Ezeket a korcsoportokat veszélyeztetik legjobban a légköri jelenségek

Változatlanul a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat

A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.

Az éghajlatváltozásnak egyre nagyobb szerepe van az egészségügyi problémákban Forrás: https://ttk.elte.hu/content/a-fold-napja.t.2036

A Semmelweis Egyetem szakemberei összesen 7230, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között akut szív és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ,

hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában,

illetve hogy mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben.

A Semmelweis Egyetem élvonalbeli kutatómunkát végez a kardiometeorológiai problémák területén (a kép illusztráció) Fotó: Bielik István - Origo

A kutatók egy speciális matematikai módszer segítségével vetették össze az akut szív-és érrendszeri betegséggel kórházba kerültek számát, a betegek életkorát, nemét, és egyéb szív-és érrendszeri problémákra hajlamosító rizikótényezőit (például magas vérnyomás, cukorbetegség, korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések), illetve a vizsgált ötéves periódus meteorológiai és légszennyezettségi adatait napi lebontásban.

A cukorbetegek jelentik a leginkább veszélyeztetett korcsoportot

Az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán és a nemrég Londonban is bemutatott eredmények szerint a diabéteszes betegek lehetnek a legérzékenyebbek a légköri változásokra. A hőmérsékletingadozás és az emelkedett ózonkoncentráció együttesen szignifikáns összefüggést mutatott a cukorbetegek szív- és érrendszeri problémáinak esetszám emelkedésével a klinikán. A kutatók hasonló kölcsönhatást mutattak ki a férfiaknál előforduló szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedésében is.

A ckorbetegek a leginkább veszélyeztetett csoport az egyetemi kutatás szerint Forrás: https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/cukorbetegseg/73

Emellett azt is megfigyelték, hogy az 55 évesnél idősebbek jobban kitettek a hőmérsékletingadozás következtében előforduló kardiovaszkuláris betegségeknek, mint a fiatalabbak. "A Lancet Egészség és Éghajlatváltozás Bizottsága

a klímaváltozást a 21. század legnagyobb egészségügyi kihívásának nevezte.

Az ezáltal kialakuló kedvezőtlen légköri helyzetek az előrejelzések szerint leginkább az akut szív- és érrendszeri megbetegedések számát növelhetik, ezért a megelőzés, illetve ellátás szempontjából rendkívül fontos a befolyásoló időjárási tényezők és veszélyeztetett betegcsoportok minél pontosabb beazonosítása" - idézik a közleményben Boussoussou Norat,a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatóját, a kardiometeorológia megalkotóját.

Többek között az egyre gyakoribb hőhullámok is súlyos egészségügyi problémákat okoznak Forrás: Hans Lucas via AFP/Nicholas Orchard / Hans Lucas/Nicholas Orchard

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az extrém időjárási körülmények, a hőhullámok, a viharok, a légköri frontok, az áradások, és jelenleg 3,6 milliárd ember van közvetlenül kitéve a globális felmelegedés következményeinek. A WHO előrejelzése alapján 2030 és 2050 között évente 250 ezerrel emelkedhet az éghajlatváltozásból adódó halálozások (például szív-és érrendszeri megbetegedések, alultápláltság, fertőző betegségek) száma világszerte.

Az éghajlatváltozás ma már komoly egészségügyi rizikófaktornak számít Forrás: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

A Semmelweis Egyetem kutatója szerint minden olyan szív- és érrendszeri változással járó állapotot, mely egyértelműen kapcsolatba hozható az atmoszferikus paraméterek változásával, kardiometeorológia-szindrómaként határozhatunk meg.

Új és fontos tudományággá vált a kardiometeorológia

A kardiometeorológia mint új tudományterület azt vizsgálja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek számát hogyan emelik a légköri paraméterek és a klímaváltozás. Mindemellett olyan prevenciós stratégiák kidolgozásával is foglalkozik, melyek megelőzhetik a szív - és érrendszeri rizikófaktorokat jelentő környezeti tényezők negatív hatásait. Különlegessége, hogy míg a korábbi tanulmányok többsége csupán egy-egy időjárási és légszennyezési tényező különálló szerepét vette górcső alá, addig a Semmelweis kutatói a különböző faktorok együttes egészségügyi hatásaira fókuszálnak - olvasható a közleményben.

Változatlanul a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási statisztikákat Forrás: Origo

"Célunk egy olyan komplex egészségügyi riasztási rendszer kiépítése is, melyben a várható időjárás alapján a legkiszolgáltatottabb betegcsoportok és a kórházak ellátórendszere is fel tud készülni egy esetleges egészségügyi veszélyhelyzetre, a szív- és érrendszeri betegek megnövekedett számára" - emelte ki Boussoussou Nora, aki hozzátette azt is, hogy koncepciójukban a megelőzésnek is fontos szerepe lehet, ha előre tudják majd jelezni, hogy mikor mely pácienseknek kell jobban odafigyelni.

A Semmelweis Egyetem elméleti tömbje Fotó: Csudai Sándor - Origo

A közlemény szerint a kardiometeorológia tudományterülethez kapcsolódó klinikai kutatások az egyetemen működő Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium projekt keretében zajlanak, és a Semmelweis kutatói következő publikációjukban az időjárási faktorok más betegségekre gyakorolt hatását is elemzik.