A SPECULOOS-3 b névre keresztelt újonnan felfedezett exobolygó egy kőzetbolygó, amely nagyjából 55 fényévre van a Földtől. A bolygó 17 óránként kerüli meg a központi csillagát, de kötött tengelyforgású,
ami azt jelenti, hogy míg egyik oldalán örök nappal, a másikon végtelen ideig tartó éjszaka uralkodik.
A távcsöves megfigyelések azt mutatják, hogy az exobolygó csillaga egy 7 milliárd éves, Jupiter-méretű vörös törpe, amelynek sugárzása a Vénuszon tapasztalthoz hasonló hőmérsékleti viszonyokat hoz létre a planétán. Az erős sugárzás miatt a bolygó légköre már régen megszűnhetett, így nem maradt más a felszínén, csak kőzetpusztaság. A csillagászok a felfedezésről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be.
Akár volt légköre, akár nem, ezen a bolygón az általunk ismert élet egészen biztosan nem alakulhatott ki, mert nem tud folyékony víz létrejönni a felszínen. Ez egy csupasz kőzetbolygó, akár a Merkúr”
- mondta a tanulmány vezető szerzője, Michaël Gillon, a belgiumi Liège-i Egyetem csillagásza a Live Science magazinnak.
Bár a SPECULOOS-3 b nem barátságos hely az élet számára, a csillagászok szerint elég közel van a Földhöz, így kémiai összetételét alaposabban meg tudjuk vizsgálni. Az eredményekből kiderülhet, hogy a bolygó mennyire volt geológiailag aktív a múltban, illetve tapasztalhatók-e továbbra is ilyen jellegű folyamatok az égitesten. A James Webb Űrteleszkóppal (JWST) tervezett megfigyelésekkel például megerősíthetik, hogy kitörtek-e valaha vulkánok a bolygón. Ez felfedné, hogyan alakulnak ki a SPECULOOS-3 b-hez hasonló kőzetbolygók a halvány, kisebb tömegű csillagok körül, és hogy alkalmasak lehetnek-e az élet fenntartására, annak ellenére, hogy nagyon közel vannak anyacsillagukhoz.
A kutatók azt is megnézték, akadnak-e más bolygók a SPECULOOS-3 b rendszerében, de a keresés egyelőre nem vezetett eredményre, magyarázta Gillon. Amennyiben vannak testvérbolygók a rendszerben, azok túl távolik és túl kicsik ahhoz, hogy a jelenlegi technológiával észlelhessük őket.