Halálos gömbhal és férges sajt - gasztro-veszélyek külföldön

Gyümölcsök, békák, sajtok és halak, amelyek heves hányást, vagy akár súlyos kiszáradást, legrosszabb esetben azonnali halált okozhatnak. Mit ne együnk Ausztráliában, Jamaicában, Japánban, Olaszországban és Afrikában? Rövid gyorstalpaló a legfontosabbakról.

Tintagombára ne sörözzünk

Ha a veszélyes, vagy mérgező ételekre gondolunk, legtöbbünknek azonnal a gombák jutnak eszünkbe, pedig a kémiai ételmérgezés nemcsak növény, hanem valamilyen toxint tartalmazó állat elfogyasztásának is lehet következménye. Az ismertebb veszélyes gombafajták mellett a világ minden táján akad olyan is, amelyik ugyan fogyasztható, de nem mindegy hogyan. A Magyarországon is honos ráncos tintagomba (Coprinopsis atramentaria) például nem mérgező, de olyan anyagokat tartalmaz, amelyek alkohollal keverve heves rosszullétet idézhetnek elő, ezért fogyasztása előtt, közben és után 24 óráig kerülni kell az alkoholfogyasztást. Libamájjal töltött tintagomba fejek gyakran szerepelnek az étlapokon, ezért a turistáknak fontos tudni, hogy tintagombás vacsora mellé ne igyanak se sört, se bort.

Mételyfüvet csak átmosva

A gombák mellett a különböző fűfélék is előfordulnak étlapokon, receptekben. Az Ausztráliában honos mételyfűről például sok turista tudja, hogy fosztatható, csak azt felejtik el, hogy hogyan kell ehetővé tenni. Ez ugyanis egyáltalán nem mellékes. A növény spórái barnás, bab alakú képződményeket, amit az ausztrál őslakosok nardoo-nak hívnak és rendszeresen fogyasztanak. A begyűjtött spórákat megőrlik, a spórákat tartalmazó keményítős és nyálkás tartalmat vízzel kimossák, és az így kapott kásaszerű pépet nyersen eszik, vagy vékony lepényt sütnek belőle. Fogyasztása életet menthet, de nem megfelelő elkészítése halált is okozhat. A spórák ugyanis egy tiamináz nevű enzimet tartalmaznak, amely lebontja az emberi szervezet számára létfontosságú B-vitamint, és így annak hiánybetegségét, a beriberi-t okozza.

Ackee gyümölcsöt csak éretten, cassavát csak jól megfőzve

Veyzéses ételekkel a Karib-térségben is találkozhat a turista. Errefelé a szokásos tudnivalókon kívül, (ivóvíz, nyers hal fogyasztás... stb) a gyümölcsökkel is óvatosan kell bánni. A koenig-fa termésével például könnyen meggyűlhet az utazók baja. A sötétvörös gyümölcsöknek finom íze van, de éretlen állapotban nagyon mérgezőek. Ezek okozzák az úgynevezett jamaicai hányásos betegséget, amely nem halálos, de súlyos kiszáradáshoz vezethet.

Gömbhalat, barrakudát és fésűkagylót óvatosan, vagy egyáltalán ne

Az állatvilágban a különböző rovarok és hüllők mellett sok olyan halfaj is akad, amelyet nem tanácsos elfogyasztani. A halak által okozott mérgezést általában három toxin valamelyike okozza. Ezek egyikét, a ciguatera-mérgezést több mint 400 fajta trópusi, köztük floridai, Nyugat-indiai szigeteki és csendes-óceáni hal képes előidézni. A szakértők szerint nagyobb, öregebb halak jóval mérgezőbbek a kisebb, fiatalabb példányoknál. A probléma az, hogy ezt a fajta toxint a jelenlegi feldolgozó és közömbösítő-eljárások nem képesek elpusztítani.

A kezdeti tünetek (hasi görcsök, hányinger, hányás és hasmenés) néhány órával, vagy egy nappal a hal elfogyasztása után jelentkeznek, és plusz egy napig tarthatnak. További tünetek a viszketés, a zsibbadás, az izomfájdalmak, a hirtelen izzadás és a hidegrázás.

Ilyen mérgezést okozhat a barrakuda elfogyasztása, igaz a barrakudák esetében beigazodódott, hogy a 2 kilogrammnál kisebb halak testében nem tud az ember számára halálos mennyiségű méreganyag felhalmozódni, így ezt a halfajtát egy kis odafigyeléssel nyugodtan fogyaszthatjuk.

Egy ártalmatlannak tűnő tengeri halban, a gömbhalban a cianidnál 275-ször erősebb toxin található. A mérgezés hasonló a ciguatera-mérgezéshez, ebben az esetben azonban halálos. A halál a légző izmok bénulása miatt következik be. A gömbhal fogyasztása valóságos gasztronómiai orosz rulett. Soha nem tudni, hogy a jól képzett szakács kellőképpen eltávolította-e a mérgező részeket, és erre semmilyen teszt nem létezik. Japánban előszeretettel fogyasztják a gömbhalat, még ha drága is, és turistáknak is gyakran bátorítják arra, hogy kipróbálják. Egy japán fugu-vacsora kizárólag étteremben ajánlott, házilag elkészíteni, vagy vendégségben megkóstolni semmiképpen nem javasolt.

Az ismertebb fajták közül a tonhal fogyasztása is okozhat mérgezést. Amikor a halak szövetei elkezdenek bomlani, nagy mennyiségű hisztamint termelnek. A hisztamin mérgezés első tünete az arcpír, majd pár perccel később hányinger, hányás, gyomorfájdalom és csalánkiütés jelentkezhet. A tünetek általában 24 óránál rövidebb ideig tartanak, hevesek, de nem halálosak.

Ökörbékát a tavaszi harmadik esőzés után

Nem valószínű, hogy sokan találkoznak majd ezzel a békafajjal afrikai utazásuk vacsoráin, de ha mégis, nem árt tudni néhány fontos dolgot. Az afrikai ökörbéka (Pyxicephalus adspersus) a kontinens középső országaiban, de Namíbiában is különleges csemegének számít. A helyiek szerint azonban nagyobb eséllyel élhetjük túl a békából készült vacsorát, ha betartunk bizonyos rituálisnak tűnő, de nagyon is fontos szabályt. A helyiek szerint meg kell várni a tavaszi harmadik esőzést, miután a békák ívása elkezdődik, máskülönben a békahús súlyos veseelégtelenséget idézhet elő.

Su Casu Marzu, a kukacos sajt

Bármilyen meglepő, a sajtok között is akad olyan, amelynek elfogyasztása veszélyt jelenthet. A Su Casu Marzu sajt szardíniai ételkülönlegesség. Megsavanyodott kecsketejből készül, és apró sajtkukacok (a sajtlégy lárvái) indítják be az érést. Ezeknek az élősködőknek köszönhetően egy hónapos érést követően a sajt lágy és krémes lesz. Az ínyencek nem tétováznak, azonnal megkóstolják a cipó alakúra formázott sajtot. A lárvákat azonban igen nehéz megemészteni, és extrém esetekben a férgek "zavart" okoznak a belekben, ami vérzéssel és hányással is járhat. A sajtot egyébként közegészségügyi okokból hivatalosan már nem forgalmazzák, de a helyiek kamrájában még előfordulhat néhány guriga, amivel a turistákat is szívesen kínálgatják.