Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország
Svájc
21:002024. június 23.
Németország

Bálnák kommunikációja: fogunk valaha is beszélni velük?

Bálnák kommunikációja: milyen közel vagyunk az állatokkal való beszélgetéshez?
Bálnák kommunikációja: milyen közel vagyunk az állatokkal való beszélgetéshez?
Vágólapra másolva!
Tengeri és robotikai kutatók mesterséges intelligencia segítségével mintákat fedeztek fel az ámbráscet nyelvében, a „bálnanyelvben” (whalish). Így felmerül a kérdés: mit takar a bálnák kommunikációja és vajon mi, emberek is megtanulhatjuk majd egyszer?
Vágólapra másolva!

Bálnák kommunikációja: lesz lehetőség az állatokkal való beszélgetésre?

Az állatokkal való kommunikáció gondolata évezredek óta lenyűgözi az embereket. Az ehhez kapcsolódó történetek beszélő állatokról szólnak, mint például a fehér nyúlról az Alice Csodaországban című filmből (és könyvből), de ott vannak a beszélő bárányok, farkasok, szamarak és oroszlánok a mesékben. A kommunikáció azonban nem mindig szolgált jótékony célokat: a Teremtés könyvében egy beszélő kígyó az, amely arra csábítja Évát, hogy megegye a tiltott gyümölcsöt. Épp ezért izgalmas kérdés a bálnák kommunikációja, az állatok és emberek közötti információcsere. És így kapcsolódhat össze a robotika és a bálna nyelv. 

Bálnák kommunikációja: milyen közel vagyunk az állatokkal való beszélgetéshez?
Bálnák kommunikációja: milyen közel vagyunk az állatokkal való beszélgetéshez?
Fotó: Wild Wonders of Europe/Lundgren/Nature Picture Library/IMAGO

A való világban a tudósok egyre közelebb jutnak ahhoz, hogy megértsék a bálna kommunikációját, ha effektív nem is beszélnek velük.

 És az egyik faj, amelyet talán hamarosan megérthetünk, az a nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus). 

A tudósok éveken át rögzítették az állatok viselkedését és hangját (kvázi a beszédét), és megpróbálták meghatározni az ámbráscetek nyelvének szabályait, amit ők „bálnanyelvnek” neveznek. A Nature Communications tudományos szaklapban publikált, új kutatás során a szakemberek a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia (AI) egy formájának köszönhetően azonosították az általuk „ámbráscetek fonetikus ábécéjének” nevezett jelenséget, a bálnák kommunikációja részleteit. A mesterséges intelligencia és állatok kapcsolata felettébb izgalmas kutatási terület.

Azt találtuk, hogy a bálna hangadásának szerkezete jelentősen változik a kommunikáció kontextusától függően, ami egy sokkal bonyolultabb rendszert mutat, mint azt korábban gondoltuk

 – mondta Daniela Rus, az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) informatikusa a DW online portálnak, aki tengeri és robotikai kutató munkatársaival együtt vezette a Project CETI nevű nonprofit szervezet munkatársaival közösen az új kutatást, amely saját bevallása szerint az ámbráscetek kommunikációjának lefordítását tűzte ki célul. A bálnákkal való kommunikáció a bálna hangok elemzése révén válhat egyszerűbbé.

 

Lehetséges-e a bálnák nyelvét teljes mértékben megérteni?

A nagy ámbráscetek jellemzően körülbelül tíz egyedből álló társas nagycsaládban élnek. A víz alatt több száz méteres távolságokban is képesek kommunikálni egymással: a bálnák kommunikációja egy rendkívül összetett kattogó hangsorozaton alapul.

A tanulmányhoz a szakemberek egy kelet-karibi csoport bálnáiról gyűjtött adatokat használta fel, amelyek a Dominika partjainál élnek. Az ország 2023-ban bejelentette, hogy létrehozza a világ első nagy ámbráscet-rezervátumát:

  • 800 négyzetkilométernyi rezervátum;
  • ideális menedék;
  • menedéket nyújt az állatoknak;
  • a klímaváltozás elleni küzdelemben is szerepet játszhat.
Nagy ámbráscet borjával, Azori-szigetek
Nagy ámbráscet borjával, Azori-szigetek
Fotó: Fotó: Selmeczi Dániel

A bálnákat rögzítő eszközökkel látták el, amelyek nyomon követték mozgásukat és rögzítették a csettintéseiket, a nyelvüket, a beszédüket. 

Ennek során kiderült, hogy az ámbráscetek „kattogása” legalább 150 ismert, ismétlődő mintázatba, azaz kodába rendeződik. Ez utóbbiak a bálnák kommunikációs jelei – különböző frekvenciákban és időskálákban elrendezett kattanások sorozatai; kicsit olyanok, mint az emberi beszéd fonémái – például „æ”, „p”, „l” és „ə”.

Korábban az emberek egyszeri hanghatásokat elemeztek a bálnák kommunikációja kapcsán, de ebben a tanulmányban a kattintások hosszú sorozatait és a köztük lévő intervallumokat vizsgáltuk. A kattintásoknak van ritmusuk, tempójuk, a hangok különböző hosszúságúak. Ez azt jelenti, hogy több módja van az információátvitelre a nyelvükben. A bálnák valóban sok információt csomagolnak ezekbe a sorozatokba

 – magyarázta Roee Diamant, az izraeli Haifai Egyetem tengerkutatója, hozzátéve, hogy azt azonban még mindig nem tudják megmondani, hogy vajon a bálnák mit mondanak.

Az azonban egyre nagyobb bizonyosságot nyer, hogy az állatok elvileg sokkal több információt képesek kifejezni, tekintettel a hangok rögzített készletére, amelyeket produkálhatnak. A bálnák kommunikációja tehát igen összetett és diverzifikált. Bálnák és emberek kommunikációja talán még soha nem volt ennyire közel.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről