Egy különleges hely, ahol nem lehet mezítláb járkálni - képek

A Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park Madagaszkár kiemelkedő látványossága, amelynek neve annyit tesz: ahol nem lehet mezítláb járkálni. A helyi geológiai viszonyok miatt az erózió függőlegesen és vízszintesen is bekövetkezett, ami elképesztő mészkő alakzatokat hozott létre.

A Tsingy de Bemaraha Nemzeti Park Madagaszkár Melaky régiójában terül el. A nemzeti park két geológiai formációt foglal magába a Nagy Tsingyt és a Kis Tsingyt. A park, a szomszédos Tsingy de Bemaraha Szigorú Természeti Rezervátummal együtt a UNESCO világörökségének részét képezi.

A tsingyk karszt fennsíkok, melyeknek kiemelkedő felső részeit a talajvíz alámosta, illetve üregeket és hasadékokat vájt a mészkőbe. A helyi geológiai viszonyok miatt az erózió függőlegesen és vízszintesen is bekövetkezett. Madagaszkárnak a parkot és a természeti rezervátumot körülölelő több régiójában, a függőleges és vízszintes eróziós mintázat szuperpozíciója drámai hatású mészkő alakzatokat hozott létre. A tsingy szó a madagaszkári karszt badlandeket jelenti. 

Fordítása: ahol nem lehet mezítláb járkálni.

A nemzeti parkot és a szomszédos szigorú természeti rezervátumot magába foglaló Tsingy de Bemaraha világörökségi terület különleges geomorfológiájának köszönhetően a terület különlegesen nagyszámú endemikus állatnak és növénynek ad otthont, melyek a tsingyken belül rendkívül kis területeken élnek. Például egy mészkőalakzat, mészkőtű csúcsa, oldala vagy alapja különböző ökoszisztémáknak adhat otthont, melyeken különböző fajok telepednek meg. A parkban feljegyzett 650 növényfaj 86%-a endemikus növény.

Kattintson az alábbi képre, és nézze meg a látványos képződményeket!

Az élőhelyek sokszínűsége nagy számú állatfajnak nyújt élőhelyet, például a gyűrűsfarkú mongúznak, 94 madárfajnak, 15 denevérfajnak, 22 kétéltűfajnak és 66 hüllőfajnak. A legkülönlegesebbnek viszont a makik számítanak, amelyek közül 13 faj él itt, köztük a szifakák, a vörös maki, a szürke bambuszmaki, a véznaujjú maki és a szürke egérmaki.

Madagaszkár szigetország az Indiai-óceánon, az afrikai kontinens délkeleti partjánál. Területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos kisebb sziget is hozzátartozik. Madagaszkár korán elvált az ősi Gondwana kontinenstől, illetve annak afrikai részétől, és az élővilág ezután elszigetelten fejlődött. Az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlény. A 19. században a francia–hova háborúban Franciaország annektálta, csak 1960-ban vált függetlenné