Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Amikor a klímaváltozás elleni cselekvés és az energiaellátás biztonságának növelése kerül szóba, többnyire a tiszta, karbonszegény energia biztosításának fokozása és az infrastruktúra ezt elősegítő fejlesztése vetődik fel elsőként a lehetőségek között. Pedig az energiapocsékolás csökkentésével, illetve a felhasználás hatékonyságának növelésével minden más módszernél nagyobb lépés tehető a fenti célok felé, ráadásul így a fogyasztók számára elsődleges szempontot jelentő energiaköltségek is érdemben mérsékelhetők.
Az elmúlt időszakban ugyan takarékosabbá vált a világ energiafelhasználása, jelentős részben az energiaválságra adott reakció eredményeként, de miközben a klímacélok teljesítése gyorsabb előrehaladást tesz szükségessé, az energiaintenzitás, vagyis az egységnyi GDP megtermeléséhez felhasznált energiamennyiség csökkenésének folyamata lassulni látszik 2023-ban – hívja fel a figyelmet jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Az energiaintenzitás javulásának éves üteme a 2022-es 2%-ról 2023-ban várhatóan 1,3%-ra mérséklődik, miközben a globális elsődleges energiaigény növekedésének üteme a tavalyi 1,3%-ról 1,7%-ra emelkedik a szervezet becslése szerint. Ezzel szemben a klímacélok eléréséhez a 2020-as évtizedben évente 4,1%-kal lenne szükséges javítani a globális energiaintenzitást, de a vonatkozó politikai vállalások és ígéretek maradéktalan beváltása is csak 3% körüli éves javulást eredményezne az IEA modelljei alapján.
Bizonyos országokban és régiókban ugyanakkor az erőteljes szakpolitikai intézkedések, a megnövekedett befektetések és a fogyasztói magatartás változásai a globális átlagot jóval meghaladó javuláshoz vezettek az energiaválság kezdete óta. Ezeknek köszönhetően egyebek mellett az Európai Unióban, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Dél-Koreában és Törökországban idén az energiaintenzitás 4–14%-os csökkenése látható. Az EU-ban a tavalyi 8%-ot követően 2023-ban 5%-kal csökkenhet az energiaintenzitás, míg az Egyesült Államokban idén mintegy 4%-kal javulhat a mutató.
A 2021-ben kezdődött energiaválság, majd az orosz–ukrán háború kitörése 2022 elején egyértelműen gyorsította a folyamatot, így az energiahatékonyság javítását célzó szakpolitikai lépések világszerte a kormányzati intézkedések központi elemeivé váltak.
2020 óta az energiahatékonysági beruházások éves száma 45%-kal emelkedett, különösen az elektromos járművek és a hőszivattyúk területén.
Az elektrifikáció, vagyis a villamos energiára történő átállás ugyanis a tiszta megújuló források szerepének növelésén túl a hatékonyság fokozását is maga után vonja: az elektromos autók vagy a hőszivattyúk végső energiafelhasználása jóval alacsonyabb a hagyományos meghajtású járművekénél és a gázkazánokénál.
Ma pedig már a világszerte eladott autók közül csaknem minden ötödik elektromos meghajtású, és a hőszivattyú-eladások növekedése számos piacon meghaladja a gázkazánokét.
(A villanyautók terjedésének hatása az is, hogy a világ benzinkereslete várhatóan 2023-ban tetőzik 27 millió hordó/nap szintén, míg a globális dízelkereslet 2025-ben érheti el a csúcsát napi 45 millió hordós értékkel.)
Az energiafelhasználás növekedését az is korlátozza, hogy a globális felmelegedés hatására a fűtési igény világszerte érzékelhetően csökken.
A 2022-ben Európában a kereskedelmi gázigényben bekövetkezett 15%-os csökkenés mintegy 40%-a a viszonylag enyhe téli időjárásnak tulajdonítható, a fennmaradó több mint 50%-os részt azonban különböző takarékossági intézkedések, illetve az energiahatékonyság javulása szállította.
A globális felmelegedés, illetve a rekord átlaghőmérsékleteket hozó 2023-as év ugyanakkor fokozta a hűtési igényt és az ehhez fűződő áramigényt, az ebből eredő többlet szén-dioxid-kibocsátást is figyelembe véve egyfajta ördögi körbe kerüléssel fenyegetve a világot – fogalmaz az energiaügynökség.
A 2023 májusától szeptemberéig tartó időszakban a világ legnépesebb országaiban a villamosenergia-rendszer terhelése rekord szintekre emelkedett a légkondicionálók intenzív használata következtében. Ezek a legforróbb napokon bizonyos régiókban az ingatlanok villamosenergia-csúcsigényének akár több mint 70%-át generálták.
Az energiahatékonyság globális javulási trendjének lassulását azonban nagyrészt az magyarázza, hogy Kína 2023-ra várt 5% körüli gazdasági növekedése az ország energiaigényének hasonló nagyságú emelkedésével jár együtt, vagyis a prognózisok alapján idén nem mérséklődik az ázsiai ország nemzetközi összevetésben kiemelkedően nagy energiaintenzitása. Egységnyi GDP előállításához Kína 40%-kal használ több energiát, mint az Egyesült Államok, és ehhez csaknem kétszer annyi energiára van szüksége, mint az Európai Uniónak.
Az is belejátszhat a trend lassulásába, hogy az új kormányzati politikák, szabályozások és energiatakarékossági programok, valamint a hatékonyabb technológiák kibővítését célzó, soha nem látott mértékű beruházások hatása nem mindig azonnali, a hatékonyság növelését és az energiaintenzitás csökkentését célzó intézkedések eredményei nem ritkán csak évek múltán jelentkeznek. Pedig a legtöbb szektorban a kormányok gyors előrelépést tudnak tenni az energiahatékonysági cél felé, ha a legjobb elérhető gyakorlatokra építenek, és felgyorsítják a már létező technológiák telepítését – emeli ki a jelentés.
A globális energiahatékonyság alakulására nagy hatást gyakorolnak a nemzetközi erőfeszítések is, így az ENSZ november 30-a és december 12-e között Dubajban megrendezésre kerülő idei éves klímacsúcsán (COP28) születő vállalások és megállapodások megvalósítása is.
Az IEA szerint a globális energiaintenzitás évi 4%-os csökkentési ütemének elérése ugyan jelentős, de egyáltalán nem teljesíthetetlen kihívás. Az elmúlt 10 évben a Föld országainak 90%-a legalább 1 évben elérte ezt a rátát, 50%-uk pedig legalább 3 alkalommal. Igaz, a gazdaságilag leginkább meghatározó G20-országok közül mindössze az Egyesült Királyság, Franciaország, Indonézia és Kína volt képes 5 éven át tartani ezt a tempót az elmúlt évtizedben.
Ha a 4%-os ütemet globálisan is sikerülne tartósan produkálni, ez óriási pozitív hatásokkal járna.
Pusztán a globális energiaintenzitás éves ütemének 2%-ról 4%-ra történő emelése ebben az évtizedben mintegy 7 milliárd tonnával (a jelenlegi érték 20%-ával) mérsékelné a világ szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Ezzel lényegében a klímacélok eléréséhez 2030-ig szükségesnek tartott emissziócsökkentés felét teljesíthetné az emberiség.
Az energiahatékonyság javulása ráadásul az energiaköltségek jelentős csökkenését is maga után vonná (a fejlett gazdaságokban a maihoz képest mintegy 30%-kal mérsékelve az energiaszámlát 2030-ig), és nem mellékesen világszerte 4,5 millióval több új munkahelyet eredményezne az ipari és a szolgáltatási szektorban.
Mindezek az előnyök rávilágítanak arra, hogy nem az energiahatékonysági intézkedések szüneteltetésének, hanem épp ellenkezőleg, a hatékonyság javításában rejlő lehetőségek fokozott kiaknázásának van itt az ideje, ami megoldást kínál az egymással több szálon összefüggő energia-, klíma- és megélhetési krízisek kezelésére – hangsúlyozza jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség.
(Forrás: Greendex: https://greendex.hu/)
