A magyar képviselőnő, akit „egyetlen férfiként" emlegettek a parlamentben

Slachta Margit, az első magyar parlamenti képviselőnő 50 éve halt meg

Ötven éve, 1974. január 6-án halt meg Slachta Margit, az első magyar parlamenti képviselőnő, „az egyetlen férfi a parlamentben".

Benyújtotta a női választójogra vonatkozó elképzeléseit

Zadjeli Slachta Margit 1884. szeptember 18-án született Kassán, lengyel származású felvidéki nemesi családban. Lengyelül nemességet (szlachta) jelentő családneve németes írásmóddal Schlachtaként is előfordul, ő maga álnévként később az emigrációban a Nemes nevet használta.

Tanítói, majd német-francia szakos tanári képesítésének megszerzése után az Orsolya-rend győri iskolájában, később a budapesti tanítónőképzőben tanított.

Slachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18. – Buffalo, USA, 1974. január 6.) magyar szerzetes, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő Forrás: Wikimedia Commons/Kamara Photography

Családja 1908-ban kivándorolt Amerikába, de ő nem tartott velük: belépett a Farkas Edit által alapított első magyar női szerzetes kongregációba, a Szociális Missziótársulatba és elvégzett egy berlini „munkásnőtitkári" tanfolyamot. 1915-ben szociális iskolát nyitott, ettől az évtől szerkesztette A Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot, amely 1918-ban már Magyar Nő címmel, A keresztény feminizmus lapja alcímmel jelent meg. Ugyanabban az évben tagja lett a Keresztényszocialista Néppártnak,

október végén saját mozgalmat alapított Keresztény Női Tábor néven, és benyújtotta – a missziótársulattal kidolgozott – a női választójogra vonatkozó elképzeléseit.

Díjai, elismerései

1969. február 18-án Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Jad Vasem kertjében.
1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én posztumusz a Magyar Köztársaság Bátorság Érdemjele kitüntető elismerésben részesítették.
2010. június 3-a óta Budapesten az Árpád híd és Margit híd közötti budai rakpart rész viseli nevét.
2021. április 29. óta szervezet is viseli nevét: Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet.
2021. december 7-én szülőhazájában ünnepélyes állami és egyházi újratemetésben részesült a Fiumei Úti Sírkertben.
2022 februárjában A legmodernebb magyar nő címmel kiállítást rendeztek tiszteletére a Terror Háza Múzeumban.

Az 1920-as nemzetgyűlési választásokon a győztes Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) színeiben szerzett mandátumot, ezzel ő lett az első magyar parlamenti képviselőnő. A törvényhozásban két év alatt elmondott 28 beszéde sokszor kavart vihart a férfiak között. Tevékenysége nem volt ellentmondásoktól mentes, hiszen az árdrágítók ellen hozott bottörvény mellett érvelt, sőt e büntetésnem nőkre való kiterjesztését is sürgette, mondván:
„nem létezhetik olyan gyenge ember, még egy haldokló sem, akinek a botbüntetés valamilyen alakban kiszolgáltatható ne volna".

Bár később elismerte tévedését, méltánytalanul ráragadt „a bottörvény anyja" bélyeg, amit 1947 után nagy előszeretettel emlegettek politikai ellenfelei.

Kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett

Mandátuma lejártakor, 1922-ben rendfőnöke, Farkas Edit megtiltotta, hogy induljon a választásokon, majd társulatából is kizárta.

Slachta 1923 májusában saját közösséget alapított, az öltözetük alapján szürke nővéreknek nevezett Szociális Testvérek Társaságának - kis megszakítással - 1963-ig főnöknője maradt.

Az 1930-as években a munkásnők megszervezésén fáradozott, 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937-ben Katolikus Női Szociális Képző elnevezéssel szociálismunkás-oktató intézetet nyitott. Fellépett az erősödő nemzetiszocializmus ellen, világnézeti kurzusokkal, a keresztény értékrend terjesztésével próbálta ellensúlyozni a hitleri propagandát.

Slachta Margit, az első magyar parlamenti képviselőnő 50 éve halt meg Forrás: Wikimedia Commons

A második világháború idején kiállt a jogaitól megfosztott zsidóság mellett,

a munkaszolgálatosok érdekében megfogalmazott petíciókkal bombázta a hatóságokat, tiltakozott az 1941-es körösmezei deportálás ellen is (a kitoloncoltak nagy része a kamenyec-podolszkiji mészárlás áldozata lett). 1943-ban a szlovákiai zsidók deportálásának megkezdésekor a Vatikánba utazott, hogy XII. Piusz pápát rábírja a cselekvésre. Magyarország 1944 márciusi német megszállása után több ezer embert bújtatott a rend házaiban, köztük Heltai Jenőt, Márkus Emíliát, Gyarmati Fannit (Radnóti feleségét) és Rusznyák Istvánt, az MTA későbbi elnökét.

Felszólalásait sértő közbekiabálások kísérték

1945-ben pártonkívüli jelöltként ismét nemzetgyűlési képviselőnek választották, a 409 fős parlament megalakulásakor másodmagával alkotta az ellenzéket. A királyság mint államforma megszüntetését csak népszavazás révén tartotta törvényesnek, ezért 1946. február 1-jén egyedül szavazott a köztársaság kikiáltása ellen. 1947-ben a kékcédulás választásokon a Keresztény Női Tábor programjával jutott be az Országgyűlésbe, ahol antikommunista nézeteivel ellehetetlenült.

A Szociális Testvérek és Slachta Margit emléktáblája Budapesten, a Thököly út 69. szám alatt Forrás: Wikimedia Commons

Felszólalásait sértő közbekiabálások kísérték, 1947-ben hatvan napra ki is zárták, akkoriban sokan mondták: sokak szerint „egyetlen férfi van a parlamentben, az is nő".

Utolsó felszólalását 1948. június 16-án az egyházi iskolák államosítása ellen mondta el. A törvény elfogadása után a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, de ő tiltakozásul ülve maradt, hivatkozva a Zsoltárok könyvére: „Elnyomóink dalt követeltek tőlünk, de mi azt tartottuk, száradjon el inkább a nyelvünk". Emiatt mentelmi eljárás indult ellene, és - mivel súlyosabb büntetésre nem volt mód - egy évre kizárták az Országgyűlésből.

Fokozatosan visszavonult a politikától

A rendíthetetlen Slachta még azután is kitartott, hogy 1948 végén a kommunisták letartóztatták, majd koncepciós perben életfogytiglani börtönre ítélték Mindszenty József bíborost, a magyar katolikus egyház fejét. A domonkos nővérek zárdájában rejtőzve adta be indulási kérelmét az 1949-es választásokon, és el is ment a május 15-i, már csak formális szavazásra.

A fenyegető letartóztatás elől június 22-én éjszaka húgával egy szénásszekéren Ausztriába menekült.

Az Egyesült Államokban telepedett le, az emigrációból Nemes Margit néven levelezett Magyarországra, a Szabad Európa Rádióban időnként Nemes Borbála néven hallatta szavát. Az idős, megfáradt asszony a politikától fokozatosan visszavonult, de próbált segíteni az 1956-os menekülteknek.

Slachta Margit sírköve 2009-ben a Lackawanna-i Szent Kereszt temetőben Forrás: Wikimedia Commons/András Keresztes

Slachta Margit 1974. január 6-án a Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el a New York állambeli Buffalóban.

A közeli Lackawannában temették el, földi maradványai 2021. december 7. óta a Fiumei úti sírkertben nyugszanak. A vészkorszak alatti zsidómentő tevékenysége miatt 1985-ben Izrael a Világ Igazainak sorába emelte, 1995-ben a Magyar Köztársaság Bátorságért érdemjelével tüntették ki. 2010-ben róla nevezték el a budai alsó rakpart Árpád híd és Margit híd közötti szakaszát és a 2021 óta működő Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet. 2022-ben Magyarországon elsőként a Terror Háza Múzeum rendezett kiállítást az emlékére A legmodernebb magyar nő címmel.

(MTVA Sajtóarchívum)