A forintot is sokkolná az eurózóna széthullása

Egy esetleges olasz államcsőd az eurózóna szétbomlásához vezetne, ez sokkolná a piacokat, elszállna az euró árfolyama a dollárral és a forinttal szemben is az [origo] által megkérdezett szakértők szerint. Ezután irdatlan összeget kellene az adott országnak az euróról másik devizára való átállásra költeni.

Az utóbbi napokban egyre több mértékadó médium foglalkozott az eurózóna jövőjével, előrevetítve a valutaunió esetleges szétesését. A brit hetilap, az Economist például a múlt héten arról cikkezett, hogy a széthullás felé halad az eurózóna. A Bloomberg hírügynökség pedig az adósságválság elmélyülésére utalva azt írta, hogy Németország a gyengén sikerült múlt heti állampapír-aukciójával jegyet váltott a Titanicra, amelynek elsüllyedésekor az első osztályon utazók is belevesztek az óceánba.

A The Street amerikai tőzsdei online újság cikkében idézte a CNBC amerikai gazdasági hírtelevízióban elhangzott véleményeket, amelyek szerint az eurózóna szétesését jósoló hangok felerősödése összefüggésben van a múlt heti kudarcos német állampapír-aukcióval. Mark Steele, a BMO Capital Markets elemzője a tévének azt mondta, ha a német kötvényekre nincs vevő, az egyet jelent az euró halálával.(A szerdai német aukción 6 milliárd euró értékben meghirdetett tízéves német kötvényre mindössze 3,889 milliárd euró ajánlat érkezett a befektetőktől, azaz nem volt elég vevő az összes kötvényre.) A CNBC-nek Mitchell Goldberg elemző a helyzetet azzal illusztrálta, hogy immár késő a rakétavetőt használni, interkontinentális balliszitikus rakétákkal végrehajtott támadást kell végrehajtani minél előbb ahhoz, hogy rendeződjön az eurózóna helyzete.

A Spiegel német lapnak nyilatkozó szakértők az aukció után azt mondták, a gyenge kereslet figyelmeztető jel, amit nem szabad alábecsülni. A visszafogott kereslet miatt szerintük minél előbb rendezni kell az eurózóna adósságválságát. Hozzátették, a szerdai aukció eredménye után azonban még nem kell attól tartani, hogy a magasabbra szöknek a hozamok.

Az [origo]-nak nyilatkozó szakértők szerint sincs még itt a világvége, mert nem valószínű az eurózóna szétesése, amelynek nagyon erős hatása lenne a piacokra.

Durva dolog lenne

"Leegyszerűsítve az a kérdés, hogy félrerántják-e a kormányt az európai döntéshozók, s ha igen, mikor" - értékelte az eurózóna szétesését jósoló híreket Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő több mint tizenöt éves befektetési tapasztalattal rendelkező szakembere. Jelenleg a legnagyobb probléma, hogy az adósságválság miatt a befektetők, köztük a bankok, nem tudják, mely eszközök számítanak kockázatmentesnek. Erre utal az is, hogy a Reuters hírügynökség szerint a japán Kokusai befektetési alap bejelentette, az európai piacon csak holland, német és finn államkötvényben tartja a pénzét, az francia, az olasz és a spanyol állampapírpiacról kiszáll a kockázatok miatt.

"Az állampapír eddig biztonságos befektetésnek számított, ma már a görög példa alapján ez egyáltalán nem igaz. Az már most látható, hogy nem feltétlenül spekulánsok, hanem valódi hosszú távra tervező befektetők távoznak például az olasz állampapírpiacról, mert nem tartják biztonságosnak azt, ez pedig fokozatos többletkiadással, az ország és az eurózóna számára pedig veszteségekkel jár" - mondta Zsiday. "Ha mindenképpen jósolni kell, akkor a katasztrófaszcenárió megvalósulásának 5-10 százalék esélye lehet, de én nem hiszem, hogy bekövetkezne. Feltehetően az olasz csőddel indulna el a folyamat, ez elképesztő sokkot okozna a piacokon, megrengetné a teljes európai bankrendszert, az olaszok államadóssága 1900 milliárd euróra rúg, ennyi pénze egyszerűen szinte senkinek nincsen" - tette hozzá.

Forrás: AFP

Olasz líra

"Az IMF sem tudna mentőövet dobni az olaszoknak, nincs erre forrása. Mivel az olasz állampapírok jelentős része angol, francia, német bankoknál van, ezért nekik is óriási veszteségeket kellene elkönyvelniük. Az olasz csőd esetén Olaszországban be kellene vezetni egy új pénznemet, amely várhatóan nagyon durván leértékelődne, Argentínában az államcsőd után a negyedére esett a peso árfolyama, Oroszországban hasonló történt a rubellel. Feltehetően ez történne Olaszországban is, nem beszélve a társadalmi problémákról. Jó eséllyel többszörösére emelkedne a szegények, a létminimum közelében élők száma, és megugrana a munkanélküliség" - nyilatkozta a szakember.

A forintot is hazavágná

"Már technikai szinten sem lesz egyszerű, mert minden elszámolási rendszer az euróra van beállítva, nem véletlenül készültek évekig az euróbevezetésre is a valutaövezet országai. Legalább fél év kellene, hogy egy az eurózónából kilépő országban átálljanak teljesen egy új deviza elszámolására. Sokkal hosszabb és keményebb lenne az eurózónából való kilépés, igazi 'hard landing' lesz, azaz keményen megérzik a gazdaságok ezt, de szerintem nagyjából két év alatt talpra állhat az adott ország" - mondta Németh Dávid, az ING közgazdásza. Hozzátette: az egyelőre megjósolhatatlan, hogy a katasztrófaszcenárióban hogyan fognak viselkedni az emberek, az egyik fontos kérdés, hogy az érintett országokból mennyi pénzt visznek ki a magánszemélyek és a cégek. Az eurózónából való kilépés vagy a szétesés számos bankot érzékenyen érintene, az előbbi pénzkivonással együtt pedig bedőlő bankokat jelentene, végső soron a bankválság sem teljesen kizárt.

"Nem gondolom, hogy szét fog esni az eurózóna. és az sem túl valószínű, hogy valamelyik ország önként kilépne. Ha ez mégis bekövetkezne, az hatalmas sokk lenne a piacok, köztük a devizapiacok számára. Az euró árfolyama jelentősen gyengülne, a dollár erősödne, ezzel párhuzamosan a kockázatosnak mondott eszközök, így a forint is lejtőre kerülne" - mondta az [origo]-nak Bámli Károly, a Commerzbank munkatársa. Hozzátette, hogy ha valamelyik perifériaország lépne ki, akkor ebben az esetben az új deviza kapásból drasztikusan - akár 20-40 százalékot - veszítene értékéből. Emiatt a meglévő hitelek abban a pillanatban átalakulnának devizahitellé, és a fennálló tartozás összege a leértékelődés mértékének megfelelően növekedne. Emellett további hatalmas társadalmi költségek is lennének, elég csak a pénzjegyek nyomtatására, a számlázási rendszerek átállítására gondolni. Bámli szerint, bár nem valószínű a katasztrófaszcenárió megvalósulása, a jelenlegi helyzet megoldása is csak nagyon nehezen akar megszületni.

"Elméleti síkon azt is elképzelhető, hogy 100-200 forinttal emelkedne sokkszerűen az euró árfolyama, ebben az esetben olyan magasra nőne a magyar államadósság, hogy a szó szoros értelmében csődöt kellene jelenteni, mert ilyen árfolyam esetében elképzelhető, hogy akkora lesz a GDP-hez viszonyított államadósság, amit nem tud kitermelni az ország. Ez a legrosszabb eset, valószínűbb az, hogy az IMF-től szerzünk pénzt, és szükség esetén ahhoz nyúlunk hozzá" - mondta Zsiday Viktor.

Jaksity György, a Concorde brókercég elnöke augusztus elején az [origo]-nak adott interjújában kifejtette, ha szétesne az eurózóna, mondjuk, "be kellene vezetni újra a görög drachmát, az felérne egy atomcsapással". Szerinte ez óriási sokk lenne a görög gazdaság számára, át kellene értékelni az eszközöket, egyszeri alkalommal nagy leírásokat kellene elvégezni leginkább a bankrendszerben, óriási gazdasági visszaeséssel járna az elején, ugyanakkor gyorsan lezajlana.

Fotó: Szabó Balázs [origo]

Erre már volt példa, a fejlődő piaci sokkterápiákhoz lehetne hasonlítani, amint amilyen Magyarországon volt kisebb mértékben 1995-ben vagy Argentínában 2001-ben, Mexikóban 1995-ben, utána ezek az országok jelentős javuláson mentek keresztül, de az első évek nagyon keservesek voltak a társadalom számára. "Ezt azonban a fejlett európai országokban nagyon nehéz lenne végigvinni, mert az olaszok, spanyolok, franciák hozzászoktak a jóléthez, gyakorlatilag elfelejtették, hogy a második világháború után milyen nehéz volt a talpra állás" - mondta akkor Jaksity.

Németh Dávid a kollégáihoz hasonlóan úgy véli, egyelőre jobb nem beszélni az euró széteséről, mert szerintük kicsi a valószínűsége. Az ING közgazdásza azt mondta, mindig előkerülnek pánikforgatókönyvek, de egyelőre ezekről korai lenne számolgatni. "Az olaszok komoly fiskális kiigazításokba kezdtek, az uniós döntéshozók is remélhetőleg hajlanak egy közös megoldásra, amellyel egyben tartható az eurózóna" - fogalmazott Németh.

A lehetséges megoldás

"A recept viszonylag egyszerű, és az alkalmazására volt is példa. A Egyesült Államokban 1941-től 1952-ig a jelentős háború kiadások miatt a pénzügyminisztérium arra kérte a jegybank szerepét betöltő Fedet, ha nincs vevő, akkor vásárolja fel az állampapírokat, ezzel meggátolva, hogy elszálljanak a hozamok. Ennek következtében egy évtizeden át az előre meghirdetett 2,5 százalékos hozamszint alatt forogtak az amerikai állampapírok, miközben az infláció ennél jóval nagyobb volt, tehát az állam tudatosan elinflálta az adósságot, miközben ő maga kiszámítható pénzügyi helyzetben volt. (Az adósság elinflálása azt jelenti, hogy az adott ország az infláció felpörgetésével elértékteleníti a adósságát, ezzel növeli a versenyképességét.)

"Európában is ez lenne a követendő út. Az Európai Központi Bank vállalná, hogy előre meghatározott hozamszinten, korlátlan mennyiségben tényleges vevőként jelenik meg azoknak az országoknak az állampapírpiacán, amelyek vállalják a szigorú fiskális unióba történő belépést, és garantálják a feltételek betartását, azaz a hiánycél teljesítését és az államadósság csökkentését" - mondta Zsiday Viktor, és hozzátette, szerinte ezt nagyon rövid idő alatt, három hónapon belül meg kell lépni. Az Economist is az EKB komolyabb volumenű kötvényvásárlását tartja járható útnak, a lap cikke azt is megjegyzi, hogy ezt követően, a bizalom visszaszerzése érdekében Olaszországban, Spanyolországban reformokat kell végrehajtani, amelyekkel kordában tarthatók a kiadások.

"Ezzel a megoldással 4-5 százalékon meg lehetne húzni a hozamplafont, azaz ezeken a szinteken lépne be az EKB, még nem is kerülne sokba neki, mert a bejelentés után a befektetők is tisztában lennének azzal, hogy nem várható ennél magasabb hozam. Ez lehetőséget adna arra is, hogy különbözők legyenek az egyes országok hozamai, szemben a közös európai kötvénnyel, amit én nem tartok feltétlenül jó megoldásnak" - vélekedett Zsiday Viktor, hozzátéve, ha az EKB ezt meglépi és az egyes országok gazdaságpolitikáját hitelesnek tekinti a piac, akkor az eurózóna egyben marad, és megalapozhatja a jövőbeni fejlődését. A jövő évi recesszió azonban szerinte ezzel a megoldással sem kerülhető el.