Fenyegetett listán a gepárd és a vadkutya is

Pénteken befejeződött az ENSZ Környezetvédelmi Programja vándorló, vadon élő fajok védelméről szóló egyezményének Rómában megtartott konferenciája. A tanácskozáson száz ország kormányának képviselői vettek részt, akik 21 új állatfajt vettek föl a kihalással fenyegetett élőlények listájára.

Az Egyezmény a Vadon élő Vándorló Állatfajok Védelméről (Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals, CMS) úgynevezett I. függeléke sorolja fel a közvetlen kipusztulással fenyegetett állatokat (ez a besorolás nagyjából megfelel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján súlyosan veszélyeztetett kategóriának).

A római konferencián bekerült a függelékbe Afrika egyik emblematikus állata, a gepárd (Acinonyx jubatus) - a faj egyedszáma 90 százalékkal csökkent a múlt században. Afrikában jelenleg nagyjából 10 000 felnőtt példány él, míg Ázsiában csupán 50 egyed maradt fenn az iráni Kavir-sivatag környékén.

Kipusztulás fenyegeti az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) állományát is: Nyugat-Afrikából és Közép-Afrika jelentős részéből már kiirtották. Megmaradt mintegy 8000 egyede állandó harcban áll a túlélésért az emberekkel és a fertőző betegségekkel.

A tengeri emlősök közül három új fajjal egészült ki az I. függelék. Nagy veszély fenyegeti az Délkelet-Ázsia part menti vizeit és öbleit lakó, rejtőzködő életmódú Irrawaddy-delfint (Orcaella brevirostris) élőhelyének elvesztése, illetve megzavarása, valamint a halászhálókba gabalyodás miatt. Az egyedülálló fekete-tengeri palackorrú delfint (Tursiops truncatus ponticus) a tilalom ellenére folyó vadászat sodorta a kihalás szélére. Fölkerült még a listára az atlanti púposdelfin (Sousa teuszi) is. Az IUCN Vörös Listája szerint a delfinfajok majdnem negyedét fenyegeti a kipusztulás.

Az öblökben, folyókban algát legelésző, nagytestű békés víziemlősök, a manátuszok ((Trichechus spp.) is bekerültek a kihalással fenyegetett állatok közé. Noha természetes ellenségeik, a krokodilok is tizedelik őket, legnagyobb ellenségük mégis az ember, aki sokat árt nekik élőhelyük elpusztításával és az orvvadászattal.

A tenger egyik leggyorsabban úszó hala, a makócápa (Isurus oxyrinchus) állománya is vészesen fogyatkozik. Az utóbbi években egyedszáma drámai mértékben, 96 százalékkal csökkent a Földközi-tengerben. Sorsát az pecsételi meg, hogy úszójából készül a legfinomabb cápauszonyleves.

A madarakat sem kerülik el a veszélyek. A hajdan oly gyakori egyiptomi keselyű (Neophrom percnopterus) lassan a legritkább madarak közé kerül. A keselyűk pusztulását elsősorban a növényvédő szerek okozzák. A dögevők elfogyasztják a mérgezett állatok tetemeit és maguk is megdöglenek. A ragadozó madarak, amilyenek a sólymok és a keselyűk, érzékeny jelzői az egészséges ökoszisztémáknak. Eltűnésük egyértelműen mutatja, az adott területek ökoszisztémájának felborulását.