfolyósodik. Erről számol be a Harvard John A. Paulson School Mérnöki és Alkalmazott Tudományok Iskolája. A tudósok laboratóriumban tesztelték a múmia mintákat és meghatározták azokat a páraszinteket a múzeumban, amik a legjobban prezerválják a történelmi objektumokat.

Egy Chinchorro múmia egy chilei múzeumban. Forrás: https://www.livescience.com/planet-earth/climate-change/unexpected-effects-of-climate-change

Gyorsabban nőnek a fák

Az atmoszférában lévő szén-dioxid növekedése gyorsabb növekedésre sarkallja a fákat Közép-Európában. Egy Nature Communications magazinban 2014-ben publkált tanulmányban a tudósok azt találták, hogy a norvég fenyő (Picea abies) és az európai bükk (Fagus sylvatica) fák több mint kétszer olyan gyorsan növekedtek 2010-ben mint 1960-ban az emelkedő szén-dioxid szint közepette. A szén-dioxid a fotoszintézis kulcsfontosságú összetevője. A fotoszintézis folyamatában a növények a fényenergiával cukrot és oxigént, aztán a respiráció folyamatában a cukrot az oxigénnel kombinálja és energiát szabadít fel a növekedéshez.