Csillagontó galaxis a jubiláló űrtávcsőtől - a hét asztrofotója

A Hubble-űrtávcső tizenhat éves jubileuma alkalmából a NASA és az ESA "ünnepi montázsfelvételt" bocsátott ki a látványosan heves csillagkeletkezést produkáló M82 galaxisról.

Az M82 egy 12 millió fényévre lévő, heves csillagkeletkezést mutató spirális galaxis. Központi vidékén nagyságrendileg tízszer gyorsabban születnek az égitestek, mint a Tejútrendszerben. A jelenség oka a közeli M81-ben keresendő: a heves csillagkeletkezés ugyanis a két csillagváros közötti árapályerők révén indult meg.

Az eseményre mintegy 600 millió éve került sor, és mintegy 100 millió éven keresztül keletkezett temérdek új égitest. A rádiótartományban végzett megfigyelések alapján a két galaxist, valamint tucatnyi kisebb kísérőit kiterjedt hidrogénburok övezi, amelyek a galaxisok közötti kölcsönhatás, illetve az utána következő csillagkeletkezés miatt alakulhattak ki.

A csillagkeletkezés intenzitását a gravitációs kölcsönhatás után tovább növelhette az eredetileg kirepült anyag visszahullása, valamint az elsőként keletkezett halmazok csillagszelei, amelyek összenyomták a közelükben lévő anyagot. A galaxis belső vidékén létrejött nagy tömegű és sűrű ún. szuper-csillaghalmazokból a Hubble-űrteleszkóp több mint százat azonosított. Az ilyen 10-30 fényév átmérőjű halmazokban százezer-egymillió csillag tömörül.

A halmazokban bekövetkező szupernóva-robbanások révén néhány száz km/másodperc sebességű gázkiáramlás tart kifelé, amely több tízezer fényévre a galaxis fősíkja fölé és alá emelkedő felhőt hoz létre az integalaktikus térben. Ezt az anyagáramlást a kitt peak-i WYNN- és a Föld körül keringő Spitzer-teleszkópokkal sikerült megörökíteni.

A képet a vizuális és az infravörös tartományban készített hat fotóból állítottak össze. Az optikai megfigyelések 2006 márciusában készültek a HST ACS kamerájával. Az optikai képre (a galaxist ábrázoló "háttérre") a Spitzer-űrteleszkóp felvételét vetítették rá, amelyen a csillagváros magjából kifelé tartó gázáramlás figyelhető meg, sötét vöröses szálak formájában. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, Hubble Heritage Team, STScI-AURA)

Az eddigi 16 év során a HST közel 750 ezer felvételt készített mintegy 24 ezer objektumról. Eközben 93 500-szor kerülte meg bolygónkat, az így megtett 4 milliárd kilométerrel akár a Szaturnuszig is eljuthatott volna. A HST-vel körülbelül 4000 csillagász dolgozott, munkájukból mintegy 6300 publikáció született. A napi 10 gigabyte-nyi lesugárzott információ eddig összesen 27 terabyte-ot tesz ki. Ha ezt hagyományos CD-kre írnánk, egymás tetejére rakva kétszer magasabbak lennének az Eiffel-toronynál.

Kereszturi Ákos

Korábban:
Egy kis fekete felhő - a hét asztrofotója
Az új marsszonda első felvétele - a hét asztrofotója
Az Uránusz kék gyűrűje - a hét asztrofotója
Új vörös folt a Jupiteren - a hét asztrofotója
Víz az Enceladuson - a hét asztrofotója
A legrészletesebb galaxiskép - a hét asztrofotója
Új, egzotikus égitest-típus - a hét asztrofotója
Egy galaxis szikrázó spirálkarjai - a hét asztrofotója
A legrészletesebb felvétel az Orion-ködről - a hét asztrofotója