Az amazóniai esőerdő smaragdzöld csodája most egy félelmetes és gigantikus felfedezést hozott: egy nyolc méter hosszú, kétszáz kilogrammos északi zöld anakondát, amelyet eddig nem ismert a tudomány. Ez a szörnyeteg a valaha felfedezett legnagyobb kígyó.
Nemcsak nagyobb, hanem genetikailag is nagyon különbözik déli rokonától, ami kérdéseket vet fel a biológiai sokféleséggel és az Amazonas törékeny ökoszisztémájával kapcsolatban.
A csúszómászó óriásra Freek Vonk holland biológus, az Amszterdami Egyetem professzora bukkant egy dokumentumfilm forgatása során. A hatalmas anakonda a sekély vizekben lesett a zsákmányra, amikor Vonk és a kamerás stáb az ecuadori Amazonas meg nem határozott vizében találkozott vele búvárkodás közben. A férfi később az Instagramon osztott meg egy videó részletet a nem mindennapi találkozásról.
Ezeknek a csodálatos teremtményeknek a mérete hihetetlen: az egyik nőstény anakonda, amellyel találkoztunk, elképesztő 6,3 méter hosszú volt
– mondta Bryan Fry, a Queenslandi Egyetem kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – A waorani emberek anekdotikus beszámolói szerint a környéken más anakondák is élnek, amelyek több mint 7,5 méter hosszúak és ötszáz kilogramm körüli súlyúak.
A szakemberek szerint képzeljünk el egy kígyót, amely hosszabb, mint egy iskolabusz, és annyit nyom, mint egy zongora. Ez az a méretarány, amiről beszélünk.
A genetikai elemzés kimutatta, hogy ez nem csupán egy nagy zöld anakonda: egy teljesen új faj, amely eléggé különbözik ahhoz, hogy saját elnevezést kapjon: Eunectes akayima, ami a helyi őslakosok nyelvén „nagy kígyót” jelent.
Genetikailag a különbségek igazán jelentősek; gondoljunk csak az emberre és a csimpánzra: csak kettő százalékban különbözünk egymástól. De ezek az anakondák? A különbség 5,5 százalék!
– magyarázta Fry.
Ez az újonnan felfedezett faj, az északi zöld anakonda, elképesztő 10 millió évvel ezelőtt vált el déli rokonától, a zöld anakondától. A MDPI Diversity tudományos szaklapban publikált tanulmány vezető szerzője, Jesus Rivas már több mint 15 éve gyanította a faj sokszínűségét. Ahogy fogalmazott,
jelentős genetikai különbséget vettek észre a venezuelai mintákban a peruiakhoz képest, ami elindította az egész kontinensre kiterjedő együttműködést, hogy összerakják a képzeletbeli kirakós játék darabjait.
Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, az anakondák túlnyomórészt vízi állatok, amelyek változatos zsákmányokat ejtenek el: vízidisznókat, kajmánokat és néha szarvasokat is. Ezek az óriások csonttörő szorítással győzik le áldozatukat, mielőtt egészben lenyelnék őket.
Az új felfedezés azonban komor felhanggal is jár: ez a hatalmas ökoszisztéma (amely a világ édesvizének 20 százalékát rejti és 16 ezer ismert fafajjal büszkélkedhet) komoly veszélybe került az erdőirtás, az olajfúrások és a fenntarthatatlan gyakorlatok miatt.
A klímaváltozás is megváltoztatja az Amazonas ökoszisztémáját, veszélyeztetve ezzel ezt az újonnan felfedezett csodát. A tudósok szerint ma már az ikonikus óriásoknak a túlélése a tét.