Saját királyságot akart Tengerész Henrik, akinek esélye sem volt trónra kerülni a hazájában

Panoráma Portóban

Fotó: Shutterstock/Copyright (c) 2018 Aliaksandr Antanovich/Shutterstock

Harmadik fiúnak születni egyetlen családban sem volt egyszerű feladat a középkorban. Még akkor sem, ha történetesen a királyi família tagja lett az újdonsült sarj. Az uralkodói hatalom birtoklása nélkül maradandót alkotni nehéz, de nem lehetetlen. Tengerész Henrik karakterét tekintve ez sikerült, hiszen Lisszabonban impozáns szobor őrzi alakját.

Amit biztosan tudunk Henrikről, hogy I. János portugál király harmadik fiaként született 1394. március 4-én Portóban. Már gyerekkorában érdeklődést mutatott a csillagászat iránt, és ez egész élete során meghatározó szenvedély maradt. Karrierjének első jelentős állomása a stratégiai fontosságú Ceuta elfoglalása volt. A Gibraltárt ellenőrző észak-afrikai kikötő megszerzése az egyik olyan expedíció, amelyen bizonyosan személyesen is részt vett. 

A herceg ugyanis, ellentétben ragadványnevével, nem töltött sok időt hajózással. 

Az utókor Henriket jelentős lelki és szellemi kvalitásokkal ruházta fel (Tengerész Henrik látomása Tommaso Minardi festményén), forrás: Múlt-kor

Az expedíciókat csupán tervezni szerette, a részvétel kockázatát és izgalmát meghagyta tengerészeire. Hasonló a helyzet az általa alapított akadémiával is. A közelmúltban végzett kutatások rámutattak, hogy nem ismerünk a Henrik által alapított iskola létezését bizonyító levéltári forrásokat. Az viszont tény, hogy 1420-ban a Templomos Lovagrend örökösének számító Krisztus Rend portugál nagymestere lett, amely jelentős anyagi forrást jelentett számára. A Nyugat-Afrika irányába indított felfedezőútjait részben ebből finanszírozta.

A történészek szerint Tengerész Henrik tevékenységei egy saját királyság létrehozásának irányába mutatnak. Ez a célkitűzés teljesen érthető volt a részéről, hiszen esélye sem volt a trónra kerülni. Az ambiciózus törekvésének termékei azok a kolóniák, amelyeket az általa szervezett expedíciók során alapítottak.

Valószínűleg a herceget ábrázoló táblakép részlete a 15. századból, forrás: Múlt-kor

Ebben a tekintetben mindenképp érdemes Madeirát kiemelni, hiszen az bizonyult a leghosszabb életűnek. Szintén a herceg által támogatott hajóút során fedezték fel a portugálok a Zöldfoki-szigeteket. Henrik megrögzötten el akarta foglalni a Kanári-szigeteket is, azonban ez a vállalkozása kudarcba fulladt, saját királyságot pedig nem sikerült alapítania.

Másik nagy bukása Tanger városának megtámadása volt. 

A Gibraltári-szorosnál elhelyezkedő kikötő megszerzése komoly gazdasági haszonnal járt volna a herceg számára. A hadjárat azonban olyan balul sült el, hogy a seregének távozása fejében saját testvérét kellet túszként otthagynia, aki nem is szabadult többé börtönéből. Henrik utólagos megítélésén az sem segít, hogy Portugália az általa szervezett expedíciók során kezdett el bekapcsolódni a rendkívül jövedelmező afrikai rabszolgakereskedelembe. Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért tiszteli az utókor?

A lisszaboni Felfedezések Emlékműve, jobb szélén Tengerész Henrikkel,  forrás: (Wikipédia / Alvesgaspar / CC BY-SA 4.0)

Tengerész Henrik alakját kétségkívül több legenda övezi, mint amekkora szerepe a valóságban lehetett. Mindazonáltal elvitathatatlan tény, hogy jó érzékkel rendelkezett a térképészet és a csillagászat terén, amelynek köszönhetően számos tengeri utat tudott megtervezni. Nem kizárt, hogy hatással volt egy új hajótípus, a karavella kifejlesztésére is. 

Kolumbusz Kristóf később három ilyen vitorlással tudta sikeresen elérni az Újvilág partjait. 

Elsődleges szerepe tehát a földrajzi felfedezések előmozdításában és finanszírozásában keresendő. Az expedíciók a herceg halálát követően vettek igazán nagy lendületet, melynek eredményeképp a kis ibériai királyság hajósai eljutottak egészen Indiáig. Tengerész Henrik alakja a portugál nemzettudat egyik fontos eleme, a világ több pontján fellelhető szobrai pedig a mai napig ösztönzik az utókort világunk megismerésére.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.