Sugárzó üdítőt ivott, így akart meggyógyulni egy milliárdos, szétmállott a koponyája

holttest, hulla, halott, halál
Vágólapra másolva!
Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a 20. század legelején teljesen hétköznapinak számított a radioaktív termékek fogyasztása, sokszor orvosságként vagy energiaitalként alkalmazták a káros készítményeket. Ennek a tudatlanságnak esett áldozatul a népszerű golfozó és acélmágnás, Eben Byers is.
Vágólapra másolva!

1896-ban egy francia fizikus, Henri Becquerel megfigyelte, hogy a sugárzás az urán egyik tulajdonsága. Ezt követően hasonló derült ki három másik elemről, a tóriumról, a polóniumról és a rádiumról is. A radioaktivitást, mint fogalmat legelőször Marie Curie használta. Ebben a korban az emberiség még nem ismerte a radioaktív sugárzás káros hatásait, ezért ezeket a veszélyes anyagokat „minőségjavítás" céljából olyan hétköznapinak számító termékekben is használni kezdték, mint a fogkrémek és a cigaretták.

Egy ilyen terméket fogyasztott az Amerika-szerte ismert iparmágnás és sportoló, Eben Byers is. A nők körében népszerű férfi az 1906-os amatőr amerikai golfbajnokságon is győzelmet aratott. Byers ígéretes pályafutását egy 1927-es baleset törte derékba; egy vonatról leesve karja súlyosan megsérült, ami nemcsak sportolói teljesítményét, de szexuális életét is jelentősen rontotta.

A fiatal Eben Byers portréja Forrás: Wikimedia Commons

Fájdalomcsillapítóként és energiaitalként is forgalmazták a halálos gyógyszert

A férfi panaszára a kezelőorvos egy fájdalomcsillapítóként és energiaitalként reklámozott Radithor nevű készítményt írt fel. A szert egy bizonyos William J.A. Bailey találta fel, és vélhetően fizetett a szakembereknek azért, hogy az ő termékét ajánlják a betegeknek.

A Radithor tulajdonképpen vízben higított rádium volt.

Kezdetben úgy tűnt, a készítmény használ, Byers fájdalmai megszűntek, ezért a férfi az üzleti partnereinek, barátnőinek, sőt, még a versenylovainak is adott a halálos koktélból. A férfi rövid élete során 1400 üvegcsényi Radithort fogyasztott.

Ebben az időszakban a radioaktív anyagok káros hatása még nem volt ismert. Sőt, előfordult, hogy azért büntették a gyártókat, mert az ígértnél kevesebb sugárzó anyagot tettek termékeikbe. Idővel aztán kiderült, hogy amit csinálnak, azzal a fogyasztókat lassú, hatalmas kínokkal járó halálra ítélik.

A fájdalomcsillapítóként és energiaitalként is reklámozott Radithor Forrás: Sam LaRussa/Flickr, CC BY 2.0)

Borzalmas hatások

A Radithor lassan, de biztosan pusztította Byers szervezetét; drasztikusan lefogyott, állandó fejfájása lett, fogai elkezdtek kihullani, később csontjai már a szétporladás küszöbén voltak. 1931-ben már nyilvánvalóvá vált, hogy a radioaktív szerek nem tesznek jót az egészségnek, ezért a hatóságok felkérték Byerst, hogy tanúskodjon az ügyben. A férfi azonban ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy nem tudott részt venni a meghallgatáson, csupán ügyvédjén keresztül, egy kiadott közleményben tudott beszámolni a tapasztalatairól.

Életének vége felé Byers szinte minden fogát elvesztette, valamint teljes felső és alsó állkapcsának nagy részét el kellett távolítani. Csontjai szétestek, koponyáján lyukak keletkeztek.

Halála előtt néhány héttel tudta meg, hogy végstádiumban van, már nem lehet rajta segíteni. 51 éves volt, amikor meghalt. Testét ólomkoporsóban temették el.

Byers esete rávilágított a radioaktív anyagokat tartalmazó termékek veszélyeire, és hamarosan az összes ilyen készítmény eltűnt a boltok és patikák polcairól. A sors iróniája, hogy a Radithor feltalálója is rákban halt meg 1949-ben. Földi maradványai még 20 évvel később is melegek voltak a sugárzástól.