Budapesten robbantott a hírhedt szélsőbalos terrorszervezet

A Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szélsőbalodali terroristási hajtották végre az 1991-es Ferihegyi úti robbantást is

Fotó: MTI/H.Szabó Sándor

Az NSZK-ban alapított szélsőbaloldali szervezet antikapitalista és neomarxista nézeteket vallott, valamint elutasította az „imperializmust”. A kommunista keletnémet titkosszolgálat is támogatta törekvéseiket. Erőszakos módszereik miatt azonban egyre többen fordultak velük szembe, és a terrorszervezetté alakuló diákmozgalomtól a német társadalom lassan rettegni kezdett. Az 1968 és 1998 közötti működésük során 32 ember életét vették el.

Szolidaritás és bosszú: egyre véresebb akciókat hajtottak végre a balos terroristák

A Vörös Hadsereg Frakció kezdetben áruházakat gyújtott fel, közleményeket adott ki, majd az önmagukat gerillacsoportnak kikiáltó mozgalom 1970 nyarán rövid időre eltűnt. Ekkor Jordániába utaztak, ahol a Palesztinai Felszabadítási Szervezettől kaptak kiképzést. Szeptemberben visszatértek Berlinbe, ahol pénzintézetek kifosztásával töltötték fel forrásaikat. Ekkor állított fel a rendőrség egy külön osztagot a tagok utáni hajtóvadászatra.

A nyugat-németországi ramsteini amerikai légibázis a Vörös Hadsereg Frakció terroristái által elkövetett robbantás után
Fotó: Wikimedia Commons/U.S. Air Force

A korai időszakban több vezetőjüket is letartóztatták és elítélték. 

Erre válaszul az akcióik kezdtek eldurvulni. 

A következő években több bombamerényletet követtek el, egy részüket kommunista szervezetek iránti szolidaritásból, a többségüket viszont bosszúból. Robbantottak pokolgépeket rendőrségi épületeknél, bírók autóiban, vagy éppen baloldalellenes írásokat közreadó szerkesztőségekben, és katonai bázisokra is többször betörtek. Bár elsősorban az állami apparátus emberei álltak a célkeresztjükben, támadásaiknak gyakran voltak civil sérültjei is.

A keleti blokk és a terrorszervezet felbomlása

Az első generációs vezetőket több akció során sikerült elfogni 1972-ben, akik 1977 tavaszán életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Ezt követően a Vörös Hadsereg Frakció működésére már nem csak rablások és robbantások voltak jellemzőek. Előszeretettel likvidálták a politikai és gazdasági szektor kulcsfiguráit, a célpontjaikat védő testőröket és az ellenük vonuló rendőröket pedig habozás nélkül lelőtték. Többször raboltak el fontos személyeket, és bebörtönzött társaikra akarták kicserélni őket – sikertelenül. 

A ramsteini pokolgépes támadás helyszíne a merénylet után
Fotó: Wikimedia Commons/U.S. Air Force

Hasonló célokkal 1977 októberében eltérítettek egy személyszállító gépet is, ám a hatóságok rajtuk ütöttek Szomáliában, Mogadishu repülőterén. Emiatt a börtönben lévő vezetők nagy része öngyilkos lett. 

Az 1980-as években folytatódtak a robbantások és gyilkosságok, ám a szervezetnek egyre több sikertelen merénylete volt. 

A terroristák az 1991 karácsonya előtti napon Magyarországon is feltűntek, amikor a Ferihegyre vezető úton Izraelbe kivándorló orosz zsidók ellen intéztek támadást.

Ulrike Meinhoff, a RAF főideológusa
Fotó: Wikimedia Commons/Bettina Röhl

Ezt követően alig négy hónappal, 1992 áprilisában tűzszünetet jelentettek be, melynek fő oka a Szovjetunió, és ezáltal a keleti blokk felbomlása volt. A megszűnő keletnémet támogatás és a politikai helyzet változása miatt a Vörös Hadsereg Frakció nem tudta újra pozícionálni magát, így 1998. április 20-án egy nyolcoldalas közleményben bejelentették megszűnésüket. Tagjaik közül sokan börtönbüntetésüket töltik, de néhányukat máig keresi a rendőrség.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.